Kalocsán is bunda volt Tiborczék lámpapályázata

Publikálás dátuma
2018.02.16 12:05
Forrás: Orbán Viktor/Facebook
A kalocsai önkormányzatnak küldött – lapunk birtokában lévő – OLAF-jelentés szerint a Bács-Kiskun megyei város vezetése is ugyanazt a trükköt dobta be, amit Szolnokról már ismerünk: az utolsó pillanatban megváltoztatták a pályázati kiírás feltételeit, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a Tiborcz-féle Elios drágább ajánlattal is nyerni tudjon. A Harangozó Tamás MSZP-s képviselő által megszerzett dokumentum a szervezett csalás gyanúját erősíti.

A dokumentum szerint pontról pontra ugyanaz játszódott le Kalocsán is, mint Szolnokon. "A kalocsai papírok azt bizonyítják, hogy a cégek és személyek köre, illetve a módszer maga is tökéletesen egyezik a Szolnokon feltárt üggyel", magyarázza Harangozó Tamás. Az MSZP-s képviselő szerint így kijelenthető, hogy egy országosan szervezett ügyről van szó, és joggal állítja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), hogy bűnszövetkezet menedzselte a közvilágítási pályázatokat és az uniós források megszerzését. Kalocsán az energiafogyasztás-csökkentési projektekre és közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatot 2013. február 11-én lehetett benyújtani. A megelőző munkanapon, vagyis pénteken az irányító hatóság (a pályázatokat kiíró kormányszerv) módosította a kiírást, lehetővé téve, hogy az eredetileg 50 ezer órás élettartamúként szereplő LED-es fényforrások esetében 100 ezer órás élettartammal számoljanak. Ennek az ad jelentőséget, hogy ha papíron hosszabb az élettartam, akkor magasabb vállalási árral számolva is kijön az elvárt megtérülés.

A pályázatokat három „független piaci szereplő” árajánlataihoz viszonyították, ám mindhárom cég (az SMHV Energetikai Kft, a KVIKSZ Kft és a Polar-Studió Kft ajánlatát ugyanaz a személy készítette, ugyanazzal a módszerrel, 5-7 százalékkal az Elios vállalási árai fölé célozva. (Még egy számítási hibára is rábukkantak az OLAF ellenőrei, amely mindhárom „független piaci ajánlatban” azonos formában szerepelt.)

Az Elios pályázatában a költségelemzésnél természetesen a 100 ezer órás élettartammal számoltak, annak ellenére, hogy a gyártó által vállalt maximális élettartam 60-80 ezer óra. A külső műszaki ellenőrök itt is jelezték, hogy további költségek fognak felmerülni a hosszabb üzemeltetés során (a lámpatestek egy részét cserélni kell), amit csak egy 25 évre szóló karbantartási szerződés megkötésével lehetne ellensúlyozni, ettől azonban a kalocsai önkormányzat – csakúgy, mint a szolnoki – eltekintett. Vagyis bemondásra elfogadták és pluszpontokkal honorálták a hosszabb élettartamot, garanciát viszont nem kértek rá: a magasabb árral elérhető profit az Eliosnál landolt, a kockázatot viszont az önkormányzat magára vállalta.

„Ha az irányító hatóság nem módosította volna három nappal a pályázati határidő előtt a felhívást, lehetővé téve, hogy 100 ezer órás élettartamot vegyenek figyelembe, a projekt nem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződésben becsült értékek mellett” - írja az OLAF jelentése, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a kormányzati közreműködéssel végrehajtott trükk nélkül az Elios pályázatát ki kellett volna zárni.

A jelentés megállapítja még, hogy itt is a „független auditor” INS Kft. végezte a projekt auditját – többek között a költség-haszon számítás felülvizsgálatát –, és az INS nevében ugyanaz a Mancz Ivette járt el, akinek a neve a szolnoki ügyben is felbukkan, és aki az Elios (vagyis a nyertes pályázó) közvilágításért felelős igazgatója.

A pályázati kiírásban olyan feltételeket írtak elő, amit csak az Elios tudott teljesíteni (a fideszes települések által kiírt, hasonlóan megbundázott pályázatok révén) – így nem csoda, hogy Kalocsán végül csak egyetlen pályázat érkezett: az Eliosé, mintegy 410 millió forint értékben.

Kézivezér
Minden esetben az alábbi kommunikációhoz tartsátok magatokat – üzente Gulyás Gergely frakcióvezető: központi kommunikációs sorvezetőt küldött a Fidesz az egyéni választókerületekben induló képviselőjelöltjeinek. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum tartalma egyezni látszik azzal, amit Lázár János a csütörtöki kormányinfón mondott az Elios-ügyről.  A párt utoljára a titokban befogadott menekültek kapcsán adott ki hasonló, kötelező érvényű iránymutatást.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.