Az izraeli rendőrség bejelentette kedden, hogy vádemelést javasol Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen. A rendőrség szerint elég bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ügyészség elindítsa az eljárást kenőpénzek elfogadása, azaz korrupció vádjával.
A rendőrség két, a miniszterelnököt érintő ügyben vizsgálódott. Az egyik esetben az a vád, hogy Netanjahu felajánlotta Árnon Mozessznek, a Jediot Ahronot napilap kiadójának, hogy a kormányzattal szembeni kedvezőbb cikkekért cserében segít stabilizálni a lap helyzetét, a fő rivális, Israel Hayommal szemben, amelynek kész korlátozni a megjelenését is. A másik ügy korábbi, még Netanjahu ellenzéki képviselői koráig nyúlik vissza. Ebben érintett a miniszterelnök fia és felesége, Yair és Sarah is. A vád szerint mindhárman drága ajándékokat, ékszert, drága szivarokat és pezsgőket fogadtak el az izraeli születésű hollywoodi producer, Árnon Milchan milliárdostól és James Packer ausztrál üzletembertől, amiért cserébe még ellenzéki képviselőként Netanjahu beterjesztett egy törvényt, amely adómentességet biztosított a tíz évnél régebben külföldön élő izraeli állampolgároknak, mint amilyen Michal is. Az ajándékok akkor sem szűntek meg, amikor Netanjahu miniszterelnök lett. Összességében mintegy egymillió sékel értékről van szó, azaz 70 millió forintról, ami jelzi, hogy működő demokráciákban ajándékok elfogadása is elég ahhoz, hogy akár egy miniszterelnök és családja is a vádhatóság célkeresztjébe kerüljön.
Bár Izraelben a politikai szereplők – és maga Netanjahu is – előszeretettel hivatkoznak arra, hogy az ország a térség egyetlen működő, nyugati típusú demokráciája, a jelenlegi korrupciógyanús eset épp ezt kérdőjelezi meg. Nyugati demokráciákban ilyen vád esetén vagy önként, vagy a közvélemény hatására lemond a gyanúsított, Netanjahunak azonban ez esze ágában sincs. Kedd esti televíziós beszédében is ártatlanságát hangsúlyozta, és azt állította, hogy meggyőződése, a rendőrség ajánlásainak többségét az ügyészség úgyis elveti majd. A miniszterelnök egyben élesen támadta a rendőrséget, a nyomozókat, akiket szerinte személyes bosszú vezetett. A vádhatóság és az igazságszolgáltatás bírálata eleve nem szokás a nyugati demokráciákban, mint ahogy az sem, hogy többszörös korrupciós gyanú árnyékában is a vádlott leszögezze, nem áll szándékában lemondani, hanem a következő választásig vezeti kormányát. Izraelben 2019-ben rendeznek parlamenti választást, amennyiben nem kerül sor újra előrehozott voksolásra. Az ellenzéki baloldali pártok tiszteletben tartva az ártatlanság vélelmét, arra szólították fel a miniszterelnököt, hogy az eljárás idejére vonuljon vissza, mondjon le. Saját pártja, a Likud egyelőre kiáll vezetője mellett és nem kéri a kormányfő távozását.
De mindezen túlmenően azért is az izraeli demokrácia próbája a mostani Netanjahu-eset, mert bár a rendőrség megalapozottnak találta a vádemelést, arról majd a főügyésznek, Avihaj Mandelblitnek kell döntenie. Efelől azonban komoly kétségek vannak izraeli ellenzéki oldalon. Mandelbilt ugyanis pártkatonaként Netanjahunak köszönhetően nyerte el tisztségét, korábban épp a miniszterelnök kabinetjének titkára volt.
Egyelőre kétesélyes a főügyész döntése, de tény, hogy sokan azt sem hitték volna Izraelben, hogy idáig eljut az ügy és a rendőrség vádemelést fog javasolni, ugyanis a rendőrfőnökről is azt tartották, hogy lojális Netanjahuhoz és pártjához, a Likudhoz. De a rendszer eddig működött, a nyomozóhatóságot ez esetben sem tántorította el a gyanúsított magas politikai tisztsége. A nyomozás közel két éven át tartott.
