A dokumentum szerint pontról pontra ugyanaz játszódott le Kalocsán is, mint Szolnokon. "A kalocsai papírok azt bizonyítják, hogy a cégek és személyek köre, illetve a módszer maga is tökéletesen egyezik a Szolnokon feltárt üggyel", magyarázza Harangozó Tamás. Az MSZP-s képviselő szerint így kijelenthető, hogy egy országosan szervezett ügyről van szó, és joggal állítja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), hogy bűnszövetkezet menedzselte a közvilágítási pályázatokat és az uniós források megszerzését. Kalocsán az energiafogyasztás-csökkentési projektekre és közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatot 2013. február 11-én lehetett benyújtani. A megelőző munkanapon, vagyis pénteken az irányító hatóság (a pályázatokat kiíró kormányszerv) módosította a kiírást, lehetővé téve, hogy az eredetileg 50 ezer órás élettartamúként szereplő LED-es fényforrások esetében 100 ezer órás élettartammal számoljanak. Ennek az ad jelentőséget, hogy ha papíron hosszabb az élettartam, akkor magasabb vállalási árral számolva is kijön az elvárt megtérülés.
A pályázatokat három „független piaci szereplő” árajánlataihoz viszonyították, ám mindhárom cég (az SMHV Energetikai Kft, a KVIKSZ Kft és a Polar-Studió Kft ajánlatát ugyanaz a személy készítette, ugyanazzal a módszerrel, 5-7 százalékkal az Elios vállalási árai fölé célozva. (Még egy számítási hibára is rábukkantak az OLAF ellenőrei, amely mindhárom „független piaci ajánlatban” azonos formában szerepelt.)
Az Elios pályázatában a költségelemzésnél természetesen a 100 ezer órás élettartammal számoltak, annak ellenére, hogy a gyártó által vállalt maximális élettartam 60-80 ezer óra. A külső műszaki ellenőrök itt is jelezték, hogy további költségek fognak felmerülni a hosszabb üzemeltetés során (a lámpatestek egy részét cserélni kell), amit csak egy 25 évre szóló karbantartási szerződés megkötésével lehetne ellensúlyozni, ettől azonban a kalocsai önkormányzat – csakúgy, mint a szolnoki – eltekintett. Vagyis bemondásra elfogadták és pluszpontokkal honorálták a hosszabb élettartamot, garanciát viszont nem kértek rá: a magasabb árral elérhető profit az Eliosnál landolt, a kockázatot viszont az önkormányzat magára vállalta.
„Ha az irányító hatóság nem módosította volna három nappal a pályázati határidő előtt a felhívást, lehetővé téve, hogy 100 ezer órás élettartamot vegyenek figyelembe, a projekt nem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződésben becsült értékek mellett” - írja az OLAF jelentése, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a kormányzati közreműködéssel végrehajtott trükk nélkül az Elios pályázatát ki kellett volna zárni.
A jelentés megállapítja még, hogy itt is a „független auditor” INS Kft. végezte a projekt auditját – többek között a költség-haszon számítás felülvizsgálatát –, és az INS nevében ugyanaz a Mancz Ivette járt el, akinek a neve a szolnoki ügyben is felbukkan, és aki az Elios (vagyis a nyertes pályázó) közvilágításért felelős igazgatója.
A pályázati kiírásban olyan feltételeket írtak elő, amit csak az Elios tudott teljesíteni (a fideszes települések által kiírt, hasonlóan megbundázott pályázatok révén) – így nem csoda, hogy Kalocsán végül csak egyetlen pályázat érkezett: az Eliosé, mintegy 410 millió forint értékben.
