Jogerősen is kártérítést kell fizetniük a Zsolnay felmondott dolgozóinak

Jogellenes volt felmondásuk, ezért együttesen több mint 20 millió forint perköltséget és távolléti díjat kell megfizetnie annak a 117 dolgozónak, aki 2016 júniusában rendkívüli felmondással távozott a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-től - informál az MTI a Zalaegerszegi Törvényszék immár jogerős döntéséről.

A Kúria kijelölése folytán Zalaegerszegre került perekben 2017 áprilisában született az elsőfokú ítélet, amely megállapította, hogy a Zsolnay dolgozói 2016 júniusában jogellenesen mondtak fel azonnali hatállyal. A dolgozók fellebbeztek a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése ellen, amelyet azonban megalapozottság hiánya miatt a másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék kedden elutasított, az elsőfokú ítéletet pedig ezzel együtt helybenhagyta.

A cég mintegy 170 dolgozójának jelentős része 2016 júniusában úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyát, ezt követően pedig - a pécsi önkormányzat által nem sokkal korábban alapított, egy esetleges felszámolás után a Zsolnay-örökséget továbbvinni szándékozó - Ledina Kft.-nél vállal munkát.

Az elsőfokú ítélet és a jogerős döntés is kimondta, hogy az ismeretlen tettes ellen indított - később pedig meg is szüntetett - büntetőeljárás nem volt elegendő ok a bizalomvesztésre, mert a dolgozók munkaviszonyára, bérfizetésére semmilyen hatással nem volt. A Zsolnay részéről nem történt kötelezettségszegés, amikor a munkaszerződések másolatait nem adta ki, a tömeges fellépés miatt ugyanis ez nem volt elvárható. Azt azonban a másodfokú bíróság fenyegetésnek, ugyanakkor a rendkívüli felmondáshoz nem elegendő oknak értékelte, hogy az egyik cégvezető pert helyezett kilátásba a távozó munkavállalókkal szemben.

A pervesztes dolgozóknak fejenként több mint 25 ezer forint perköltséget, valamint egyhavi távolléti díjnak megfelelő összeget kell megfizetnie, összességében több mint 20 millió forintot. Volt olyan dolgozó is, akit jogerősen további 340 ezer forint kártérítésre is köteleztek, mert kötelezettségszegése miatt nem tudták újraindítani a kerámiagyárban az égetőkemencét.
A jogerős ítélet indoklása során elhangzott: a dolgozók fellebbezése nem volt megalapozott.

Szabó Iván ügyvéd, a perbe fogott dolgozók jogi képviselője - akit a keddi tárgyaláson helyettes védő képviselt - a tavaly áprilisi, elsőfokú döntést követően az MTI megkeresésére azt mondta: amennyiben szükséges, az ügyet harmadfokon a Kúriáig is elviszik. Akkori közlése szerint a per költségeit a dolgozókat jelenleg foglalkoztató két munkáltató, a Ledina Épületkerámia Kft. és a Pécsi Kerámia Kft. vállalja.

lásd még: Zsolnay-ügy, avagy a Fidesz-einstand ára

Szerző

Fenébe a Szigeti veszedelemmel, hadd jöjjenek a vámpírregények

Publikálás dátuma
2018.02.13. 11:45
Fotó: Shutterstock
A kötelező olvasmányok jó részét hajlandó lenne kikukázni a Magyartanárok Egyesületének elnöke, ugyanis szerinte hiba életidegen művekbe fojtani a tanulókat – míg ha valaki 14-15 éves korában egyáltalán olvas, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy sikeres érettségit tegyen.

"Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük” – nyilatkozta Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke az Eduline-nak.

A pedagógus szerint hiba, hogy a korábban szakközépiskoláknak nevezett szakgimnáziumokban ugyanaz a módszertan és a tananyag, mint a gimnáziumokban (hiszen az érettségi követelmények is azonosak), mivel ezekbe az iskolákba – bár vannak közöttük olyanok is, ahonnan sokan tovább tudnak tanulni – jórészt olyan diákok jelentkeznek, akiknek a tanulás nem sikerélmény. Esetükben a cél az irodalom és az olvasás megszerettetése lenne, ennek érdekében modernizálni kellene a tananyagot, ami bizonyos részek elhagyásával valósítható meg. „Aki az Antigonénál vagy a Szigeti veszedelemnél eldönti, hogy ehhez neki semmi köze, ebből egy mukkot sem ért, annak semmi esélye arra, hogy olvasó emberré váljon” – mondja.

Jelenleg a Nemzeti Alaptanterv tanítását törvény írja elő, ugyanakkor az érettségi követelmények nem olyan szigorúak, bőven hagynának mozgásteret a magyartanároknak. „Senkit nem akarok törvénysértésre biztatni, sem arra, hogy a saját helyzetét végképp ellehetetlenítse. Ha egy iskolában élet-halál kérdés, hogy az utolsó irodalmi fogalmat is elmondja az órán, akkor a szerencsétlen tanár – teljes együttérzésem – nem nagyon tud mit csinálni. (…) Mindenki annyit hagyjon ki, amennyit jó lelkiismerettel, a saját állása és az iskolája veszélyeztetése nélkül tud. Például a kilencedik osztályos irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, mert Petőfi előtt nincs kötelező szerző – sem a világirodalomból, sem a magyar irodalomból” – mondja Fenyő D. György, aki szerint az iskolák jelentős részében lenne lehetőség a diákok képességeihez való alkalmazkodásra.

Az egyesület alelnöke a legfontosabbnak azt gondolja, hogy a diákok kilencedikben olyan művekkel találkozzanak, amelyek élményt nyújtanak nekik, legyen szó tömegkulturális regényekről, fantasyról, akár vámpírregényekről mert ezeken keresztül is meg lehet ismerni különböző narratív sémákat, amelyeket ha megértenek, később képesek lesznek az Arany-balladákat is befogadni. Szerinte, ha valaki 14-15 évesen el tud olvasni egy év alatt három-négy könyvet, annak nagyobb esélye van arra, hogy később egy jó érettségit tegyen.

A kötelező olvasmányok kapcsán jó ideje élénk vita folyik, a Magyartanárok Egyesületének képviselői rendszeresen az olvasóvá-nevelés fontosságáról beszélnek, amelynek érdekében felülvizsgálnák az olvasmányok listáját. Egyelőre nem tudni, hogy a jelenleg is készülő új Nemzeti Alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek változtatnak-e a helyzeten, mindenesetre a legutóbbi PISA felmérés szövegértési eredményei azt mutatták: a magyar 15 éves tanulók negyede funkcionális analfabéta.

Szerző

Fenébe a Szigeti veszedelemmel, hadd jöjjenek a vámpírregények

Publikálás dátuma
2018.02.13. 11:45
Fotó: Shutterstock
A kötelező olvasmányok jó részét hajlandó lenne kikukázni a Magyartanárok Egyesületének elnöke, ugyanis szerinte hiba életidegen művekbe fojtani a tanulókat – míg ha valaki 14-15 éves korában egyáltalán olvas, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy sikeres érettségit tegyen.

"Ha egy eposz, egy regény vagy éppen egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük” – nyilatkozta Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke az Eduline-nak.

A pedagógus szerint hiba, hogy a korábban szakközépiskoláknak nevezett szakgimnáziumokban ugyanaz a módszertan és a tananyag, mint a gimnáziumokban (hiszen az érettségi követelmények is azonosak), mivel ezekbe az iskolákba – bár vannak közöttük olyanok is, ahonnan sokan tovább tudnak tanulni – jórészt olyan diákok jelentkeznek, akiknek a tanulás nem sikerélmény. Esetükben a cél az irodalom és az olvasás megszerettetése lenne, ennek érdekében modernizálni kellene a tananyagot, ami bizonyos részek elhagyásával valósítható meg. „Aki az Antigonénál vagy a Szigeti veszedelemnél eldönti, hogy ehhez neki semmi köze, ebből egy mukkot sem ért, annak semmi esélye arra, hogy olvasó emberré váljon” – mondja.

Jelenleg a Nemzeti Alaptanterv tanítását törvény írja elő, ugyanakkor az érettségi követelmények nem olyan szigorúak, bőven hagynának mozgásteret a magyartanároknak. „Senkit nem akarok törvénysértésre biztatni, sem arra, hogy a saját helyzetét végképp ellehetetlenítse. Ha egy iskolában élet-halál kérdés, hogy az utolsó irodalmi fogalmat is elmondja az órán, akkor a szerencsétlen tanár – teljes együttérzésem – nem nagyon tud mit csinálni. (…) Mindenki annyit hagyjon ki, amennyit jó lelkiismerettel, a saját állása és az iskolája veszélyeztetése nélkül tud. Például a kilencedik osztályos irodalmi anyagból mindent el lehet hagyni, mert Petőfi előtt nincs kötelező szerző – sem a világirodalomból, sem a magyar irodalomból” – mondja Fenyő D. György, aki szerint az iskolák jelentős részében lenne lehetőség a diákok képességeihez való alkalmazkodásra.

Az egyesület alelnöke a legfontosabbnak azt gondolja, hogy a diákok kilencedikben olyan művekkel találkozzanak, amelyek élményt nyújtanak nekik, legyen szó tömegkulturális regényekről, fantasyról, akár vámpírregényekről mert ezeken keresztül is meg lehet ismerni különböző narratív sémákat, amelyeket ha megértenek, később képesek lesznek az Arany-balladákat is befogadni. Szerinte, ha valaki 14-15 évesen el tud olvasni egy év alatt három-négy könyvet, annak nagyobb esélye van arra, hogy később egy jó érettségit tegyen.

A kötelező olvasmányok kapcsán jó ideje élénk vita folyik, a Magyartanárok Egyesületének képviselői rendszeresen az olvasóvá-nevelés fontosságáról beszélnek, amelynek érdekében felülvizsgálnák az olvasmányok listáját. Egyelőre nem tudni, hogy a jelenleg is készülő új Nemzeti Alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek változtatnak-e a helyzeten, mindenesetre a legutóbbi PISA felmérés szövegértési eredményei azt mutatták: a magyar 15 éves tanulók negyede funkcionális analfabéta.

Szerző