Térkép készült az agyi vérerekről

Publikálás dátuma
2018.02.18 12:00
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását.

Az agyi érrendszer betegségei a leggyakoribb halálokok közé tartoznak a nyugati világban, ám a kutatóknak még mindig csak korlátozott ismereteik vannak az agyi vérerekről - írta a medicalxpress.com. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a térkép új információkkal szolgál a sejtek és a vér-agy gát működéséről, továbbá arról, hogy milyen típusú sejtek játszanak szerepet az egyes agyi betegségekben.

Az agy érrendszerét artériák, vénák, valamint a vér és a szövetek között a víz és a vegyi anyagok tényleges cseréjét lehetővé tevő hajszálerek (kapillárisok) alkotják. Egy fontos dologban azonban különböznek az agyban lévő vérerek a test többi részében lévőknél, és ez az úgynevezett vér-agy gát, amely arra hivatott, hogy meggátolja a toxikus molekulák bejutását az agyba, megóvva az idegsejteket ezek káros hatásaitól. "Egyre biztosabb, hogy míg egy teljesen jól működő vér-agy gát kulcsfontosságú szerepet játszik az agy egészségében, addig egy diszfunkcionális gát számos agyi betegség tényezője lehet" - mondta a tanulmányt vezető Christer Betsholtz, az Uppsalai Egyetem és a stockholmi Karolinska Intézet professzora.

A kutatók egy viszonylag új módszert alkalmazva elkészítették az egéragy sejt, illetve molekuláris szintű atlaszát. "Először sikerült részletesen kimutatnunk, hogy a vér-agy gát miben tér el a különböző agyi vérerektől" - mondta Michael Vanlandewijck, a tanulmány másik vezető kutatója. A kutatók azt már régóta tudták, hogy a vér-agy gát az érfalakat alkotó specializált endothelsejtekből épül fel. Az új tanulmány azonban kimutatta, hogy valószínűleg több más típusú, köztük a kapillárisok falát alkotó sejtek is alkotóelemei a gátnak.

Az atlasz révén a szakemberek immár kapcsolatba tudják hozni a különböző agyi betegségekben - bizonyítottan, vagy feltételezetten - szerepet játszó géneket az agyi érrendszer specifikus sejtjeivel. "Már most vannak olyan eredményeinek, amelyek azt jelzik, hogy a korábban véltnél bizony sokkal több sejttípus játszik szerepet az olyan betegségekben, mint az Alzheimer-kór, vagy az agydaganatok" - mondta Betsholtz, hozzátéve, hogy immár képesek mindezt szisztematikusan vizsgálni a különböző betegségek esetében ugyanazon módszerrel, amelyet ennél a tanulmánynál alkalmaztak.

Szerző
2018.02.18 12:00

Áramot is termel a gyilkos kórokozó

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A liszteriózis nevű fertőző betegségért felelős baktérium eddig nem ismert tulajdonságát fedezték fel: elektromos áramot termel.
A Listeria baktérium a flavoproteineknek nevezett fehérjék környezetében elektromos áramot termel – derült ki a kaliforniai Berkeley bioelektronikai, molekuláris és sejtbiológiai, valamint biofizikai tanszékeinek közös kutatócsoportja által - derült ki a Nature-ben megjelent tanulmányból.
A Listeria monocytogenes baktérium felelős a főleg szennyezett élelmiszerek útján terjedő, ritka, de gyakran halálos kimenetelű liszteriózis nevű fertőző betegségért.
Olyan organizmusok, például baktériumok létezéséről eddig is tudtak a kutatók, amelyek bizonyos esetekben elektromosságot termelnek. De a liszteriózis kórokozója akár az emberi emésztőrendszer oxigénhiányos közegében is képes erre -  írta a Qubit
A kutatók megtalálták azokat a géneket is, amelyek az elektromosság előállításához szükséges fehérjéket kódolják és azt is megállapították, hogy a baktériumoknak szükségük van a belekben sűrűn előforduló flavoproteinekre ahhoz, hogy az elektromos aktivitás létrejöhessen. A LiveScience beszámolója szerint a kutatók a továbbiakban a pontos mechanizmust és annak akár ipari léptékű felhasználhatóságát vizsgálják.
2018.09.22 13:11
Frissítve: 2018.09.22 13:11

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00