A NATO nem akar újabb hidegháborút

Publikálás dátuma
2018.02.14 12:10
AFP fotó
Fotó: /
A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal - idézi Jens Stoltenberget, a katonai szövetség főtitkárát az MTI. 

A NATO kétnapos védelmi miniszteri találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a NATO védelemre berendezkedett katonai szövetség. A hidegháború óta a szövetségesek folyamatosan csökkentették védelmi kiadásaikat, katonai kapacitásukat, ahogy parancsnokságaik számát is. Emellett partnerség kiépítésén dolgoztak Oroszországgal.

Kiemelte, a Krím 2014-es törvénytelen megszállásával és elcsatolásával és Kelet-Ukrajna destabilizációjával Moszkva megszegte nemzetközi jogi kötelezettségeit. Ezt követően a NATO arányos válaszlépéseket tett, amelynek része, hogy megerősítette katonai jelenlétét a balti államokban. Ennek ellenére a szövetség javítani szeretné kapcsolatát Oroszországgal, és el akar kerülni mindenfajta fegyveres konfliktust. A NATO-nak kiszámíthatónak és határozottnak kell lennie. Továbbra is védelemre kell összpontosítania, és a párbeszédre épülő kapcsolatának erősítésére Moszkvával.

Stoltenberg tájékoztatása szerint a védelmi miniszterek szerdán várhatóan döntést hoznak a NATO parancsnoki struktúrájának modernizálásáról. A döntés két új parancsnokság létrehozására terjed ki, amelyek Észak-Amerika és Európa között biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát. A képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása egy esetleges szükséghelyzet esetén - közölte.

Egyebek mellett napirendre kerül a védelmi kiadások méltányosabb megosztásának kérdése is, ugyanis a NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy a hazai össztermékük legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a tagországoknak többet kell fektetniük védelmi kiadások mellett a képességfejlesztésbe és növelni kell műveletei hozzájárulásukat is a NATO misszióihoz.

Szerző
2018.02.14 12:10

Mindenki Facebook-üzeneteit olvasgatni akarja az amerikai kormány

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:30

Fotó: AFP/
A bűnüldözés hatékonyságára hivatkozva próbálja meg rászorítani az amerikai kormány a Facebook-ot, hogy üssön rést üzenetküldő szolgáltatásának titkosításán.
Az amerikai kormány arra próbálja rávenni a Facebookot, hogy tegyék feltörhetővé a népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Messenger titkosítását, írja az index.hu. A hivatalos verzió szerint erre azért lenne szükség, hogy a bűnüldöző szervezetek a nyomozás során belehallgathassanak a Messengerrel küldött hangüzenetekbe. A titkosítás feloldására vonatkozó javaslat egy kaliforniai szövetségi bíróságon került szóba. Az esettel kapcsolatos adatok titkosított periratokban szerepelnek, publikus dokumentumokban nem, de a Reutersnek nyilatkozó források szerint a Facebook vitatja az Igazságügyi Minisztérium követelésének jogalapját. Az ügyben eljáró bíróságon az is elhangzott, hogy ha a Facebook nem tenné lehetővé a lehallgatást, bíróság előtt kéne felelősségre vonni. A mostani ügy akkor pattant ki, amikor egy kaliforniai bíróság nyomozást indított az MS–13, vagyis a Mara Salvatrucha nevű, nagyjából ötvenezer tagot számláló bűnbanda ellen. Az MS-13 fő profilja az embercsempészet és a prostitúció, több nemzetközi terrorszervezettel is kapcsolatban állnak, és saját börtönük van El Salvadorban.
2018.08.20 10:30
Frissítve: 2018.08.20 10:31

Kábelszakadás vagy talplazulás - indul a genovai hídkatasztrófa vizsgálata

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:14

Fotó: AFP/ Fabio Palli
A genovai autópályahíd először meghajlott, s ezt követően omlott össze - közölte Roberto Ferrazza a katasztrófa okait vizsgáló olasz minisztériumi bizottság elnöke a sajtóval a vizsgálat első eredményeiről adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a szerkezet leszakadásához vélhetően több tényező együttes hatása vezetett.
Ferrazza, Liguria tartomány közmunkaügyi tanácsosa vezeti az olasz infrastrukturális és közlekedési tárca által felállított vizsgálóbizottságot, amelynek tagjai vasárnap végezték az első helyszínelést a genovai híd roncsainál. Vasárnap esti közlése szerint a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a Morandi-híd összeomlását vagy egy feszítőkábel elszakadása okozhatta, vagy a szerkezet egyik betontalpának meglazulása, esetleg elmozdulása. Olasz sajtóinformációk szerint a híd közeli biztonsági kamerák is a híd tartókábeleinek elszakadását rögzítették. Ferrazza véleménye szerint a híd először "elfordult, meghajlott és utána omlott le". Elmondta, ezt bizonyítja, hogy a híd vasbeton elemei zuhanás közben 180 fokos szögben megfordulva értek földet. Azt mondta, hogy a híd kilencedik pillére feletti ferdekábel szakadhatott el, ami a hídtest, majd ugyanennek a pillérnek is omlását okozta. Ha viszont a híd betontalapzatától indult az omlás, akkor ez először szintén a kábelt szakította el, majd a pillért dönthette le. A szakértő szerint az esetleges "szakadást" az 51 éves híd elavultsága, az időjárás okozta szennyeződés - például a tenger közelsége miatti sólerakódás -, valamint az utóbbi években megnövekedett járműforgalom is okozhatta.
25 milliónál
is több gépjármű haladt át Morandi-hídon évente - a harminc esztendővel ezelőtti forgalom négyszerese.
A vizsgálóbizottság vezetője kijelentette, hogy a híd veszélyességére korábban semmi nem utalt. A hidat használó autósok szerint ez nem felel meg a valóságnak: a sajtóban közölt beszámolóik szerint köztudott volt, hogy a híd "recseg és mozog", az autósok akárhányszor átkeltek a hídon, alig várták, hogy a végére érjenek. A hídomlás okait és felelőseit kereső Francesco Crozzi genovai főügyész az olasz sajtóban hatalmas tragédiának nevezte a történteket. Hozzátette: az emberek biztonságát nem lehet magántársaságokra bízni. Korábban Beppe Grillo, az olasz kormányt vezető Öt Csillag Mozgalom (M5S) alapítója, aki maga is genovai lakos, követelte az olaszországi autópályák újbóli államosítását. Danilo Toninelli infrastrukturális és közlekedési miniszter, az M5S politikusa a Corriere della Sera című napilapnak hétfőn szintén a sztrádák állami kézbe való visszahelyezését szorgalmazta a biztonság és az állami bevételek növelésére. Az olasz kormány ezzel egy időben elindította a hidat üzemeltető olasz autópálya-társaság koncessziós jogának visszavonását. Olaszországban a mintegy 6500 kilométer hosszú sztrádahálózat szakaszait majdnem kivétel nélkül magánkézben levő társaságok üzemeltetik a római közlekedési tárcától kapott koncesszió értelmében. A sztrádahasználat majdnem mindenhol fizetős, az üzemeltetők a bevétel mintegy felét fordítják karbantartásra. A leomlott genovai hidat üzemeltető Autostrade per l'Italia társaság koncessziós joga 2047-ben jár le.
Szerző
2018.08.20 10:14
Frissítve: 2018.08.20 10:33