Átverték a népet a rezsivágással

Publikálás dátuma
2018.02.14. 06:22
Fotó: Tóth Gergő
A 2013-2014-es, összesen 25 százalékos rezsicsökkentéssel az Orbán-kabinet nem hogy csak lekövette a piaci változásokat, de még nyerészkedett is a rezsiharcon - derül ki az MSZP kiperelte anyagokból.

A rezsicsökkentés éveiben, 2013-2014 során a „luxusprofit” letörése helyett az Orbán-kabinet egyszerűen lekövette a lakossági gázdíj beszerzési árának piaci zuhanását – számítható ki az MSZP által a gáznagykereskedőtől kiperelt anyagokból. Mi több: a gáznagykereskedő már akkor több forinttal kevesebbet fizetett a gáz köbméteréért, mint amennyit az állam „elismert” a lakossági díjban.

2014-ben derült ki, hogy az – akkor még Simicska-érdekkörnek számító – állami MVM gáznagykereskedője, a Magyar Földgáz-kereskedő (MFGK) Zrt. nem hajlandó kiadni a közműhivatalnak a általa vásárolt gáz számláit. Pedig a szakhatóságnak elvileg ez alapján kell kiszámítania a soron következő „reális” lakossági gázárat. (Bár eme szabályokat az Orbán-kabinet teljességgel kiüresítette – hisz ma Magyarországon lényegében a kormányfő dönt a lakossági díjcsökkentés vagy épp annak elmaradása tárgyában -, ám a háttérszabályok attól még kötelezőek.) Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető – aki az Orbán-közeli MET-panama szálait is hasonló módszerrel bogozza –, emiatt 2015-ben kikérte az MFGK-tól a vonatkozó adatokat, amit az állami cég megtagadott. A közérdekű adatok kiadását minden lehetséges módon elhúzó és elszabotáló állami vállalat több kör után mostanra küldött feldolgozható minőségű és mennyiségű dokumentumokat.

Megérte várni: a szocialisták erőfeszítései nyomán most először kaphat betekintést a nyilvánosság a titkos magyar-orosz gázárak világába és a lakossági „gázárszámítások” boszorkánykonyhájába. A kiadott adatokból egyértelműen kiderül: az Orbán-kabinet a 2013-as januári és novemberi tíz-tíz, majd a 2014 áprilisi 6,5 százalékos lakossági gázárcsökkentéssel a „szolgáltatók luxusprofitjának” letörése helyett – mint a Fidesz-propaganda azóta is harsogja - csupán lekövette a hazai gáznagykereskedő által fizetett számla esését, vagyis a piaci változásokat.

A háztartások a hazai gázigényeknek csak mintegy harmadát, körülbelül hárommilliárd köbmétert képviselik. Tóth Bertalan vizsgálatai elsőként egy kevéssé ismert tényre világítanak rá: ebből körülbelül egymilliárd köbmétert a hazánkban kitermelt gáz teszi ki, amit - a több mint száz forintos bruttó lakossági gázárból kiindulva - rendkívül alacsony, köbméterenként körülbelül harminc forintos áron vesznek át. A lakossági fogyasztáson belüli fennmaradó kétharmad – körülbelül kétmilliárd köbméter – külföldről származik. A kiadott számlák arra – az eddig nem ismert – tényre is bizonyságul szolgálnak, hogy az orosz Gazprom nemcsak az ukrán határ felőli Beregdarócon, hanem a nyugati, osztrák gázvezetéken keresztül is szállított Magyarországra gázt. Ez azért fontos, mert a nyugati csövön hagyományosan olcsóbban lehetett – akár orosz – gázhoz jutni, mint kelet felől, közvetlenül az orosz állami kereskedőtől. A kiadott számlák szerint ugyanakkor a kettő közötti különbség fokozatosan mérséklődött, vagyis az oroszok egyre inkább alkalmazkodtak a nemzetközi folyamatokhoz. Az eddig is ismert volt, hogy a Gazprom a korábban alapvetően az olajárakhoz kötött gázárat egyre inkább hajlandó a – fokozatosan élénkülő – nyugati gáztőzsdékhez idomítani. Ám ennek arányát titkolták. Mostanáig. Az MSZP által kiperelt iratok tanúsága szerint az MFGK a Gazpromtól – pontosabban a Panrusgáz Zrt. nevű közös importvállalattól - 2013-2014-ben egyaránt körülbelül 5 milliárd köbméter gázt vásárolt. Ebből az oroszok 1,9 milliárd köbmétert számláztak az – olcsóbb – tőzsdei ár alapján, illetve 1,4 milliárd származott nyugat felől. 2014-ben 2,2 milliárd köbméter érkezett tőzsdei áron, illetve kétmilliárd nyugat felől. Mivel az olcsóbb tőzsdei ár, illetve nyugati irányú orosz import nagyjából lefedi a lakossági gázigények fennmaradó kétharmadát, a képviselő úgy számol, hogy azt lényegében a hazai lakosság kapta meg. (Ezt semmilyen szabály nem tiltja és a rezsicsökkentés lázában amúgy is vélhetőleg így történt.)

Ez alapján a lakossági gáz nagykereskedelmi beszerzési ára - egyharmadnyi hazai kitermeléssel és kétharmadnyi behozatallal számolva – 2013-ban 65,4, 2104-ben pedig 57,4 forintra jön ki. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal évkönyve szerint ugyanezen években nagykereskedelmi gázmolekulaárként átlagosan 68,4, illetve 61,8 forintot „ismertek el”. Vagyis az Orbán-kabinet nem hogy nem csökkentett „luxusprofitot”, sőt: nem hogy lekövette a piaci gázárakat, hanem még nyerészkedett is a rezsicsökkentésen. Eszerint ugyanis köbméterenként további 3-4 forintot bennhagytak az – E.ON-tól épp akkor az állami MVM-hez kerülő – nagykereskedőnél. (A 2012-es gázátvételi ár nem ismert.)

Mi több: a számok még a nemzetközi olajárzuhanás hatásait se tükrözik, hisz az csak 2014 közepén vette kezdetét. Vagyis a ténylegesnél magasabban figyelembe vett - és így az állam által a nagykereskedőnek luxusprofitot biztosító - gázár alapvetően nemzetközi olajárcsúcsok idejére vonatkozik. Pletykák szerint ennek előzményeként éppenséggel az MVM-előd E.ON alkudott ki a Gazpromtól alacsonyabb díjakat. Mivel a piaci nagykereskedelmi gázárzuhanás csak ezutánra tehető, a lakossági díj viszont azóta se változott, a beépített extrahaszon azóta még tovább dagadhatott.

Újabb MSZP-kör a díjmérséklésért
A szocialista párt újfent benyújtotta "szokásos" rezsicsökkentési javaslatát a parlamentnek. Tóth Bertalan frakcióvezető évi 1200 köbméteres fogyasztásig 32 százalékos gázár-, évi 2400 kilowattóra fogyasztásig 10 százalékos áram -  valamint ugyanekkora távhődíjcsökkentést indítványoz. Indoklása szerint a közüzemi díjtartozások 22 milliárddal magasabbak ma, mint 2009-ben, közel százezer háztartásban pedig emiatt kikapcsolták a szolgáltatást. 2015 eleje óta az ellenzéki párt - a nemzetközi tőzsdei árzuhanásra hivatkozva - tucatnyi alkalommal élt hasonló indítvánnyal. A kormányoldal ugyanakkor már bizottsági szakban elkaszálta a kezdeményezéseket. A Fidesz a számításokkal alátámasztott javaslatokra politikai lózungokon kívül érdemben mindeddig nem reagált.

A kérdés az ár további elemeit – így a gázszolgáltatók árrését, a díj hálózatfenntartási részét, illetve az áfát - nem érinti. A gázszolgáltatókkal, illetve a – velük gyakorta egy kézben lévő – hálózatüzemeltetőkkel az Orbán-kabinet a rezsicsökkentések nyomán tényleg méltánytalanul járhatott el. Azt ugyanis, hogy a közműhivatal a 2013 eleji rezsicsökkentés során számos kötelező költségelem – így például a tranzakciós illeték, a különadók vagy a hálózati veszteség – megtérítését törvénytelenül tagadta meg, jogerős bírósági döntés mondta ki. Miután ennek végrehajtását a kabinet – Orbán Viktor egyik leghisztérikusabb parlamenti felszólalása nyomán – elszabotálta, eme költségelemek elismertetése ma is zajló uniós kötelezettségszegési eljárás tárgyává vált. Ez a most kiperelt számlák szempontjából azért fura, mert a valóságnak megfelelő nagykereskedelmi ár elismerésével a kabinet a szolgáltatók és a hálózat kizsigerelése nélkül is ugyanúgy csökkenthette volna a lakossági díjat. A kabinet és a szakhivatal - pontosan nem ismert okokból - azóta is rendszeresen módosítja a belső árarányokat.

Az ilyen és hasonló felvetésekre a Fidesz-KDNP mindeddig semminemű érdemi megjegyzést nem fűzött. A kormánypárt évek óta azt ismételgeti, hogy míg a szocialisták idejében (alapvetően) nőttek a díjak, addig 2010 óta (leginkább) csökkent a rezsi. Lapunk korábbi számításai szerint ugyanakkor az Orbán-kabinet a 2014 óta bekövetkezett világpiaci árzuhanás figyelmen kívül hagyásával már jóval több pénzt vett ki a lakosság zsebéből, mint amennyit – a Fidesz által oly sokszor hivatkozott – Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kabinetek. Tóth Bertalan korábbi kutatásai szerint így csak 2016-ban 50 milliárd forint luxusprofit halmozódott fel az állami gáznagykereskedőnél. Az összeg más szakértők szerint 2015-ben a százmilliárdot közelíthette.

Németh Szilárd már a drágább gázért harcol
Német Szilárd Fidesz-alelnök tegnap azt javasolta, hogy "az E.ON kicsit fogja vissza az agarakat", és "ne avatkozzon be a választásokba". Az MTI tudósítása szerint úgy vélte: az energiaszolgáltató gázár-ajánlatával - a liberalizációpárti Brüsszel oldalán - egyértelműen beszállt a politikai adok-kapokba. Hozzátette: aki elfogadja az E.ON ajánlatát, az két évre "kimegy a szabadpiacra". Mint ismert, a német hátterű szolgáltató a havi legalább 25 ezret fizető háztartások számára az állami NKM Nemzeti Közműveknél több mint havi ezer forinttal olcsóbb gázt kínál. A korábban magát rezsibiztosnak nevező és a gázárak letöréséért "harcoló" kormánypárti politikus eszerint immáron az olcsóbb gáz ellen tör lándzsát. Az Együtt számára ugyanakkor az E.ON 5 százalékkal alacsonyabb lakossági gázárajánlata azt bizonyítja, hogy a "rezsicsökkentés" nyomán a magyar fogyasztók a piacilag indokoltnál többet fizetnek az áramért és a gázért - tette közzé Pataki Márton elnökségi tag.
Az Együtt a választóknak a méltányos ár helyreállítását, a lakossági piaci verseny kikényszerítését, rászorultsági alapú szociális ártámogatást, illetve a lehető legalacsonyabb, fenntartható áram- és gázdíjakat ígér. Szerintük a Fidesz az elmúlt évek során a fogyasztókat elszoktatta a versenytől, így a profitot az államosított közműveken keresztül baráti oligarchák szivattyúzzák ki. Az elnökségi tag kifogásolta, hogy az Orbán-kabinet a nemzetközi tőzsdei árak zuhanása ellenére az elmúlt több mint három év során nem módosított a hazai lakossági díjakon. Lapunk korábbi tudósítására kísértetiesen hasonlító gondolatmenettel arra is figyelmeztet: januártól az állam a hálózat karbantartási bevételei csökkentése mellett növelte az áramnagykereskedő - az MVM - bevételeit, ami akár a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó érdekkörébe került Mátrai Erőműig is tovagyűrűzhet.



Szerző

Csapdák - Kiköltözés után áremelkedés

Publikálás dátuma
2018.02.14. 06:21
Szigetszentmiklós - Google Street View
Egyre növekszik az agglomerációs települések lakossága, miközben Budapest belső kerületeinek népességszáma stagnál, a külsőbb kerületeké pedig csökken. A jelenség mögött a drasztikus fővárosi lakásdrágulás áll – derül ki az Otthontérkép Csoport elemzéséből. A Budapest környéki települések közül Szigetszentmiklós és Érd a két legnépszerűbb település: itt 3, illetve 1,7 százalékkal nőtt a lakosok száma. A főváros II. kerületében ugyanakkor 0,1 százalékkal, a III. kerületben pedig 0,6 százalékkal csökkent a népességszám.

- Olyan mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva akár az ingázással járó kellemetlenségeket is – mutat rá a jelenség hátterére Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. Megjegyezte: bár az ellátás a legtöbb agglomerációs településen jelentősen javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik. Az önkormányzatoktól rengeteg forrást elvont a kormány, így kétséges, hogy a szociális, egészségügyi és kulturális területet mennyire lesznek képesek fejleszteni.

A népességmozgást ráadásul követi az ingatlanok áremelkedése is. Az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18 százalékkal drágultak a lakások, majd ezután szűk egy év alatt további 30 százalékkal emelkedtek az árak, a külső kerületekben egy év alatt 47 százalékkal lettek drágábbak a lakások. A belső kerületek ingatlanárai ugyanakkor két év alatt „csak” 26 százalékkal emelkedtek. Ez utóbbi két adatot a külső kerületekben épülő lakóparkok nagy száma is magyarázza: hiszen az árakat többnyire az új építésű lakások nyomják föl.

Az ingatlanárak pedig nem állnak meg 2018-ban sem: a tavalyi 550 ezer forintos átlagos négyzetméterár után az idén már 620 ezer forintos négyzetméterárral kell számolni Budapesten, amely jövőre akár a 660 ezer forintra is emelkedhet – derül ki az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképéből. Ez azonban nem tartja vissza a vásárlókat: tavaly összesen 9100 új társasházi lakást adtak el a fővárosban. Túlkínálatról pedig úgy tűnik, még mindig nem lehet beszélni: az OTP Jelzálogbank adatbázisában ugyan jelenleg 72 bejelentett beruházás szerepel 14 ezer lakással, ám ezek nagy részét csak 2019 után adják át. Rögtön beköltözhető újlakásból viszont mindössze 280 érhető el Budapesten: ez pedig rekord alacsony szintet jelent, hiszen nyolc éve még 3800 ilyen lakás volt. Épülőfélben lévő lakások közül 4900-at lehet megvásárolni, a tervezőasztalról háromezret kínálnak. Az eredetileg meghirdetett átadási dátumhoz képest ugyanakkor egyre több a csúszás: a beruházások 80 százalékában fél év alatt legalább negyed évvel tolódik ki az átadások dátuma.

Szerző

Bojkottálná a Facebookot és a Google-t az egyik legnagyobb hirdető

Kevesebbet költhet a Facebooknál és a Google-nél a világ egyik legnagyobb hirdetője az Unilever - írta a CNN. A vállalat csak akkor nem bojkottálja a két techóriást, ha azok hatékonyabban lépnek fel a gyűlölet ellen és jobban meg tudják védeni a gyerekeket.

Az Unilever a világ második legnagyobb hirdetőjének számít a Procter&Gamble után, éves marketingköltsége 8 milliárd euró, hirdetéseinek negyede pedig digitális platformokon jelenik meg.

Szerző