Előfizetés

Megmenekülne a bolygó állattenyésztés nélkül?

Göbölyös N. László írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.02.15. 06:15
Fotó: Shutterstock

A globális felmelegedés fő okának az autók és az ipar szennyezését, valamint az erdőirtást tartjuk, nem az állattenyésztést. Pedig az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint ez a szektor évente 7,1 gigatonna C02-ot termel, amely az emberi eredetű kibocsátások 14,5 százalékának felel meg.

Az állattenyésztés, a feldolgozás, a szállítás, az ürülék bomlása, az emésztés folyamata jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Vajon lassulna-e, ha megszűnne a nagy tenyészállatok nevelése? Ezzel a témával foglalkozik Robin R. White, a Virginia Tech és Mary Beth Hall, az amerikai mezőgazdasági minisztérium kutatója. Ők ketten amerikai viszonylagban állítottak fel egy hipotézist.

Az állatok nemcsak élelmet biztosítanak számunkra, tőlük származó számos terméket használnak fel enyvnek, kerámiákra, kozmetikai célokra, műtrágyának gyertyákra, finomított cukorhoz, textíliához… A lista hosszú, és megszüntetni egyik napról a másikra nem könnyű.

A kutatók kiszámították, hogy ma az Egyesült Államokban az állati eredetű táplálék adja a szükséges energia 24 százalékát, a protein 48 százalékát, a zsírsavak 23-100 százalékát, az aminosavak 34-67 százalékát. A káliumnak, egyes vitaminoknak és más szükséges elemeknek több mint a fele szintén állati eredetű. Pótlásukra növényi pótlást kellene találni. A kutatók mérlegre tették az állattenyésztés szerepét a gazdaságban is. Ez 1,6 millió munkahelyet és 31, 8 milliárd dollár exportot jelent.

A steak, a hot dog, a húsfalatok kivonása 23 százalékos hiányt jelentene, amit növényekkel, nagy részben, 77 százalékban kukoricával lehetne pótolni. Emiatt a termelés struktúrája is változtatásra szorulna. A hús hiánya vitamin-, ásvány- és zsírsav-hiányt is jelentene, amit szintén kompenzálni kellene. Növényekkel végső soron minden lehetne pótolni, de ez kihívást jelentene egy egész nép számára – vonják le a következtetést a kutatók.

A tanulmány bírálói kifogásolják, hogy a kutatók nem foglalkoztak a metángázzal, holott Amerikában a szarvasmarha-tenyésztésben keletkezett metángáz-kibocsátás jóval meghaladja a tűréshatárt jelentő CO2 mennyiségét. A Carbon Balance and Management folyóiratban megjelent idevonatkozó tanulmány szerint a kérődzők által kibocsátott metángáz 11 százalékkal magasabb, mint ahogy eddig felbecsülték. Ennek jelentőségét mutatja, hogy egyes tudósok azt javasolják: genetikailag módosított marhákat tenyésszenek a metángáz-termelés csökkentésére.

Kezdetnek talán elegendő lenne kevesebb marhahúst fogyasztani…

Keresztbe tettek Ajkának

Vas András
Publikálás dátuma
2018.02.15. 06:06
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- Isten mentsen a kormány segítségétől! – mondta az iskolák államosításakor Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere, miután kiderült, a városának addig ugyan évente négyszázmillió forintjába került az intézmények fenntartása, ám a kormány nyolcszázmilliót vont el a bakonyi településtől.

Ebbe a kijelentésbe kapaszkodik azóta is Fenyvesi Zoltán, a veszprémi 3. választókerület fideszes képviselőjelöltje, s vélhetően ennek hatására fúrt meg minden ajkai kezdeményezést. Legalábbis az MSZP-s városvezető szerint. Ajka ugyanis cirka 3,5 milliárdnyi uniós és hazai településfejlesztési forrásra pályázott, ezzel szemben háromszázmilliót nyert.

- Csak a viszonyítás miatt, a hozzánk hasonló méretű Pápa hétmilliárdot nyert ugyanezekből a forrásokból – állította Schwartz Béla. – Nem véletlen, hiszen a térség parlamenti képviselője Kovács Zoltán, a Fidesz megyei elnöke. A mi 300 milliónkból ráadásul kétszázmillió egy iskolai fejlesztésre jutott, annak az intézménynek történetesen Fenyvesi Zoltán felesége az igazgatóhelyettese…

Az ajkai városvezető szerint a bakonyi településnek a döntéshozó megyei fideszesek nem tudják megbocsájtani, hogy Fenyvesi Zoltán 2014-ben a polgármesteri, 2015-ben pedig az időközi parlamenti választáson is veszített a körzetben. A kormánypárti politikus mindenben Kovács Zoltánt támogatja. Akár a városával szemben is.

- Négy nagy projektünkről le kell mondanunk – folytatta Schwartz Béla. – Fel akartuk újítani a városligeti tó környékét, megoldani a vízelvezetést, s új utakat építeni. Ehhez 500 millióra pályáztunk, de nem kaptunk semmit. Hatszázmillióból, igazi barnamezős beruházásként zajlott volna le a padragi városrészben a hajdani bányatelep rekonstrukciója, félmilliárdból épült volna meg a padragkúti kerékpárút, míg a tósokberéndi városrész csapadékvíz-csatorna építéséhez 300 milliót reméltünk. Arról már nem is beszélve, háromszázmillióból újítottunk volna fel két óvodát, s 500 millióból cégekkel közösen innovációs központot akartunk építeni, ha már nálunk van a Bakony-Balaton Klaszter központja.

A településfejlesztési pályázatok második körében Ajka újabb 1,5 milliárdra pályázik, a tervek között többek között a tósokberéndi kerékpárút, bölcsődebővítés, valamint a gimnázium és a zeneiskola felújítása szerepel.

- Már most sejtjük, vélhetően megint csak aprópénzt kapunk – mondta a polgármester. – S mindezt csak azért, mert a kormánypártok nem bírják megemészteni, hogy az itt élők másként gondolkodnak, mint ők.

Keresztbe tettek Ajkának

Vas András
Publikálás dátuma
2018.02.15. 06:06
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- Isten mentsen a kormány segítségétől! – mondta az iskolák államosításakor Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere, miután kiderült, a városának addig ugyan évente négyszázmillió forintjába került az intézmények fenntartása, ám a kormány nyolcszázmilliót vont el a bakonyi településtől.

Ebbe a kijelentésbe kapaszkodik azóta is Fenyvesi Zoltán, a veszprémi 3. választókerület fideszes képviselőjelöltje, s vélhetően ennek hatására fúrt meg minden ajkai kezdeményezést. Legalábbis az MSZP-s városvezető szerint. Ajka ugyanis cirka 3,5 milliárdnyi uniós és hazai településfejlesztési forrásra pályázott, ezzel szemben háromszázmilliót nyert.

- Csak a viszonyítás miatt, a hozzánk hasonló méretű Pápa hétmilliárdot nyert ugyanezekből a forrásokból – állította Schwartz Béla. – Nem véletlen, hiszen a térség parlamenti képviselője Kovács Zoltán, a Fidesz megyei elnöke. A mi 300 milliónkból ráadásul kétszázmillió egy iskolai fejlesztésre jutott, annak az intézménynek történetesen Fenyvesi Zoltán felesége az igazgatóhelyettese…

Az ajkai városvezető szerint a bakonyi településnek a döntéshozó megyei fideszesek nem tudják megbocsájtani, hogy Fenyvesi Zoltán 2014-ben a polgármesteri, 2015-ben pedig az időközi parlamenti választáson is veszített a körzetben. A kormánypárti politikus mindenben Kovács Zoltánt támogatja. Akár a városával szemben is.

- Négy nagy projektünkről le kell mondanunk – folytatta Schwartz Béla. – Fel akartuk újítani a városligeti tó környékét, megoldani a vízelvezetést, s új utakat építeni. Ehhez 500 millióra pályáztunk, de nem kaptunk semmit. Hatszázmillióból, igazi barnamezős beruházásként zajlott volna le a padragi városrészben a hajdani bányatelep rekonstrukciója, félmilliárdból épült volna meg a padragkúti kerékpárút, míg a tósokberéndi városrész csapadékvíz-csatorna építéséhez 300 milliót reméltünk. Arról már nem is beszélve, háromszázmillióból újítottunk volna fel két óvodát, s 500 millióból cégekkel közösen innovációs központot akartunk építeni, ha már nálunk van a Bakony-Balaton Klaszter központja.

A településfejlesztési pályázatok második körében Ajka újabb 1,5 milliárdra pályázik, a tervek között többek között a tósokberéndi kerékpárút, bölcsődebővítés, valamint a gimnázium és a zeneiskola felújítása szerepel.

- Már most sejtjük, vélhetően megint csak aprópénzt kapunk – mondta a polgármester. – S mindezt csak azért, mert a kormánypártok nem bírják megemészteni, hogy az itt élők másként gondolkodnak, mint ők.