A Liberálisok elfogadták az MSZP-Párbeszéd listáját

A Magyar Liberális Párt küldöttgyűlése hétfőn elfogadta az MSZP-Párbeszéd országos választási listáját, amelynek 15. helyén Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője szerepel. Fodor Gábor a párt elnöke nem került a listára, és várhatóan egyéniben sem indul, de Bősz Anett közlése szerint erről még nincs végleges döntés.

A képviselőjelölt keddi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy 2018-tól is lesz liberális képviselet a magyar parlamentben.

Az ellenzék pártjainak kompromisszumokat kell kötniük annak érdekében, hogy minél nagyobb csapattal vágjanak neki a kampánynak, és leválthassák a kormányt - mondta.

Bősz Anett hangsúlyozta: a Liberálisok komoly kompromisszumkészségről tettek bizonyságot, amikor lemondtak arról, hogy a szavazólapokon szerepeljen a logójuk. Megjegyezte, hogy a választási plakátokon viszont meg fognak jelenni, és közösen tartanak majd sajtótájékoztatókat is partnereikkel.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy habár elfogadták a listát, de szeretnének további, szimbolikus, vagyis nem befutó helyeket kapni. Emellett arról is tárgyalnak, hogy a fővárosi 1. számú választókörzetben a Magyar Liberális Párt indíthasson egyéni jelöltet.

Bősz Anett hangsúlyozta, nehéz volt elfogadniuk, hogy a párt elnöke nem kerül fel a listára, számos helyen kritizálták is a döntést, de egyúttal megpróbálták világossá tenni, az összefogás számukra nem személyi kérdésekről szól. Az ügyvivő egyúttal cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Fodor Gábor lemondana a pártelnöki posztról.

Szerző
2018.02.13 13:45

Új otthont kapott az a 100 közbeszerzési ellenőr, aki olcsóbban dolgozik, mint az Orbán-család ügyvédje és társai

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:26
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Kiderült, kiknek vett ingatlant a Miniszterelnökség az Andrássy úton.
Miközben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 15-20 százalékos létszámleépítést jelentett be a közigazgatásban, 100 fővel duzzasztja saját minisztériumát – tudta meg a 24.hu. A portál szerint a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályából nagy létszámú, teljesen új alkalmazottakból álló egységet csinálnak. Információik szerint a szuperellenőr-apparátust a tárca új szerzeményében, az Andrássy út 70. szám alatt található exkluzív ingatlanban helyezik el. Az irodaházba, amely korábban az ORCO Group és a CIB Bank központja volt, több mint száz ember költözik. A kancellária 2,9 milliárd forintért vette meg az épületet. Mi is beszámoltunk arról: az ügylet furasága, hogy a háztömb eladásán régóta ügyködő cég az év elején még 1,7 milliárdra becsülte fel az épület piaci értékét, majd pár hónappal később az OTP ingatlancége, az Inga Kettő Kft. akarta megvenni az épületet, ám akkor már hirtelen 2,9 milliárdos lett az ár. Ekkor lépett a miniszterelnökség és bejelentette az épületre a vételi szándékát, mire az OTP-cég visszalépett, ám maradt a néhány hónap alatt 1,2 milliárddal megdrágult vételár.  A 3000 négyzetméteres ingatlan megvétele miatt feljelentést tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. A portál azt írja, bár a szocialista párt elnöke szerint a költségvetés lehúzása történt,
a Miniszterelnökségen úgy kalkulálnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele és a csaknem 3 milliárd forintos épületvásárlás „rövid időn belül gazdaságos lesz”. A kalkulációnál pedig – információik szerint – az eddig a külsős tanácsadók által számlázott 15950 forint + áfa óradíjat vették alapul.
A portál azt írja, a világörökségi környezetben történt bevásárlást összekapcsolják az uniós projektek ellenőrzésének fiaskójával. Az Európai Bizottság auditorai ugyanis lesújtónak találták a magyar közbeszerzésellenőrzést, a mintának kiemelt 29 projektből 24 súlyos szabálytalanságot leltek, és a magas hibaarány miatt durván minden tizedik eurót visszakérik. Ez a vizsgált, 2015 és 2017 közötti időszakra több mint 150 milliárd forint pénzügyi korrekciónak nevezett támogatásmegvonást jelent. A súlyos visszafizetni való olyan körülmények között keletkezett, hogy minden korábbinál nagyobb összegű, 4,8 milliárd forintos tanácsadói keretszerződést kötött a Miniszterelnökség, hogy külső erők segítsék a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzését. A konzorcium pedig olyan nagyágyúkból állt, mint az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István-féle SBGK, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint a korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. Azt, hogy a 100 belső munkatárs bevetése mennyivel lesz olcsóbb, mint a külső konzorcium gigaszerződése volt, azt nem tudni, de Gulyás szerint indokolt és költséghatékony a belső munkatársak felvétele, csökkenti azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam fizetett eddig.
2018.08.22 09:26
Frissítve: 2018.08.22 09:26

Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:00
Teljesen letakarták az ablakokat
Fotó: MIGSZOL/ KÉKESI MÁRK
Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 
Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.
- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán
- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.
A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek. Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 
2018.08.22 09:00
Frissítve: 2018.08.22 09:00