Jogerősen is kártérítést kell fizetniük a Zsolnay felmondott dolgozóinak

Jogellenes volt felmondásuk, ezért együttesen több mint 20 millió forint perköltséget és távolléti díjat kell megfizetnie annak a 117 dolgozónak, aki 2016 júniusában rendkívüli felmondással távozott a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-től - informál az MTI a Zalaegerszegi Törvényszék immár jogerős döntéséről.

A Kúria kijelölése folytán Zalaegerszegre került perekben 2017 áprilisában született az elsőfokú ítélet, amely megállapította, hogy a Zsolnay dolgozói 2016 júniusában jogellenesen mondtak fel azonnali hatállyal. A dolgozók fellebbeztek a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése ellen, amelyet azonban megalapozottság hiánya miatt a másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék kedden elutasított, az elsőfokú ítéletet pedig ezzel együtt helybenhagyta.

A cég mintegy 170 dolgozójának jelentős része 2016 júniusában úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyát, ezt követően pedig - a pécsi önkormányzat által nem sokkal korábban alapított, egy esetleges felszámolás után a Zsolnay-örökséget továbbvinni szándékozó - Ledina Kft.-nél vállal munkát.

Az elsőfokú ítélet és a jogerős döntés is kimondta, hogy az ismeretlen tettes ellen indított - később pedig meg is szüntetett - büntetőeljárás nem volt elegendő ok a bizalomvesztésre, mert a dolgozók munkaviszonyára, bérfizetésére semmilyen hatással nem volt. A Zsolnay részéről nem történt kötelezettségszegés, amikor a munkaszerződések másolatait nem adta ki, a tömeges fellépés miatt ugyanis ez nem volt elvárható. Azt azonban a másodfokú bíróság fenyegetésnek, ugyanakkor a rendkívüli felmondáshoz nem elegendő oknak értékelte, hogy az egyik cégvezető pert helyezett kilátásba a távozó munkavállalókkal szemben.

A pervesztes dolgozóknak fejenként több mint 25 ezer forint perköltséget, valamint egyhavi távolléti díjnak megfelelő összeget kell megfizetnie, összességében több mint 20 millió forintot. Volt olyan dolgozó is, akit jogerősen további 340 ezer forint kártérítésre is köteleztek, mert kötelezettségszegése miatt nem tudták újraindítani a kerámiagyárban az égetőkemencét.
A jogerős ítélet indoklása során elhangzott: a dolgozók fellebbezése nem volt megalapozott.

Szabó Iván ügyvéd, a perbe fogott dolgozók jogi képviselője - akit a keddi tárgyaláson helyettes védő képviselt - a tavaly áprilisi, elsőfokú döntést követően az MTI megkeresésére azt mondta: amennyiben szükséges, az ügyet harmadfokon a Kúriáig is elviszik. Akkori közlése szerint a per költségeit a dolgozókat jelenleg foglalkoztató két munkáltató, a Ledina Épületkerámia Kft. és a Pécsi Kerámia Kft. vállalja.

lásd még: Zsolnay-ügy, avagy a Fidesz-einstand ára

Szerző
2018.02.13 15:41

Ugrásszerűen nő a zöldségek ára - és lehet, hogy ez még csak a kezdet

Publikálás dátuma
2019.01.16 17:15

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az időjárási tényezők, mint az aszály vagy épp az özönvízszerű esők fontos szerepet játszanak a drágulásban. Kérdés, mit tehetünk, hogy a szélsőséges viszonyok közepette is legyen mit - elérhető áron - az asztalra tenni.
A Központi Statisztikai Hivatal a minap hivatalosan is megerősítette, amit amúgy is mindenki érez a pénztárcáján: egy év alatt több mint 9%-kal nőtt a növényi termékek ára. A drágulás főként a zöldségek piacán kimagasló, akad, ami 12 hónap leforgása alatt átlagosan kétharmadával került többe. A KSH a most nyilvánosságra hozott elemzésében a 2017. novemberi és a 2018. novemberi adatokat vetette össze, ez alapján a gabonafélék ára egy esztendő alatt 13,4%-kal nőtt, ezen belül a búzáé például 21,5%-ot. A legnagyobb mértékben, mintegy 38%-kal a zöldségek lettek drágábbak. Nőtt többek közt a paradicsom (12,3%), az uborka (18,9%), a fejes saláta (18,9%), vagy épp a sárgarépa (28,6) ára is, ám a számok igazán a fejes káposzta és a vöröshagyma esetén kiugróak: az egy évvel azelőttihez viszonyítva előbbiért 65,5, utóbbiért pedig 68,7%-kal kellett többet fizetni. 
A magasabb árakért többek között az előző évnél kisebb termés is felelős: korábbi cikkünkben Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke úgy számolt, 2018-ban a hazai átlagos 1,8 millió tonna zöldséghez képest 100 ezer tonnával kevesebb termett. A visszaesés bizonyos zöldségek esetén arányaiban ennél is jelentősebb volt, a vöröshagymánál például 10-15%-os – nem véletlen, hogy éppen ez drágult leginkább. Hozzátehetjük, mindez nem csak nálunk probléma, az Európai Unióban élelmiszer-termelő nagyhatalomnak számító Lengyelországban például sok helyütt 30-40%-os termésveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni tavaly. Ez pedig azt is jelenti, hogy a hazai magas fogyasztói árakat jelenleg az importtal sem lehet „letörni”.

Egyre több zöldséget importálunk

A KSH adatai szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt az országba behozott zöldségek mennyisége. A hivatal összesítése szerint amíg 2014-ben valamivel több, mint 94 ezer tonna érkezett, addig 2017-ben már nagyjából 137 ezer, azaz pár év leforgása alatt csaknem másfélszeresére nőtt a zöldség-import. A növekedés még egy kicsit látványosabb, ha a behozott termékek árát vesszük: a 2014-es 21,8 milliárd forintos import 2017-re 34,5 milliárdra nőtt. Ennek egyik oka a jelentős hazai igény, amelyet már egy mezőgazdasági szempontból jó év sem tud teljesen kielégíteni. Ismét csak a vöröshagymánál maradva, május közepéig – a magyar vöröshagyma megjelenéséig – a biztonságos ellátás az importra épül, méghozzá úgy, hogy február közepéig az európai behozatal a meghatározó, majd az új-zélandi és az argentin áruk veszik át a vezető szerepet, ezt követően pedig a spanyol termények dominálnak.

A drasztikus áremelkedés okait vizsgálva az elsők között kell említeni az időjárási tényezőket. 2018-ban a rendkívül csapadékos tavasz, az utóbbi 30 év legmelegebb áprilisa és a nyári aszály is mind-mind csapást mértek az agrár ágazatra. A szélsőséges időjárási jelenségekről alighanem sokaknak a globális felmelegedés jut eszükbe – és ahogy azt érdeklődésünkre Mika János éghajlatkutató elmondta, nem is teljesen ok nélkül.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora kifejtette, a szélsőséges időjárási viszonyokért a légköri áramlási rendszerek változása a felelős, amit pedig nagy valószínűséggel a klímaváltozás befolyásol. A melegedéssel egy időben gyengül a nyugati áramlás, így könnyebben jönnek létre nagy kiterjedésű anticiklonok – ezek pedig hetekig tartó extrém hideget, vagy épp meleget, netán nagyon csapadékos vagy száraz időt hozhatnak egy-egy területre.
„Hosszútávon előnytelen változások elé néz Magyarország a klímaváltozás következményeként”
– fogalmazott Mika János, majd hozzátette, a mezőgazdaságnak melegebb és szárazabb „tenyészidőszakkal” kell számolnia. Problémát jelent az is, hogy miközben a csapadék összmennyisége csökken, addig gyakori, hogy hirtelen nagy mennyiség zúdul le, elhordva a talaj egy részét, vagy épp átmenetileg belvizet okozva – nem beszélve arról, amikor a heves záport jégeső is kíséri. 

Az éghajlatkutató az átlaghőmérséklet növekedése kapcsán elmondta,
Magyarországon a felmelegedés körülbelül 30%-kal gyorsabb a globális átlagnál
– a melegedés üteme csak a tőlünk jóval északabbra eső régiókban gyorsabb. Mégis, itt a Kárpát-medencében egyesek hajlamosak lehetnek azt hinni, a bolygó hőmérsékletének növekedése nem a mi problémánk, hiszen – ahogy azt hallani is szoktuk – elsőként a tengerparttal rendelkezdő országoknak kell majd nagy kihívásokkal szembe nézniük a vízszint emelkedése miatt. Mika János viszont megjegyzi, ha ezeknek az államoknak egyre többet kell költeniük a védekezésre, gátakra, vagy épp a kikötők átépítésére, azt a kontinensek belsejében élők is megérzik a bőrükön, hiszen többek közt jóval drágábban jutnak majd hozzá a tengeren szállított árukhoz – márpedig, ahogy korábban jeleztük, az esetenként távolról érkező import áruk fontos részét adják a hazai fogyasztásnak. Ráadásul ez az áremelkedés tartósabb és nagyobb lehet, mint amit a hazai termékeknél tapasztaltunk.
A kérdés már csak az, hogyan készülhetünk fel a változásokra, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok közepette se essen vissza annyira a termelés, és így ne emelkedjenek az egekig az árak?


Az egyre gyakrabban jelentkező aszályos, csapadékhiányos időjárási viszonyok kockázatát technológiai és technikai korszerűsítéssel csökkenteni lehet.

Aki nem fejleszt, kihullik a rostán

Európai viszonylatban az marad talpon, aki az adott termékeket gazdaságosan képes előállítani – fogalmazott Ledó Ferenc. Ám a hazai termelők közül sokan nem fordítottak erre kellő figyelmet és pénzt. Aki pedig az egyre élesebb versenyben nem fejleszt, végleg lemarad és kihullik a rostán. Márpedig csak az a magyar termelő maradhat versenyben, aki legalább az európai átlagszínvonalat eléri árban, minőségben és hozamban.

A lengyelek sikere egyebek mellett annak is betudható, hogy állami és egyéni szinten is hosszú távra terveztek. Ezt beruházásokkal, hosszú lejáratú kedvező kamatozású hitelekkel is támogatták a különböző színű kormányok. Igaz, egy 40 milliós piacra termeltek, termelnek és az uniós csatlakozáskor is kedvezőbb alkut kötöttek, mint a magyarok – állította a szakember.

A növénynemesítés például viszonylag gyorsan képes olyan új fajtákat létrehozni, amelyek jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Az éghajlat változás ugyan hosszabb időtávban értelmezhető, mégis már most érdemes gondolkodni, kutatni, milyen új növényi kultúrákkal lehetne bővíteni a hazai gyümölcs és zöldség fajtákat. Az utóbbi időben már szabadföldi, akár több hektáros területen is termesztenek néhányan kivit. A szakértők szerint ez a hazai termesztésű gyümölcs zamatosabb és vitamindúsabb, mint a féléretten, több száz, vagy ezer kilométerről ide szállított kivik. Mika János szerint a teljes szerkezetváltás még korai a hazai zöldség-gyümölcs ágazatban, de például az erdőtelepítéseknél egészen más a helyzet. Több évtizedre előre kell tervezni. Bár a hivatalos kommunikáció az őshonos fajták telepítését preferálja, a hűvösebb és csapadékigényesebb fajtákat "el kellene engedni". A XIX. század végén, a XX. században telepített fenyvesek, kivéve a magasabb hegyi területeket, a szaporodó aszályos évek hatására pusztulásnak indultak, ráadásul képtelen ellenállni a különféle gombás és más betegségeknek, rovar kártevőknek Éppen ezért az éghajlatkutató szerint nem érdemes a korábbi, vagy akár a mai klímához igazítani az erdőtelepítési terveket, és inkább a szárazságtűrő fajtákat kellene előtérbe helyezni. Az éghajlat változás jelei egyes zöldség és gyümölcs fajtáknál már éreztetik hatásukat. Vannak olyan növényi kultúrák, amelyek kiszorulnak a piaci termelésből és a kiskertekben maradhatnak fenn. Ilyen a málna is, amely néhány évtizede még 500-600 hektáron termesztettek Magyarországon.
Ez kedvelt gyümölcs mára a Dunakanyar néhány településére és alig 50-60 hektárra szorult vissza. Jelenleg Szlovákiában, de főleg Lengyelországban termesztenek jelentős mennyiségben málnát. A magyar termelők kétszeres költséggel tudják csak megtermelni ugyanazt a mennyiséget, mint a lengyel versenytársaik. A hazai termelő 1 kiló málnát átlagosan 1 500 forintért állít elő és 2 000-rért adja el a kereskedőnek, miközben a lengyel gazda 800 forintból kihozza a termelési költséget és 1200 forintért is megéri neki eladni.


Annak ellenére, hogy a hazai zöldség termelő területek háromnegyedét öntözik,
néhány zöldség termesztése egyre nagyobb kockázattal jár.
A hagyma mellett a gyökérfélék is megszenvedték a hosszú meleg és száraz időszakot. Hasonló okok miatt maradt el a burgonya termés is azt átlagostól. És valószínűleg a nyári szezonban a karfiol termesztéssel is fel kell hagyni. A korai karfiolt úgynevezett hidegfóliában termesztették április közepétől május végéig. Ezt a Róma alatti olasz régiókban termesztett karfiol szorította ki a hazai piacról is. Májustól a fagyokig a magyar karfiolnak nem volt ellenfele. Az aszályos időszakok szaporodásával azonban a nyári időszakban gyakorlatilag ellehetetlenült a karfiol termesztés. Bretagne az egyik legnagyobb karfioltermelő Európában, így június-augusztusban többnyire francia zöldségből fő a karfiolleves a magyar fazekakban is. Szerencsére vannak rövid tenyészidejű fajták, s így a július végén palántázott zöldséget októberben lehet betakarítani, így ez a növény csak részleges szenvedett vereséget a klímaváltozással szemben. Egyelőre.

Megoldja a tudomány?

Eddig inkább csak kisebb alkalmazkodásról volt szó, de az éghajlatváltozás negatív hatásai miatt a növénytermesztés módszerei olyan mértékben is megváltozhatnak – felhasználva például a tudomány vívmányait -, amire most még csak nem is gondolnánk.  Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) nagyjából egy éve adott ki egy állásfoglalást, amelyben az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok miatt sürgetik a viszontagságoknak jobban ellenálló, például szárazságtűrő növényfajták nemesítését, akár új módszerekkel is. Nem kell rögtön génmódosításra gondolni, hiszen a kutatók szerint mindez az úgynevezett genomszerkesztés módszerével is elérhető. Az előbbi, kissé rosszul csengő eljárás esetén egy idegen faj génjeit is felhasználják, míg a genomszerkesztésnél mindig csak az adott növény saját génszerkezetén belül történik a változtatás. Például úgymond „a megfelelő helyre teszik” az aszálytűrésért felelős kromoszómaszakaszt, amely így aktivizálódik. A génmódosított növények termesztése Magyarországon tilos, tudósok pedig szeretnék elérni, hogy a genomszerkesztés ne kerüljön ezzel egy kalap alá, és idővel a mezőgazdaság szolgálatába állhasson.
2019.01.16 17:15

Mozgáskorlátozott emberek kihasználásáért bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2019.01.16 11:39

Fotó: / Németh András Péter
Összesen 49 millió forintra büntette a három céget a versenyhatóság.
Maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte a vállalkozásokat – közölte a GVH. A közlemény szerint a három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre, sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg. A GVH azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, valamint a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban. A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért
a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A GVH arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
2019.01.16 11:39