Nekimegy az Európa Tanács a "Stop, Soros!"-nak

Publikálás dátuma
2018.02.15 01:15
Nils Muižnieks Oroszországban és Azerbajdzsánban látott a magyar kormányéhoz hasonló lépéseket FORRÁS: EURÓPA TANÁCS
Fotó: /
A törvénycsomag nem egyeztethető össze a nemzetközi emberi jogi normákkal – állítja Nils Muižnieks, a strasbourgi testület emberi jogi főbiztosa.

Az Európa Tanács magas rangú tisztségviselője felszólítja Magyarországot, hogy tartózkodjon a külföldről támogatott nem kormányzati szervezetek – köztük a migráció területén tevékenykedők – megbüntetésétől, megbélyegzésétől és hátrányos helyzetbe hozásától. Egyben felhívja a magyar hatóságokat, hogy teremtsenek támogató környezetet az emberi jogvédők munkájának az elősegítéséhez.

"Nagyon aggódom a magyar kormány által bejelentett Stop, Soros! nevet viselő törvénycsomag miatt. Ha a parlament jóváhagyja az intézkedéseket, azok további önkényes korlátozásokat vezetnek be az emberi jogokkal és jogvédelemmel foglalkozó NGO-k nélkülözhetetlen tevékenységével szemben” – szögezi le Muižnieks, hozzátéve, hogy az általa megvizsgált eredeti jogszabály-tervezetek időközben tovább szigorodtak.

Nyilatkozatában a főbiztos felidézi, hogy 2017 májusában a magyar parlamentnek küldött levelében már kifejezte aggodalmait a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló akkori törvényjavaslattal kapcsolatban. "Sajnálom, hogy a magyar kormány ahelyett, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat orvosolná, arra készül, hogy fokozza a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetek, különösen a migrációs kérdésekkel foglalkozók, megbélyegzését és korlátozását” – olvasható a főbiztos nyilatkozatában.

Muižnieks különösen aggasztónak nevezi az új törvénycsomagban javasolt intézkedéseket, mert azok nagy valószínűséggel olyan szervezeteket és magánszemélyeket fognak érinteni, akik a bevándorlók, a menedékkérők és a menekültek emberi jogait védelmezik. Márpedig az ilyen tevékenység teljesen törvényes egy demokratikus társadalomban – állítja. Szerinte alátámasztják az aggodalmakat, hogy a jogszabályok összhangban vannak a Soros György által támogatott, és fontos szakmai munkát végző szervezeteket célba vevő jogi lépésekkel és megbélyegző kormányzati megnyilvánulásokkal.

"Végezetül, riasztónak tartom az erősödő magyar kormányzati retorikát, amely úgy állítja be a nem kormányzati szervezeteket és a bevándorlókat, mint akik veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. Ez a retorika félelmet ébreszt a lakosságban, növeli a külföldiekkel szembeni türelmetlenséget és a civil szervezetek felé irányuló bizalmatlanságot” – állítja közleményében az ET emberi jogi főbiztosa. Hozzáteszi: "A javasolt törvénycsomag olyan adminisztratív és pénzügyi terheket jelent, amelyek az egyesülési szabadság korlátozását jelentik, és amelyek nem tekinthetők szükségesnek egy demokratikus társadalomban. Ezért ellentétesek a nemzetközi emberi jogi normákkal. A csomag egésze megbélyegző, és dermesztő hatást gyakorol a nem kormányzati szervezetekre, azok adományozóira és a velük vagy nekik dolgozó magánszemélyekre.”


Rátenyereltek a vészcsengőre

Durvaságukkal tűnnek ki a magyar kormány lépései – mondta lapunknak adott interjújában Nils Muižnieks, a strasbourgi testület emberi jogi főbiztosa.

- Ön már többször kifejezte aggodalmát a magyar kormány intézkedései miatt. Aztán nem történt semmi. Milyen eszközei vannak az Európa Tanácsnak a nemzetközi jog kikényszerítésére?

- Az én feladatom, hogy segítsek a kormányoknak és megnyomjam a vészcsengőt, ha bajt látok. Remélem, hogy a megnyilatkozásaim jogi és politikai támogatást jelentenek azoknak, akik változásokat akarnak Magyarországon. Másrészt ráirányítják a nemzetközi szervezetek figyelmét bizonyos jelenségekre. Eszközeim a szavak és a párbeszéd.

- Párbeszédet folytat a magyar kormánnyal is?

- Igyekszem fenntartani a párbeszédet a magyar és más kormányokkal. Olykor nehézségekbe ütközöm. Például ha úgy vezetnek be intézkedéseket, hogy nem konzultálnak a nemzetközi partnerekkel. Lehangoló, amikor a figyelmeztetéseket és a tanácsokat nem veszik figyelembe. De nem adjuk fel.

- A civil szféra elleni támadás magyar vagy európai jelenség?

- A magyarországi lépések rendkívüli durvaságukkal tűnnek ki. Nem nagyon láttam olyat, hogy a védelmet kereső embereken segíteni próbáló NGO-kat a törvényhozás szintjén bélyegzik meg. Talán csak Oroszországban és Azerbajdzsánban. De nem hiszem, hogy Magyarországnak kellemes a társaságuk.

- Az Európai Bizottság szerint Magyarországon a demokrácia nincs veszélyben. Egyetért?

- Magyarország az egyik olyan ET tagállam, amelyikben mandátumom hat éve alatt a demokratikus normáktól való eltávolodást tapasztaltam. De nem ismerek még egy európai államot, ahol az idegengyűlöletet kormányzati kampányok szítják. Ugyanez vonatkozik arra a szenvedélyre is, ahogyan Soros Györgyöt minden lehetséges rosszal összefüggésbe hozzák. Ezek nagyon, nagyon aggasztó fejlemények.

- Éppenséggel önt is összefüggésbe hozták Sorossal!

- Mindenki ismerte a szakmai életrajzomat, amikor megválasztottak emberi jogi főbiztosnak. Ebben a tisztségben független vagyok, senkitől nem kapok instrukciókat, sem pénzügyi támogatást.

Tovább szigorították
Az Európai Unió azután adja ki nyilatkozatát a „Stop Soros”-ként ismertté vált három törvényből álló javaslatcsomagról, hogy a kormány kedden benyújtotta azt a parlamentnek. A januárban Pintér Sándor belügyminiszter által ismertetett tervekhez képest az az egyik legfőbb változás, hogy már nem csak az „illegális migrációt” szervező szervezetekre vonatkozik, hanem minden olyan egyesületre, amely valamilyen módon támogatja a bevándorlást. Ennek megfelelően nem csak a kormány célkeresztjében lévő Amnesty Internationalt vagy Helsinki Bizottságot érintené a javaslat, hanem például a határ menti munkában résztvevő Vöröskeresztet is. A javaslat szerint a migrációt támogató tevékenységek jövőben engedélykötelessé válnak, az engedélyt pedig a belügyminiszter adhatja meg. Ha egy migrációt támogató szervezet engedély nélkül dolgozik, akkor a szervezet bírságot kaphat, adószáma felfüggeszthető, az ügyész pedig kezdeményezheti a bíróságnál az egyesület vagy az alapítvány megszüntetését.
A törvénycsomag második javaslata a 25 százalékos bevándorlási finanszírozási illetékről szól, amelyet az előterjesztés szerint a migrációt támogató szervezeteknek kell fizetniük, közvetlenül vagy közvetve a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatásaik után.
A "Stop Soros" harmadik eleme az idegenrendészeti távoltartásról szóló javaslat, amely lehetőséget ad a belügyminiszternek arra, hogy az ország határvonalának 8 kilométeres sávjától hat hónapig távol tartsa azokat, akiknek "Magyarországon vagy Magyarország meghatározott területén történő tartózkodása vagy tevékenysége Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes vagy a közérdeket veszélyezteti".
A "Stop Soros" szerepel a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt visegrádi kihelyezett frakcióülésének napirendjén is. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerdán azt mondta, a frakciók nagy valószínűséggel a törvénycsomag támogatásáról döntenek majd. A tervezet vitája jövő héten, az Országgyűlés kétnapos ülésén kezdődik. - L. T.

2018.02.15 01:15

Tóth Bertalan: A tavaszi ülésszak más lesz, mint a tavalyi

Publikálás dátuma
2019.01.20 13:09

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Minden eszközt meg fogunk ragadni, hogy fenntartsuk a tiltakozó magatartást – hangsúlyozta az MSZP elnöke. Február 16-ára és 17-ére összehívták a párt kongresszusát.
Számtalan olyan vidéki település és város van Magyarországon, ahol az elmúlt 8-10 évben semmilyen megmozdulás nem volt, a mostani tüntetéssorozat során pedig útlezáráson, demonstráción vettek részt – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnap, az MSZP Választmányáról tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: ezt hatalmas előrelépésnek tartják a vidék felélesztésében.
„Nagyon sok ellenzéki érzelmű emberben jön vissza, jött vissza újra a remény, hogy bizony meg lehet dönteni Orbán rendszerét, ha nem is egyszerű, mert ilyen torz, antidemokratikus, a jogállamnak most már messze nem megfelelő, folyamatosan sokszor jogszabály-ellenesen, alkotmányellenesen működő kormány nagyon-nagyon régen volt Magyarországon”
– mondta Kunhalmi.
Kiemelte: örül annak, hogy egyre jobban épül az ellenzéki együttműködés, ami kulcskérdés lesz idén az önkormányzati választásokon. Mint mondta, az ellenállás folyamatosan növekszik, és csak együttműködve tudnak civilek, szakszervezetek és pártok eredményeket elérni, akkor viszont nem is keveset. További eseményekre, akciókra lehet számítani, de a főüzenet, hogy az igazi tét mindig a választásokon van.
„Minden lájk, minden erőfeszítés, minden útlezárás, minden sztrájk, minden egyes tiltakozás szertefoszlik és hamvába hal, hogyha nem tudjuk a választásokon azt az új politikai minőséget és új konstrukciót megalapítani”
– tette hozzá Kunhalmi Ágnes.

„Minden eszközt meg fogunk ragadni”

Ezt követően Tóth Bertalan, az párt elnöke, frakcióvezetője arról beszélt: az MSZP több mint 60 rendezvényen, 53 helyszínen vett részt a pénteki és a szombati demonstrációkon. Hangsúlyozta, hogy a rabszolgatörvénnyel szemben kialakult tiltakozást, amely köré az ellenzéki erők együttműködése létrejött, fenn kell tartani. Közölte, hogy az MSZP nem hajlandó megfelelni a Fidesz által állított látszatdemokratikus szabályoknak, és bár a párt tiszteletben tartja egy jogállami parlament intézményét, nem tarják tiszteletben „a fideszes nemzeti együttműködés parlamentjét”.
„Erőszakmentesen, de minden eszközt meg fogunk ragadni, hogy fenntartsuk azt a tiltakozó, azt az obstrukciós magatartást, amelyet decemberben elkezdtünk, és a többi ellenzéki párt is partner ebben. Tehát a tavaszi ülésszak nem lesz olyan, mint a tavalyi”
– jelentette ki.
Tóth Bertalan azt mondta: egységre van szükség az EP-választásokon és az önkormányzati választásokon. Előbbivel kapcsolatban fenntartja azt az álláspontját, hogy a szavazatveszteség elkerülése érdekében jó lenne közös listát létrehozni, de az MSZP nem fogja ezt erőltetni.
Az önkormányzati választásokról szólva azonban hangsúlyozta, hogy itt
„az egy az egy ellen felállás elengedhetetlen, hiszen az önkormányzati választás még aránytalanabb, mint az országgyűlési választás”.
Azt is közölte, hogy az MSZP elnöksége február 16-ára és 17-ére összehívta a párt kongresszusát, itt fogják elfogadni az MSZP és a Párbeszéd közös európai parlamenti programját. A javaslatára – bízik benne – egy olyan döntést hoz a kongresszus, amely a végső határidőig nyitva tartja annak a lehetőségét, hogy bárki csatlakozzon ehhez az együttműködéshez. Végül Tóth Bertalan megismételte, hogy nem csitult a felháborodásuk Nagy Blanka személyében történő megtámadása miatt, ami úgy látják, folytatódik a kormányzati politikusok és a kormány propagandagépezetek által. Abban a küzdelemben, amit a lány vív, az MSZP jogi segítséget ajánlott fel, amit Nagy Blanka elfogadott – idézte fel az MSZP elnöke.
2019.01.20 13:09
Frissítve: 2019.01.20 13:57

Orbán Viktor így búcsúzik Andy Vajnától

Publikálás dátuma
2019.01.20 12:38

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
A miniszterelnök közösségi oldalán emlékezett meg a filmproducerről.
Témák
Andy Vajna
2019.01.20 12:38
Frissítve: 2019.01.20 13:26

Kapcsolódó

Elhunyt Andy Vajna