Szavakból szőtt mágia

Publikálás dátuma
2018.02.14 06:45
Fotó: Pazonyi Dóra
Fotó: /
Misztikus gondolkodásra biztat Áfra János költő legújabb, Rítus című kötete. A szerző a vallások lényegét, a személyes istenélményt keresi.

Kosztolányi egy 1933-ban, a Pesti Hírlapban megjelent esszéjében a költőket az alkimistákhoz, a középkor aranycsinálóihoz hasonlítja. Áfra Jánost hasonló meggyőződés vezérelhette, amikor elkezdte írni misztikus hangulatú verseit, melyek nemrég jelentek meg Rítus című kötetében. A harminc éves debreceni költő szerint a versek is őriznek valamit a régmúlt mágikus szövegeiből, segíthetnek az olvasót közelebb kerülni egy elemibb valóságszemlélethez. Áfra szerint a ma embere mindig próbál a világ történéseire racionális magyarázatot találni, miközben a tudományos tények is csak egymást váltó hipotézisek és paradigmák sorát jelentik. – Az ősi, misztikus hagyományok tanulságait sem kellene lesajnálni – mondja Áfra. – Az alkimisták például a kémia úttörői voltak, bár mai szemmel nevetségesnek tűnhetnek kísérleteik.

Áfrát már gyerekkora óta érdekelte a misztikum. Mivel kisgyerekként elvesztette édesapját, édesanyja pedig az agyvérzése után nem tudta tovább támogatni, már tizenhárom évesen önellátóvá vált, miközben kereste a fogódzókat a világban. Bár római katolikus neveltetést kapott, Áfra a kapaszkodókat több hitrendszerben találta meg. Őt azonban nem a dogmák, a lefektetett szabályok érdekelték, hanem a vallások közös lényegét kereste, egyfajta személyes istenélményt. Spirituális nyitottságát később is megőrizte, amikor az irodalom felé fordult, de csak az utóbbi években jutott el odáig, hogy misztikus témájú verseket kezdjen el írni. Áfra számára mindez nemcsak egy nyelvi kísérlet volt, hanem gyakorlat is. Legújabb verseinek egy része automatikus írással született, vagyis a szerző azt írta le reflektálatlanul, ami éppen a tudatába került, és csak az írás befejeztével szerkesztette meg a szöveget, így kerülve kapcsolatba saját tudatalattijával.

– Az archaikus gondolkodást sem szabad félvállról venni – mondja Áfra, aki tinédzserként és az alkotás során ismét többféle ókori, középkori mágikus szöveget is kézbe vett. Nem ragaszkodott viszont egy konkrét vallás, hitrendszer, kultúrkör megidézéséhez, hanem a különféle hitvilágok közös pontjai, a természethez való viszony foglalkoztatták. Épp ezért fordult az ősi rítusokhoz, melyek magukba foglalják azt a tudást, amit az ember a látható, fizikai világról tudott, amit a természetről és a természetfeletti birodalmáról feltételezett. Áfra versei azonban stílusukban, tartalmukban is különböznek egymástól, hol látomásosak, hol pedig egy konkrét cél elérést szolgáló rituális szertartáshoz adnak utasításrendszert. – A könyv írását úgy fogtam fel, mintha egy középkori kódexet szerkesztenék, melyben különböző mágikus hagyományok találkoznak, hiszen régen a szövegeket másolták, fordították, s közben ezek a leírások, utasításrendszerek persze változtak is – vallja Áfra.

Korábbi, Két akarat című kötetének lírai személyességétől eltávolodva a Rítusban Áfra János személytelenebb hangot üt meg, de míg előző könyvében az emberi kapcsolatok megoldatlan viszonyairól ír, addig az új versekben megoldási javaslattal él rítusok formájában. Az olvasó számára meglepő lehet, hogy egyes oldalakon Áfra konkrét instrukciókkal ír le egy-egy szeánszot, mely egyszerre idézi fel régmúlt századok szövegeit, és kelt újszerű hatást a kortárs lírához képest. A vezetőben például így fogalmaz: „A tejes vízben főtt / rizsgombócot hem- / pergesd meg lassan / az égető hamujában, / közben mormold el / a segítők mondatát”, míg a Patkányirtás címűben a következőt írja: „Akármilyen hideg legyen, / háromszor körül kell futnod / alvó kerted és hűlő házad, / minden ablakon bekiabálva”. A tételesen felsorolt utasítások azonban nem pusztán Áfra fantáziáját példázzák, de egyben metaforikusan az emberi lélek megtisztulására is utalnak. Mintha a költő verseivel mintegy megszabadítaná, egy új létbe vezetné olvasóit – akár a sámánok a szertartások során a beavatottakat.

A versek írása során Áfra egyre inkább felfigyelt arra, hogy a költészet és a misztikus tapasztalat – ahogy arra Kosztolányi is rávilágított – kapcsolatba hozható egymással. Mindez történetileg is igazolható, hiszen a magyar nyelv korai mágikus szövegei, ráolvasásai tekinthetőek költészetünk legkorábbi formáinak. – A líra ugyanakkor feltárja a nyelv sokrétűségét, s a közlés korlátaira is rámutat – mondja Áfra. És bár az egyes szavak értelme részben rögzíthető, egy szöveg nem mindenki számára mondja ugyanazt. A költészet viszont olyan élményben részesíthet, amely lehetővé teszi az együttérzést, az érzések közösségét. Így lesz a versből rituálé.

Névjegy
Költő, műkritikus. 1987-ben született Hajdúböszörményben, jelenleg Debrecenben él. Első verseskötete 2012-ben jelent meg Glaukóma, második 2015-ben Két akarat címen.

2018.02.14 06:45

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16

Genderkérdés Hollywoodban

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Scarlett Johansson a világ legjobban fizetett színésznője a Forbes szerint: az amerikai magazin becslése alapján 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között a hollywoodi filmcsillag. Angelina Jolie 28 millió dollárral a második, Jennifer Aniston 19,5 millió dollárral a harmadik helyet foglalta el a legjobban kereső hollywoodi színésznők dobogóján. Tavaly három, 2016-ban még négy hollywoodi színésznő keresett 20 millió dollár fölött. Bár a legjobban kereső férfi színészek legfrissebb listája még nem készült el, annyi bizonyos, egy évvel korábban Mark Wahlberg állhatott a dobogó legmagasabb fokára 68 millió dollárral (mintegy 19,3 milliárd forinttal). A férfi és a női színészek kereseti különbségét a Dél-Kaliforniai Egyetem 2016-ban közzétett gendertanulmánya részben azzal magyarázza, hogy a filmes karaktereknek alig egyharmada nő, így eleve kevesebb lehetőséghez jutnak. (A tanulmány a női rendezők arányát is vizsgálta Hollywoodban. Kiderült: a legnagyobb bevételt hozó 1100 filmet 95,7 százalékban rendezte férfi és csak 4,3 százalékban nő 2007 és 2017 között.) Ugyanakkor az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sem érvényesül mindig: az év elején bejárta a világsajtót, hogy Mark Wahlberget A világ összes pénze újraforgatott jeleneteiért 1,5 millió dollárral díjazták, míg a szintén főszereplő Michelle Williams ezer dollárt kapott ugyanezért a feladatért. A történethez hozzátartozik: mikor az extrém különbséggel Mark Wahlberg szembesült, a honoráriumát a szexuális zaklatások áldozatait képviselő Time’s Up szervezetnek ajánlotta fel. 
2018.08.18 16:00
Frissítve: 2018.08.18 16:00