Nem minimum az esélyegyenlőség

Publikálás dátuma
2018.02.14 06:06
Illusztráció/Népszava fotó
Fotó: /
Nem szükséges, hogy az állami iskolákban garantálva legyen a világnézetileg semleges oktatás, ahogy az sem, hogy az iskolai szegregáció minden formája megszűnjön – legalábbis Vona Gábor pártja szerint.

Múlt héten kilenc parlamenti és parlamenten kívüli párt fogadta el az oktatási minimumprogramot, amely valamennyiük számára oktatási elképzeléseik alapját szolgálja. Noha a program kidolgozásában a Jobbik is részt vett, és egészen a munkálatok végéig együttműködőnek bizonyult, az utolsó pillanatban olyan változtatásokat akart látni a végleges szövegben, amelyeket a többi párt nem tudott támogatni. A Jobbik ezért nem is írta alá a dokumentumot.

Lapunk megszerezte az oktatási minimumprogram Jobbik által "javított" változatát, amelyből kiderült: nem törölnék el a heti öt testnevelésóra kötelező voltát, ahogy az erkölcs- és hittanórákat sem tennék választható délutáni foglalkozássá. Nem akarják, hogy az oktatásban tervezett változásokat megelőző egyeztetési folyamat minden szinten nyilvános legyen, ahogy azt sem tartják szükségesnek, hogy változtatásokat csak kutatásokra alapozva lehessen bevezetni. A felsőoktatásban nem számolnák fel a kancellári és konzisztóriumi rendszert, csak átalakítanák. Nem értettek egyet a szöveg azon részével, amely arról szól, hogy a felvehető hallgatók számát az egyetemek határozhassák meg, ahogy azzal sem, hogy a végzett hallgatók röghöz kötését meg kell szüntetni. Kifogásolták azt a szövegrészt is, amely a lex CEU eltörlésének szükségességéről ír.

A legtöbbet az Esélyegyenlőség című fejezeten változtattak volna. A dokumentum a fejezet elején leszögezi: az oktatási rendszernek egyenlő esélyeket kell biztosítania minden gyermeknek. A Jobbik ezt úgy írta volna át, hogy az oktatásnak „a tudáshoz való hozzáféréshez” kell esélyt adnia. Míg a demokratikus pártok és szakmai szervezetek egyetértettek abban, hogy a roma diákok szegregációját, diszkriminációját a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni, el kell törölni a nemzetiségi oktatásban és az egyházi intézményekben szegregációt lehetővé tevő jogszabályokat, a Jobbik az erre vonatkozó bekezdéseket egytől egyig ki akarta gyomlálni a szövegből. Elutasították a sajátos nevelési igényű (sni-s) gyerekekre vonatkozó szövegrész azon állítását is, mely szerint fő szabályként az integrált oktatásnak kell érvényesülnie, és az sni-s gyerekek elkülönített oktatása csak különleges esetben lehet indokolt.

– Véleményünk szerint a végleges szöveg túlságosan egyoldalúan közelíti meg az integráció kérdését. A Jobbik szerint például nem biztos, hogy minden esetben az integrált oktatás a jó megoldás – mondta lapunknak Dúró Dóra. A Jobbik oktatáspolitikusa ugyanakkor hangsúlyozta: a pusztán etnikai alapon történő elkülönítést ők is elfogadhatatlannak tartják. Elismerte, hogy a nézetkülönbségekre nem derült fény a munkafolyamat közben, szűkítési szándékaikat a véglegesítés során jelezték. Ám magát a többpárti egyeztetést annak ellenére is előrelépésnek tartja, hogy a Jobbik végül nem írta alá a dokumentumot.

Szerző
2018.02.14 06:06

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04