A második világháború fővárosi üldözötteire emlékeztek

Publikálás dátuma
2018.02.13 18:24
Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke koszorúz a II. világháború fővárosi befejezésének 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezése
Fotó: /
A második világháború fővárosi befejezésének 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) - Összefogás a Demokráciáért kedden Budapesten.

Hanti Vilmos, a szervezet elnöke a XIII. kerületi vizafogói mártíremlékműnél megrendezett ünnepségen kijelentette: a közelgő országgyűlési választáson eldől, hogy a jelenlegi kurzus folytatódik-e, vagy a jövőben antifasiszta értékek mentén vezetik az országot. Ezért azokat a pártokat kell támogatni, amelyek antifasiszta értékeket képviselnek - tette hozzá. A jelenlegi kormány Budapest felszabadulásának évfordulóján az üldözöttek helyett azokról a katonákról emlékezik meg, akik Hitler oldalán harcoltak - mondta Hanti Vilmos.

Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő azt mondta, hogy az üldözöttek - a férfiak mellett nők és gyerekek - nem harcban estek el, hanem saját honfitársaik, az akkori rendszer becstelen kiszolgálói gyilkolták le őket. Gyilkosból nem válhat hős vagy hazafi; aki pedig "idegenrendészeti eljárásként" akarja beállítani a magyar zsidók ezreinek lemészárlásához vezető embertelen bűntettet, az maga is cinkossá válik - hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott, hogy nincs bűntelen nemzet, csak önámító. Amíg Németországhoz hasonlóan "nem nézünk szembe saját múltunkkal", annak elismerésével, hogy a magyar államnak szerepe volt a holokauszt végrehajtásában, addig nincs megnyugvás - mondta. Csak az emlékezet tudja megóvni a nemzetet attól, hogy újra tragikus történelmi csapdába essen - tette hozzá Hiszékeny Dezső.

A Szlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének képviseletében felszólaló Tolnai Csaba, Léva független önkormányzati képviselője azt mondta: az emlékezés azért fontos, mert a feledés arra kárhoztat, hogy újra elkövessük azokat a hibákat, amelyek a második világháborúhoz vezettek. A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a mártírok emlékművét.

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án fejeződött be Budapest ostroma, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Budát. A második világháború egyik leghosszabb városharca 102 napig tartott, a védők és a polgári lakosság körében a halottak és sebesültek száma több mint százezerre tehető. A főváros épületeinek 27 százaléka pusztult el vagy rongálódott meg súlyosan, több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy vált lakhatatlanná.

Szerző
2018.02.13 18:24

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46