Átverték a népet a rezsivágással

Publikálás dátuma
2018.02.14 06:22
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A 2013-2014-es, összesen 25 százalékos rezsicsökkentéssel az Orbán-kabinet nem hogy csak lekövette a piaci változásokat, de még nyerészkedett is a rezsiharcon - derül ki az MSZP kiperelte anyagokból.

A rezsicsökkentés éveiben, 2013-2014 során a „luxusprofit” letörése helyett az Orbán-kabinet egyszerűen lekövette a lakossági gázdíj beszerzési árának piaci zuhanását – számítható ki az MSZP által a gáznagykereskedőtől kiperelt anyagokból. Mi több: a gáznagykereskedő már akkor több forinttal kevesebbet fizetett a gáz köbméteréért, mint amennyit az állam „elismert” a lakossági díjban.

2014-ben derült ki, hogy az – akkor még Simicska-érdekkörnek számító – állami MVM gáznagykereskedője, a Magyar Földgáz-kereskedő (MFGK) Zrt. nem hajlandó kiadni a közműhivatalnak a általa vásárolt gáz számláit. Pedig a szakhatóságnak elvileg ez alapján kell kiszámítania a soron következő „reális” lakossági gázárat. (Bár eme szabályokat az Orbán-kabinet teljességgel kiüresítette – hisz ma Magyarországon lényegében a kormányfő dönt a lakossági díjcsökkentés vagy épp annak elmaradása tárgyában -, ám a háttérszabályok attól még kötelezőek.) Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető – aki az Orbán-közeli MET-panama szálait is hasonló módszerrel bogozza –, emiatt 2015-ben kikérte az MFGK-tól a vonatkozó adatokat, amit az állami cég megtagadott. A közérdekű adatok kiadását minden lehetséges módon elhúzó és elszabotáló állami vállalat több kör után mostanra küldött feldolgozható minőségű és mennyiségű dokumentumokat.

Megérte várni: a szocialisták erőfeszítései nyomán most először kaphat betekintést a nyilvánosság a titkos magyar-orosz gázárak világába és a lakossági „gázárszámítások” boszorkánykonyhájába. A kiadott adatokból egyértelműen kiderül: az Orbán-kabinet a 2013-as januári és novemberi tíz-tíz, majd a 2014 áprilisi 6,5 százalékos lakossági gázárcsökkentéssel a „szolgáltatók luxusprofitjának” letörése helyett – mint a Fidesz-propaganda azóta is harsogja - csupán lekövette a hazai gáznagykereskedő által fizetett számla esését, vagyis a piaci változásokat.

A háztartások a hazai gázigényeknek csak mintegy harmadát, körülbelül hárommilliárd köbmétert képviselik. Tóth Bertalan vizsgálatai elsőként egy kevéssé ismert tényre világítanak rá: ebből körülbelül egymilliárd köbmétert a hazánkban kitermelt gáz teszi ki, amit - a több mint száz forintos bruttó lakossági gázárból kiindulva - rendkívül alacsony, köbméterenként körülbelül harminc forintos áron vesznek át. A lakossági fogyasztáson belüli fennmaradó kétharmad – körülbelül kétmilliárd köbméter – külföldről származik. A kiadott számlák arra – az eddig nem ismert – tényre is bizonyságul szolgálnak, hogy az orosz Gazprom nemcsak az ukrán határ felőli Beregdarócon, hanem a nyugati, osztrák gázvezetéken keresztül is szállított Magyarországra gázt. Ez azért fontos, mert a nyugati csövön hagyományosan olcsóbban lehetett – akár orosz – gázhoz jutni, mint kelet felől, közvetlenül az orosz állami kereskedőtől. A kiadott számlák szerint ugyanakkor a kettő közötti különbség fokozatosan mérséklődött, vagyis az oroszok egyre inkább alkalmazkodtak a nemzetközi folyamatokhoz. Az eddig is ismert volt, hogy a Gazprom a korábban alapvetően az olajárakhoz kötött gázárat egyre inkább hajlandó a – fokozatosan élénkülő – nyugati gáztőzsdékhez idomítani. Ám ennek arányát titkolták. Mostanáig. Az MSZP által kiperelt iratok tanúsága szerint az MFGK a Gazpromtól – pontosabban a Panrusgáz Zrt. nevű közös importvállalattól - 2013-2014-ben egyaránt körülbelül 5 milliárd köbméter gázt vásárolt. Ebből az oroszok 1,9 milliárd köbmétert számláztak az – olcsóbb – tőzsdei ár alapján, illetve 1,4 milliárd származott nyugat felől. 2014-ben 2,2 milliárd köbméter érkezett tőzsdei áron, illetve kétmilliárd nyugat felől. Mivel az olcsóbb tőzsdei ár, illetve nyugati irányú orosz import nagyjából lefedi a lakossági gázigények fennmaradó kétharmadát, a képviselő úgy számol, hogy azt lényegében a hazai lakosság kapta meg. (Ezt semmilyen szabály nem tiltja és a rezsicsökkentés lázában amúgy is vélhetőleg így történt.)

Ez alapján a lakossági gáz nagykereskedelmi beszerzési ára - egyharmadnyi hazai kitermeléssel és kétharmadnyi behozatallal számolva – 2013-ban 65,4, 2104-ben pedig 57,4 forintra jön ki. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal évkönyve szerint ugyanezen években nagykereskedelmi gázmolekulaárként átlagosan 68,4, illetve 61,8 forintot „ismertek el”. Vagyis az Orbán-kabinet nem hogy nem csökkentett „luxusprofitot”, sőt: nem hogy lekövette a piaci gázárakat, hanem még nyerészkedett is a rezsicsökkentésen. Eszerint ugyanis köbméterenként további 3-4 forintot bennhagytak az – E.ON-tól épp akkor az állami MVM-hez kerülő – nagykereskedőnél. (A 2012-es gázátvételi ár nem ismert.)

Mi több: a számok még a nemzetközi olajárzuhanás hatásait se tükrözik, hisz az csak 2014 közepén vette kezdetét. Vagyis a ténylegesnél magasabban figyelembe vett - és így az állam által a nagykereskedőnek luxusprofitot biztosító - gázár alapvetően nemzetközi olajárcsúcsok idejére vonatkozik. Pletykák szerint ennek előzményeként éppenséggel az MVM-előd E.ON alkudott ki a Gazpromtól alacsonyabb díjakat. Mivel a piaci nagykereskedelmi gázárzuhanás csak ezutánra tehető, a lakossági díj viszont azóta se változott, a beépített extrahaszon azóta még tovább dagadhatott.

Újabb MSZP-kör a díjmérséklésért
A szocialista párt újfent benyújtotta "szokásos" rezsicsökkentési javaslatát a parlamentnek. Tóth Bertalan frakcióvezető évi 1200 köbméteres fogyasztásig 32 százalékos gázár-, évi 2400 kilowattóra fogyasztásig 10 százalékos áram -  valamint ugyanekkora távhődíjcsökkentést indítványoz. Indoklása szerint a közüzemi díjtartozások 22 milliárddal magasabbak ma, mint 2009-ben, közel százezer háztartásban pedig emiatt kikapcsolták a szolgáltatást. 2015 eleje óta az ellenzéki párt - a nemzetközi tőzsdei árzuhanásra hivatkozva - tucatnyi alkalommal élt hasonló indítvánnyal. A kormányoldal ugyanakkor már bizottsági szakban elkaszálta a kezdeményezéseket. A Fidesz a számításokkal alátámasztott javaslatokra politikai lózungokon kívül érdemben mindeddig nem reagált.

A kérdés az ár további elemeit – így a gázszolgáltatók árrését, a díj hálózatfenntartási részét, illetve az áfát - nem érinti. A gázszolgáltatókkal, illetve a – velük gyakorta egy kézben lévő – hálózatüzemeltetőkkel az Orbán-kabinet a rezsicsökkentések nyomán tényleg méltánytalanul járhatott el. Azt ugyanis, hogy a közműhivatal a 2013 eleji rezsicsökkentés során számos kötelező költségelem – így például a tranzakciós illeték, a különadók vagy a hálózati veszteség – megtérítését törvénytelenül tagadta meg, jogerős bírósági döntés mondta ki. Miután ennek végrehajtását a kabinet – Orbán Viktor egyik leghisztérikusabb parlamenti felszólalása nyomán – elszabotálta, eme költségelemek elismertetése ma is zajló uniós kötelezettségszegési eljárás tárgyává vált. Ez a most kiperelt számlák szempontjából azért fura, mert a valóságnak megfelelő nagykereskedelmi ár elismerésével a kabinet a szolgáltatók és a hálózat kizsigerelése nélkül is ugyanúgy csökkenthette volna a lakossági díjat. A kabinet és a szakhivatal - pontosan nem ismert okokból - azóta is rendszeresen módosítja a belső árarányokat.

Az ilyen és hasonló felvetésekre a Fidesz-KDNP mindeddig semminemű érdemi megjegyzést nem fűzött. A kormánypárt évek óta azt ismételgeti, hogy míg a szocialisták idejében (alapvetően) nőttek a díjak, addig 2010 óta (leginkább) csökkent a rezsi. Lapunk korábbi számításai szerint ugyanakkor az Orbán-kabinet a 2014 óta bekövetkezett világpiaci árzuhanás figyelmen kívül hagyásával már jóval több pénzt vett ki a lakosság zsebéből, mint amennyit – a Fidesz által oly sokszor hivatkozott – Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kabinetek. Tóth Bertalan korábbi kutatásai szerint így csak 2016-ban 50 milliárd forint luxusprofit halmozódott fel az állami gáznagykereskedőnél. Az összeg más szakértők szerint 2015-ben a százmilliárdot közelíthette.

Németh Szilárd már a drágább gázért harcol
Német Szilárd Fidesz-alelnök tegnap azt javasolta, hogy "az E.ON kicsit fogja vissza az agarakat", és "ne avatkozzon be a választásokba". Az MTI tudósítása szerint úgy vélte: az energiaszolgáltató gázár-ajánlatával - a liberalizációpárti Brüsszel oldalán - egyértelműen beszállt a politikai adok-kapokba. Hozzátette: aki elfogadja az E.ON ajánlatát, az két évre "kimegy a szabadpiacra". Mint ismert, a német hátterű szolgáltató a havi legalább 25 ezret fizető háztartások számára az állami NKM Nemzeti Közműveknél több mint havi ezer forinttal olcsóbb gázt kínál. A korábban magát rezsibiztosnak nevező és a gázárak letöréséért "harcoló" kormánypárti politikus eszerint immáron az olcsóbb gáz ellen tör lándzsát. Az Együtt számára ugyanakkor az E.ON 5 százalékkal alacsonyabb lakossági gázárajánlata azt bizonyítja, hogy a "rezsicsökkentés" nyomán a magyar fogyasztók a piacilag indokoltnál többet fizetnek az áramért és a gázért - tette közzé Pataki Márton elnökségi tag.
Az Együtt a választóknak a méltányos ár helyreállítását, a lakossági piaci verseny kikényszerítését, rászorultsági alapú szociális ártámogatást, illetve a lehető legalacsonyabb, fenntartható áram- és gázdíjakat ígér. Szerintük a Fidesz az elmúlt évek során a fogyasztókat elszoktatta a versenytől, így a profitot az államosított közműveken keresztül baráti oligarchák szivattyúzzák ki. Az elnökségi tag kifogásolta, hogy az Orbán-kabinet a nemzetközi tőzsdei árak zuhanása ellenére az elmúlt több mint három év során nem módosított a hazai lakossági díjakon. Lapunk korábbi tudósítására kísértetiesen hasonlító gondolatmenettel arra is figyelmeztet: januártól az állam a hálózat karbantartási bevételei csökkentése mellett növelte az áramnagykereskedő - az MVM - bevételeit, ami akár a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó érdekkörébe került Mátrai Erőműig is tovagyűrűzhet.



Szerző
2018.02.14 06:22

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát. Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.18 09:03

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07