Uniós pénzek - Jogállami normák betartásához kötnék a támogatást

Publikálás dátuma
2018.02.14. 17:37
FOTÓ: EMMANUEL DUNAND / AFP
Az Európai Bizottság nem zárja ki, hogy legyen valamiféle összefüggés a jogállami normák tiszteletben tartása és az európai támogatások odaítélése között.

Tegyék függővé az uniós pénzek felhasználását az alapvető jogok tiszteletben tartásától. Ezt a lehetőséget is felveti a közlemény, amit az Európai Bizottság fog letenni a jövő hét végén összeülő állam- és kormányfők asztalára. Az informális brüsszeli csúcs résztvevői az EU 2021-ben kezdődő hosszútávú költségvetéséről és a közösség küszöbönálló intézményi reformjáról tárgyalnak majd. E két témát olyan fontosnak ítélte az uniós ellenőrző és végrehajtó testület, hogy szerdán az elnökét, Jean-Claude Junckert küldte a sajtóterembe, hogy tájékoztassa az újságírókat.

Az Európai Bizottság nem pontos javaslatokkal áll elő, hanem választási lehetőségeket kínál fel a tagállami vezetőknek a következő büdzsé kiadásairól és bevételeiről. Közleményében pontos számításokat tesz közzé arról, hogy mit hozna a konyhára, ha a döntéshozók a büdzsé növeléséről határoznának. De feketén-fehéren bemutatja azt is, hogy milyen veszteségekkel járna az EU teljes GDP-jének 1 százalékát kitevő uniós költségvetés lefaragása. Különösen azután, hogy az egyik legnagyobb nettó befizető ország, az Egyesült Királyság várhatóan 2019. március végén elhagyja a közösséget. A brüsszeli testület világossá teszi: lehet csökkenteni a befizetéseket és kiadásokat, de akkor senki se csodálkozzon a kellemetlen következményeken.

A közlemény leszögezi: ha a tagállami vezetők beváltanák azt az ígéretüket, hogy megerősítik az EU külső határainak a védelmét, akkor ez hét év alatt 20-25 milliárd euróba kerülne, de a teljes határigazgatás költsége elérné a 150 milliárdot. A védelmi unió létrehozása, a diákcsere kibővítése, a digitális transzformáció, a kutatás és innováció mind-mind pénzbe kerülnek. Az Erasmus+ programnak köszönhetően jelenleg az európai diákok 4 százaléka kaphat támogatást külföldi tanulmányaihoz. Ha a résztvevők számát megkétszereznék, az arányosan jelentősebb kiadással járna.

Pontos „árcédulát” ragaszt az Európai Bizottság a fejlesztési pénzek felhasználására vonatkozó javaslataira is. Lehetőségként vázolja fel, hogy a jövőben csak a legelmaradottabb régiók jussanak pénzügyi támogatásokhoz. Ez azzal járna, hogy Ausztria, Belgium vagy Németország egyáltalán nem kapna uniós juttatásokat, de például a közép-magyarországi térség is elbúcsúzhatna az EU felzárkóztatási alapjaitól.

A brüsszeli testület nem zárja ki, hogy legyen valamiféle összefüggés a jogállami normák tiszteletben tartása és az európai támogatások odaítélése között. Ennek a kapcsolatnak azonban átláthatónak, arányosnak és jogilag teljesen védhetőnek kell lennie. Leszögezi, hogy a majdani döntés során tekintetbe kell venni, hogy a támogatás-megvonásnak azok is kárvallottjai lehetnek — például kutatók, civil szervezetek — akik, illetve amelyek nem felelősek azért, ha egy tagállamban megsértik az uniós értékeket. Az illetékes szolgálatok már dolgoznak az erre vonatkozó indítványon, előbb azonban pontosan meg akarják ismerni a tagállamok és az Európai Parlament véleményét — közölte Günther Oettinger költségvetési biztos.

Az Európai Bizottság május 2-án hagyja jóvá az EU következő költségvetésére vonatkozó pontos javaslatait. A büdzsét a kormányoknak egyhangúan kell jóváhagyniuk, majd megszerezniük hozzá az EP hozzájárulását.

Megosztó a Sptizenkandidaten-rendszer
A tisztségéből jövő ősszel távozó Jean-Claude Juncker egyértelműen letette a voksot amellett, hogy az Európai Bizottság következő elnökének a megválasztását kössék össze az európai parlamenti választások eredményével.
Juncker maga is az úgynevezett Sptizenkandidaten rendszernek köszönheti a posztját. 2014-ben a kereszténydemokrata Európai Néppárt csúcsjelöltjeként kampányolt az EP-választásokon. A rendszert a tagállamok jó része ellenzi, mert kiveszi a kezükből a bizottsági elnök jelölésének a jogát.

Lövöldözés az amerikai hírszerzés központjánál (videó)

Publikálás dátuma
2018.02.14. 17:14
FOTÓ: SAUL LOEB / AFP

Legalább egy személyt lelőttek szerda reggel, mikor lövöldözés tört ki az NSA amerikai hírszerzés marylandi központjánál, írtja a BBC. Az első hírek még három sérültről szóltak, de a rendőrség szóvivője, Larry Whitley később csak egy emberről tett említést, akit kórházba kellett szállítani. Egy másik személyt őrizetbe vettek.

„Uraljuk a helyzetet” – nyilatkozta az NSA egy szóvivője az esetről. Megerősítette ezt az FBI, miután ők is kivonultak a helyszínre, illetve az NBC helikopterről figyelő stábja is.

A környéket lezárták a hatóságok. Még nem lehet tudni, pontosan mi történt, mit ahogy az is bizonytalan, a lövéseket a gyanúsított, vagy a hatóságok adták le. Ami biztos, hogy az után kezdtek lőni, hogy egy fekete autó az épület elé érkezett. Mint a képeken látszik, a jármű egy beton barikádnak ütközött, szélvédőjén golyónyomok vannak.

 

Délután az FBI közölte: a korlátokba belehajtó autóban három férfi ült, a sofőr és egy civil is megsebesült, őket - az NSA alkalmazottjaként dolgozó, szintén megsebesült rendőrrel együtt - kórházban ápolják. Egyikük sincs életveszélyes állapotban. Gordon Johnson, az FBI munkatársa hangsúlyozta: nincs jele annak, hogy terrorakció történt volna. "Elszigetelt incidensről van szó"- fogalmazott újságíróknak. 

Johnson közölte: a terepjáró bérelt kocsi volt, utasai valamennyien az NSA őrizetében vannak, a nyomozás nagy er

Szerző
Frissítve: 2018.02.14. 21:58

Gyíkokkal kémkedik Amerika - állítják iráni hatóságok

Publikálás dátuma
2018.02.14. 14:26
Hassan Firouzabadi. Fotó: ATTA KENARE / AFP

Sivatagi hüllőket, köztük gyíkokat és kaméleonokat használt az Egyesült Államok az iráni nukleáris létesítmények felderítésére, állítja Hassan Firouzabadi, az országot irányító Ali Hoszajni Hámenei vezető katonai tanácsadója. Firouzabadi szerint ez a próbálkozás minden alkalommal kudarcba fulladt, számol be a Times of Israel.

A gyíkokat erre a katonai szakértő szerint az teszi alkalmassá, hogy bőrük „vonzza az atomi sugárzásokat”, ezért az országban ilyen állatokkal utazó ügynökök általuk hasznos információkhoz juthatnak. Valójában viszont az „atomi sugárzás” egy nem létező szakkifejezés, világít rá az eset kapcsán a Live Science. Az online tudományos lapnak nyilatkozó szakértők szerint semmiféle kutatás nem támasztja alá, hogy a hüllők bármi módon alkalmasak lennének nukleáris létesítmények felkutatására. Igaz ez a bőrükre épp úgy, mint viselkedésükre.

A kémgyíkokról akkor nyilatkozott Firouzabadi, mikor az országban nemrég letartóztatott környezetvédő aktivistákról kérdezte a sajtó. Mint mondta, nyugati kémügynökségek gyakran használnak fel turistákat, tudósokat és civileket. De a hatóságok készen állnak: máskor is tartóztattak már le állítólagosan pecázó párokat és más, gyíkokat szállító személyeket.

A kémkedéssel megvádolt környezetvédő, illetve elismert tudós, az iráni-kanadai származású Kavous Seyed Emami börtönbe zárását követően életét vesztette, állítólag öngyilkos lett.

Szerző