Jól járt a Fidesz holdudvara

Jó üzletet csináltak azok a Fidesz, illetve kormányközeli személyek, akik a Földet a gazdáknak program keretében az állami földaukciókon "bevásároltak". Gyakran egyetlen licitálóként, kikiáltási áron juthattak jelentős területekhez. Az elmúlt években ugyanis folyamatosan emelkedtek a termőföld árak és csak tavaly több mint 16 százalékos volt a drágulás, és átlagosan már 1,4 millió forintot ér hektárja - derül ki az e területre specializálódott Agrotax Kft. elemzéséből.

Jócskán drágultak a termőföldárak tavaly a 2016-os szinthez képest: mintegy 16 százalékos volt az emelkedés az Agrotax Kft. tegnap bemutatott felmérése alapján. A haszonbérleti díjak hozama pedig kis híján elérte a 4 százalékot, ami meghaladta a banki kamatok éves hozamát. A termőföld átlagára hektáronként 28 ezer adásvétel értékelése alapján 1 millió 429 ezer forint volt, de ez régiónként és termelési áganként is eltért.

Ami közös, hogy ma már minden régióban meghaladta a termőföld ára az 1 millió forintot - mondta Sáhó Ákos, a termőföld-értékelés online programját kifejlesztő cég ügyvezetője, A legmagasabb árakat a Dél-Alföldön jegyezték, ahol az átlag 1,6 millió forint volt, míg Észak-Magyarországon már 1,1 millió forintért is lehet egy hektár termőföldet venni.

A múlt évben összesen 280 ezer hektárnyi föld cserélt gazdát. Ebből 131 ezer hektár volt a szántó, a vegyes művelésű területek nagysága elérte a 98 ezer hektárt, s a többi az erdő, legelő, gyümölcsös. Az értékesített szántók átlagos nagysága 8,7 hektárt tett ki, míg a gyümölcsösök esetében ez 3,6, a szőlőparcellák átlagos mérete 0,74 hektár, az erdőknél pedig az értékesített birtok átlagterülete 16 hektár volt. Megyei bontásban legmagasabb a Budapesthez tartozó földek átlagára volt, hektáronként több mint 2,4 millió forint, a második és harmadik helyen 1,8 millióval Hajdú-Bihar és Békés megye állt. A legolcsóbban Nógrád megyében keltek el a földek, 947 ezer forintos hektáronkénti átlagáron - említette Szabó Dániel Róbert, közgazdász, egyetemi adjunktus.

A termőföld legalábbis középtávon tovább drágul, de jelenleg nehéz lenne megjósolni ennek mértékét. Ám még a dinamikus áremelkedés ellenére is elmaradnak a hazai termőföld árak a nyugat-európai szinttől - válaszolta a Népszava kérdésére Sáhó Ákos. Ennek aránya termelési ágtól függően szélsőséges esetben például Hollandiában a magyar árak 10-20-szorosa is lehet. A 2020-tól induló uniós pénzügyi ciklusban az agrárpolitika, illetve a támogatások alakulása körüli bizonytalanság miatt a haszonbérleti díjak nem növekedtek a földárak arányában, sőt, inkább stagnáltak. Ezeket a szerződéseket általában 5 évre kötik, így már a tavaly aláírt megállapodások érvényességi ideje is belenyúlik az új pénzügyi ciklusba. Az átlagos díjak 50-59 ezer forint között változtak hektáronként. A jelenlegi hektáronkénti területalapú támogatás 69 ezer forint.

Hermann Tamás, a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon karának szakembere elmondta, a földminősítés 150 éves mérési módszere, az aranykorona felett eljárt az idő. Helyette a természettudományos alapon kidolgozott és a görög mitológiában a termékenység istennőjeként számon tartott Démeter istennő után Demeter földminősítő rendszert kellene bevezetni. Az aranykorona sok közgazdasági tényezőt is tartalmazott, még azt is, hogy az adott terület milyen távolságra esik a vasúttól, illetve a bécsi piactól. A Demeter a talaj fizikai, kémiai, vízgazdálkodási adatait dolgozza fel, és XXI. századi technológiával állapítja meg a termőföld termékenységi adottságait.