Nem minimum az esélyegyenlőség

Nem szükséges, hogy az állami iskolákban garantálva legyen a világnézetileg semleges oktatás, ahogy az sem, hogy az iskolai szegregáció minden formája megszűnjön – legalábbis Vona Gábor pártja szerint.

Múlt héten kilenc parlamenti és parlamenten kívüli párt fogadta el az oktatási minimumprogramot, amely valamennyiük számára oktatási elképzeléseik alapját szolgálja. Noha a program kidolgozásában a Jobbik is részt vett, és egészen a munkálatok végéig együttműködőnek bizonyult, az utolsó pillanatban olyan változtatásokat akart látni a végleges szövegben, amelyeket a többi párt nem tudott támogatni. A Jobbik ezért nem is írta alá a dokumentumot.

Lapunk megszerezte az oktatási minimumprogram Jobbik által "javított" változatát, amelyből kiderült: nem törölnék el a heti öt testnevelésóra kötelező voltát, ahogy az erkölcs- és hittanórákat sem tennék választható délutáni foglalkozássá. Nem akarják, hogy az oktatásban tervezett változásokat megelőző egyeztetési folyamat minden szinten nyilvános legyen, ahogy azt sem tartják szükségesnek, hogy változtatásokat csak kutatásokra alapozva lehessen bevezetni. A felsőoktatásban nem számolnák fel a kancellári és konzisztóriumi rendszert, csak átalakítanák. Nem értettek egyet a szöveg azon részével, amely arról szól, hogy a felvehető hallgatók számát az egyetemek határozhassák meg, ahogy azzal sem, hogy a végzett hallgatók röghöz kötését meg kell szüntetni. Kifogásolták azt a szövegrészt is, amely a lex CEU eltörlésének szükségességéről ír.

A legtöbbet az Esélyegyenlőség című fejezeten változtattak volna. A dokumentum a fejezet elején leszögezi: az oktatási rendszernek egyenlő esélyeket kell biztosítania minden gyermeknek. A Jobbik ezt úgy írta volna át, hogy az oktatásnak „a tudáshoz való hozzáféréshez” kell esélyt adnia. Míg a demokratikus pártok és szakmai szervezetek egyetértettek abban, hogy a roma diákok szegregációját, diszkriminációját a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni, el kell törölni a nemzetiségi oktatásban és az egyházi intézményekben szegregációt lehetővé tevő jogszabályokat, a Jobbik az erre vonatkozó bekezdéseket egytől egyig ki akarta gyomlálni a szövegből. Elutasították a sajátos nevelési igényű (sni-s) gyerekekre vonatkozó szövegrész azon állítását is, mely szerint fő szabályként az integrált oktatásnak kell érvényesülnie, és az sni-s gyerekek elkülönített oktatása csak különleges esetben lehet indokolt.

– Véleményünk szerint a végleges szöveg túlságosan egyoldalúan közelíti meg az integráció kérdését. A Jobbik szerint például nem biztos, hogy minden esetben az integrált oktatás a jó megoldás – mondta lapunknak Dúró Dóra. A Jobbik oktatáspolitikusa ugyanakkor hangsúlyozta: a pusztán etnikai alapon történő elkülönítést ők is elfogadhatatlannak tartják. Elismerte, hogy a nézetkülönbségekre nem derült fény a munkafolyamat közben, szűkítési szándékaikat a véglegesítés során jelezték. Ám magát a többpárti egyeztetést annak ellenére is előrelépésnek tartja, hogy a Jobbik végül nem írta alá a dokumentumot.