Csalásvád a roma választáson

Publikálás dátuma
2018.02.14 21:41
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /

A Lungo Drom támogatói szabálytalanul választották meg Farkas Félixet a nemzetiségi lista vezetőjévé az Országos Roma Önkormányzat közgyűlésén – állította lapunknak nyilatkozva Lakatos Oszkár, az ORÖ egyik ellenzéki képviselője.

A keddi közgyűlésen – ahogyan arról beszámoltunk – az ORÖ zárt ülésen döntött a lista összetételéről. Az erőviszonyok kiegyenlítettek voltak. Jelenlévők elmondása szerint a zárt ülés közben Farkas Flórián fideszes miniszterelnöki biztos, a Lungo Drom elnöke telefonon hívogatta az övéit. Lakatos úgy tudja, Farkas Flórián „egzisztenciális fenyegetéssel” érte el, hogy a hezitáló képviselők az általa favorizált Farkas Félixre szavazzanak. Az ORÖ több tagjának hozzátartozói kormányzati állásban dolgoznak – magyarázta Lakatos.

A választás elvileg titkos volt, de a Lungo Drom képviselői – állította az ellenzéki roma politikus – bemutatták egymásnak a kitöltött szavazólapot, vagy az arról mobiltelefonnal készített fotót: nehogy valaki „elkóboroljon a nyájból”. Lakatos Oszkár jegyzőkönyvet vetetett fel kifogásairól, és választási csalás miatt feljelentést tesz.

Farkas Félix végül egyetlen szavazattal nyert. Jelen állás szerint ez azt jelenti, hogy az elkövetkező négy évben is ő lesz a romák nemzetiségi szószólója a parlamentben.  

Szerző
2018.02.14 21:41

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00

Tragédia Genovában - Újabb holttestekre bukkantak

Publikálás dátuma
2018.08.18 11:25

Fotó: AFP/ Andrea Leoni
További három halottat találtak a genovai hídomlás romjai alatt, így 41-re nőtt az azonosított halálos áldozatok száma.
Egy kilencéves kislány és szülei holttestét találták meg egy teljesen összezúzott személyautóban - írja az ANSA olasz hírügynökségre hivatkozva a hirado.hu.   Nemzeti gyásznap van ma Olaszországban a tragédia miatt. Az azonosított áldozatok közül néhányat szombaton fél tizenkettőkor búcsúztatnak Sergio Mattarella államfő, Guiseppe Conte miniszterelnök és Angelo Bagnasco érsek részvételével a genovai kiállítóközpontban, a város legnagyobb terén.
A La Stampa és az Il Secolo XIX című olasz napilapok szerint 17 azonosított áldozat hozzátartozói elutasították az állami temetést, ők családi körben akarnak elbúcsúzni szeretteiktől, mert a hatóságokat okolják a balesetért.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök 12 hónapra szóló szükségállapotot hirdetett Liguria régióban, és elmondta, hogy 5 millió eurós forrást biztosít a központi költségvetésből a közigazgatási egységnek. 
A tragédia kapcsán nyomozást indított gondatlanságból elkövetett emberölés miatt a genovai ügyészség. A főügyész szerint a bűnvádi eljárást a felelősök ellen nem befolyásolhatja, hogy mennyit költöttek a híd és a viadukton átívelő autósztráda karbantartására. Egyelőre még eljárás jogcímét sem határozzák meg pontosan, mert nem akarják a részletek ismeretében korlátozni a katasztrófa lehetséges okainak körét. 
A Genova közelében, az A10-es autópályánál található viadukt kedden szakadt le. A rendőrség korábban azt közölte, hogy a katasztrófa egy vihar miatt következett be, és egy hirtelen erős lehűlés előzte meg a szerkezet összeomlását. Szemtanúk egy hatalmas csattanásról, illetve az összedőlt pillért érő villámcsapásról számoltak be. Annak ellenére, hogy a hidat 2016-ban újították fel utoljára, pillérein jelenleg is szakemberek dolgoztak, és a szerkezet állapotát elméletileg folyamatosan szemmel tartották.
Danilo Toninelli közlekedési miniszter a katasztrófa után arról beszélt: a fenntartással járó felelősség a régió, a helyi hatóságok és az állami tulajdonban lévő Anas közútkezelő között oszlik meg. Mint mondta, meg kell győződniük arról, hogy sor került a szükséges ellenőrzésekre, és ha van felelős, meg kell fizetnie a katasztrófáért. Viszont – mint megírtuk – éppen Toninelli pártja, az Öt Csillag Mozgalom került támadások kereszttüzébe a hídomlás miatt, mivel a párt „gyermekmesének” nevezte a híddal kapcsolatos aggályokat.
2018.08.18 11:25
Frissítve: 2018.08.18 11:32