Előfizetés

Saját magát cáfolja Lázár

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.02.16. 06:05
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Elfogultsággal vádolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) a csütörtöki kormányinfón.

Mint arról többször beszámoltunk, az OLAF szerint a korábban Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios Zrt. szervezett pályázati csalássorozat keretében nyert el 35 fideszes önkormányzatnál 13 milliárd forint értékben közvilágítási tendereket.

Lázár János kijelentette, hogy az OLAF a jelentésével beleszólt a választási kampányba. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az OLAF vizsgálói magyarok voltak, a tárcavezető ezzel azt sugallta, hogy ha magyarok vizsgálják ki az ügyet, akkor azok elfogultak lehetnek az Orbán-kormánnyal szemben.

„Az OLAF szerintem hibát követ el, hogyha magyar vizsgálókra bízza a magyar ügyeket. Nem szeretnék ebben mélyebbre menni; mi az OLAF-nak jeleztük az elfogultság lehetőségét. Remélem, az OLAF mind a három magyar tisztviselő vagy magyar állampolgár tekintetében megvizsgálja, hogy a függetlenség és az objektivitás elvárható követelményének megfeleltek-e. Az nagy blődség és nonszensz, hogy magyar ember tegye a följelentést, és az Európai Bizottság vagy az Európai Unió vizsgálati szerve, az OLAF ezt magyarokra bízza. Ez szerintem hiba egy ilyen politikai ügyben” – mondta Lázár.

Ez azért is érdekes, mert Lázárt korábban még egyáltalán nem zavarták a magyar vizsgálók. A négyes metróról tavaly közzétett OLAF vizsgálati jelentés fedőlapján ugyanis feketén-fehéren az áll, hogy az öt jelentéstévőből négyen magyarok voltak.

Lázár a kormányinfón újra leszögezte, hogy csak akkor teszik közzé az Orbán vejét érintő OLAF- jelentést, ha erről a magyar kormány már megállapodott a Bizottsággal. Mint arról írtunk, ez korábban nem volt szempont, hiszen a négyes metróról szóló jelentést a Fidesz-kabinet annak ellenére hozta nyilvánosságra, hogy máig nem zárult le az ezzel kapcsolatos tárgyalás a kormány és Brüsszel között.

Egyre szegényedik 1,3 millió idős ember

Vas András
Publikálás dátuma
2018.02.15. 22:20
Fotó: Vajda József
A somogyi nyugdíjas szervezet arra figyelmeztet, csak az átlagos, vagy annál magasabb nyugdíjaknál érvényesült a kormány által hangoztatott 3 százalékos idei emelés, a szépkorúak kétharmadának sokkal kisebb mértékben nőtt a járandósága.

Komoly számításokkal, táblázatokkal megerősített szakmai anyagot állított össze a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy megyei Szövetsége (NySzSMSz), amit elküldtek a pártoknak, szakmai szervezeteknek is. Ebben pontos számításokkal igazolják, miért nem igaz a kormányzati állítás, hogy az infláció mértékével – vagyis 2017-ben 2,4, majd 2018-ban 3 százalékkal – emelkedtek a nyugdíjak.

- Biztosan lesznek, akik politikai szándékot látnak az anyagunk mögött, pedig nincs jobb vagy baloldali nyugdíj és nyugdíjas, a probléma mindenkit érint – mondta a Népszavának a somogyi nyugdíjas szervezet elnöke. Stikel János emlékeztetett rá: ők évek óta jelzik, hogy az átlag alatti nyugdíjból élők helyzete folyamatosan romlik. Az elmúlt három évben öt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben azt kérték, ne egységes arányú nyugdíjemelés legyen, hanem az országos átlagnyugdíjra kiszámolt emelés összegét kapja meg mindenki, függetlenül járandósága összegétől. A megkeresésre egyszer érkezett válasz egy helyettes államtitkártól, aki elintézte azzal a kérdést: nem igaz, hogy a nyugdíjak nem őrzik meg reálértéküket.

Az utóbbi időben több elemzés foglalkozott azzal, hogy a nyugdíjemelés mostani rendszere tovább erősíti a szakadékot az idősek ellátásai között. Stikel János is azt hangsúlyozta, hogy csak az országos átlagnyugdíj esetében igaz az értékőrzés, de ettől a szinttől Somogyban 7,5 százalékkal maradnak el az átlagos ellátások, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok fele 90 ezer forintnál kevesebbet kap havonta. A magyarországi idősek valamennyi szervezete és a választáson induló pártok nagy része is megfogalmazta az utóbbi hónapokban, hogy változtatni kellene a csak az inflációt követő emelés módszerén. Legtöbben az előző év nettó átlagbér emelésének mértékét is figyelembe vevő svájci indexálás visszaállításában látnák a megoldást, de vannak, akik ennél árnyaltabb módszerben gondolkodnának.

- A kormány konzerválta a nyugdíjasok életszínvonalát a 2010 évi szinten, pedig ha az országnak jobban megy, s valóban dübörög a gazdaság, valamint kétszámjegyű a bérnövekedés, akkor a nyugdíjasnak is joga van jobban élni érvelt Stikel János.

Ezzel szemben a megyei nyugdíjasszervezet számításai azt igazolják, hogy az országos átlag alatti nyugdíjak vásárlóértéke évről-évre csökkent, nagyjából 1,3 milliónyi szépkorú folyamatosan szegényedik, romlik az életminősége.

- A kormányzati döntés és az ezt követő kommunikáció szerint 2018-ban 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami átlagosan havi 4 ezer, éves szinten 48 ezer forintot jelent fejenként. Az viszont kimaradt a tájékoztatásból, hogy ez csak a nyugdíjasok harmadára vonatkozik, a többiek nem kapnak ennyit – mondta Stikel János, hozzátéve, hogy évek óta nyílik az olló az átlag alatti és átlag feletti nyugdíjasok között is, miközben a bérből élők jövedelmei egyre jobban elhúznak az idősek ellátásaitól.

Nyugdíjaskosarat, svájci indexálást!
Teljes mértékben egyetért a somogyi nyugdíjas-szervezet következtetéseivel Földényi György, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, aki szerint az inflációkövető nyugdíjemeléssel a szépkorúak nagyobb része rosszul jár. - Mindenki tudja, hogy az élelmiszerek és a gyógyszerek, vagyis a nyugdíjasok által leginkább vásárolt termékek ára az infláció felett emelkedett – magyarázta. - Szükség lenne a nyugdíjaskosár megújítására és ezeknek az áraknak az inflációval történő emelésére, de még jobb lenne visszatérni a svájci indexálásra.
Ez az idén például azt jelentette volna, hogy 10 százalékos béremeléssel és 3 százalékos inflációval számolva 6,5 százalékos nyugdíjemelést kaptak volna az idős emberek. Ezzel még mindig nőne az aktívak és a nyugdíjasok jövedelme közötti olló, de nem olyan mértékben, mint jelenleg. A másik, amit el kellene érni, hogy a minimálnyugdíj ne lehessen kevesebb, mint a létminimum, azaz jelenleg 88 ezer forint. Mert az a baj, hogy rengeteg nyugdíjas ennél kevesebb járandóságot kap havonta - emelte ki lapunknak Földényi György.

Egyre szegényedik 1,3 millió idős ember

Vas András
Publikálás dátuma
2018.02.15. 22:20
Fotó: Vajda József
A somogyi nyugdíjas szervezet arra figyelmeztet, csak az átlagos, vagy annál magasabb nyugdíjaknál érvényesült a kormány által hangoztatott 3 százalékos idei emelés, a szépkorúak kétharmadának sokkal kisebb mértékben nőtt a járandósága.

Komoly számításokkal, táblázatokkal megerősített szakmai anyagot állított össze a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy megyei Szövetsége (NySzSMSz), amit elküldtek a pártoknak, szakmai szervezeteknek is. Ebben pontos számításokkal igazolják, miért nem igaz a kormányzati állítás, hogy az infláció mértékével – vagyis 2017-ben 2,4, majd 2018-ban 3 százalékkal – emelkedtek a nyugdíjak.

- Biztosan lesznek, akik politikai szándékot látnak az anyagunk mögött, pedig nincs jobb vagy baloldali nyugdíj és nyugdíjas, a probléma mindenkit érint – mondta a Népszavának a somogyi nyugdíjas szervezet elnöke. Stikel János emlékeztetett rá: ők évek óta jelzik, hogy az átlag alatti nyugdíjból élők helyzete folyamatosan romlik. Az elmúlt három évben öt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben azt kérték, ne egységes arányú nyugdíjemelés legyen, hanem az országos átlagnyugdíjra kiszámolt emelés összegét kapja meg mindenki, függetlenül járandósága összegétől. A megkeresésre egyszer érkezett válasz egy helyettes államtitkártól, aki elintézte azzal a kérdést: nem igaz, hogy a nyugdíjak nem őrzik meg reálértéküket.

Az utóbbi időben több elemzés foglalkozott azzal, hogy a nyugdíjemelés mostani rendszere tovább erősíti a szakadékot az idősek ellátásai között. Stikel János is azt hangsúlyozta, hogy csak az országos átlagnyugdíj esetében igaz az értékőrzés, de ettől a szinttől Somogyban 7,5 százalékkal maradnak el az átlagos ellátások, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjasok fele 90 ezer forintnál kevesebbet kap havonta. A magyarországi idősek valamennyi szervezete és a választáson induló pártok nagy része is megfogalmazta az utóbbi hónapokban, hogy változtatni kellene a csak az inflációt követő emelés módszerén. Legtöbben az előző év nettó átlagbér emelésének mértékét is figyelembe vevő svájci indexálás visszaállításában látnák a megoldást, de vannak, akik ennél árnyaltabb módszerben gondolkodnának.

- A kormány konzerválta a nyugdíjasok életszínvonalát a 2010 évi szinten, pedig ha az országnak jobban megy, s valóban dübörög a gazdaság, valamint kétszámjegyű a bérnövekedés, akkor a nyugdíjasnak is joga van jobban élni érvelt Stikel János.

Ezzel szemben a megyei nyugdíjasszervezet számításai azt igazolják, hogy az országos átlag alatti nyugdíjak vásárlóértéke évről-évre csökkent, nagyjából 1,3 milliónyi szépkorú folyamatosan szegényedik, romlik az életminősége.

- A kormányzati döntés és az ezt követő kommunikáció szerint 2018-ban 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami átlagosan havi 4 ezer, éves szinten 48 ezer forintot jelent fejenként. Az viszont kimaradt a tájékoztatásból, hogy ez csak a nyugdíjasok harmadára vonatkozik, a többiek nem kapnak ennyit – mondta Stikel János, hozzátéve, hogy évek óta nyílik az olló az átlag alatti és átlag feletti nyugdíjasok között is, miközben a bérből élők jövedelmei egyre jobban elhúznak az idősek ellátásaitól.

Nyugdíjaskosarat, svájci indexálást!
Teljes mértékben egyetért a somogyi nyugdíjas-szervezet következtetéseivel Földényi György, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, aki szerint az inflációkövető nyugdíjemeléssel a szépkorúak nagyobb része rosszul jár. - Mindenki tudja, hogy az élelmiszerek és a gyógyszerek, vagyis a nyugdíjasok által leginkább vásárolt termékek ára az infláció felett emelkedett – magyarázta. - Szükség lenne a nyugdíjaskosár megújítására és ezeknek az áraknak az inflációval történő emelésére, de még jobb lenne visszatérni a svájci indexálásra.
Ez az idén például azt jelentette volna, hogy 10 százalékos béremeléssel és 3 százalékos inflációval számolva 6,5 százalékos nyugdíjemelést kaptak volna az idős emberek. Ezzel még mindig nőne az aktívak és a nyugdíjasok jövedelme közötti olló, de nem olyan mértékben, mint jelenleg. A másik, amit el kellene érni, hogy a minimálnyugdíj ne lehessen kevesebb, mint a létminimum, azaz jelenleg 88 ezer forint. Mert az a baj, hogy rengeteg nyugdíjas ennél kevesebb járandóságot kap havonta - emelte ki lapunknak Földényi György.