A globális felmelegedés fő okának az autók és az ipar szennyezését, valamint az erdőirtást tartjuk, nem az állattenyésztést. Pedig az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint ez a szektor évente 7,1 gigatonna C02-ot termel, amely az emberi eredetű kibocsátások 14,5 százalékának felel meg.
Az állattenyésztés, a feldolgozás, a szállítás, az ürülék bomlása, az emésztés folyamata jelentősen hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Vajon lassulna-e, ha megszűnne a nagy tenyészállatok nevelése? Ezzel a témával foglalkozik Robin R. White, a Virginia Tech és Mary Beth Hall, az amerikai mezőgazdasági minisztérium kutatója. Ők ketten amerikai viszonylagban állítottak fel egy hipotézist.
Az állatok nemcsak élelmet biztosítanak számunkra, tőlük származó számos terméket használnak fel enyvnek, kerámiákra, kozmetikai célokra, műtrágyának gyertyákra, finomított cukorhoz, textíliához… A lista hosszú, és megszüntetni egyik napról a másikra nem könnyű.
A kutatók kiszámították, hogy ma az Egyesült Államokban az állati eredetű táplálék adja a szükséges energia 24 százalékát, a protein 48 százalékát, a zsírsavak 23-100 százalékát, az aminosavak 34-67 százalékát. A káliumnak, egyes vitaminoknak és más szükséges elemeknek több mint a fele szintén állati eredetű. Pótlásukra növényi pótlást kellene találni. A kutatók mérlegre tették az állattenyésztés szerepét a gazdaságban is. Ez 1,6 millió munkahelyet és 31, 8 milliárd dollár exportot jelent.
A steak, a hot dog, a húsfalatok kivonása 23 százalékos hiányt jelentene, amit növényekkel, nagy részben, 77 százalékban kukoricával lehetne pótolni. Emiatt a termelés struktúrája is változtatásra szorulna. A hús hiánya vitamin-, ásvány- és zsírsav-hiányt is jelentene, amit szintén kompenzálni kellene. Növényekkel végső soron minden lehetne pótolni, de ez kihívást jelentene egy egész nép számára – vonják le a következtetést a kutatók.
A tanulmány bírálói kifogásolják, hogy a kutatók nem foglalkoztak a metángázzal, holott Amerikában a szarvasmarha-tenyésztésben keletkezett metángáz-kibocsátás jóval meghaladja a tűréshatárt jelentő CO2 mennyiségét. A Carbon Balance and Management folyóiratban megjelent idevonatkozó tanulmány szerint a kérődzők által kibocsátott metángáz 11 százalékkal magasabb, mint ahogy eddig felbecsülték. Ennek jelentőségét mutatja, hogy egyes tudósok azt javasolják: genetikailag módosított marhákat tenyésszenek a metángáz-termelés csökkentésére.
Kezdetnek talán elegendő lenne kevesebb marhahúst fogyasztani…
