Ha valakinek a nagymamamája zenetanárnő volt, szülei hegedűsök, hegedűtanárok, akkor vajon van-e más út előtte, minthogy maga is zenésszé váljon? Gwendolyn Masin válasza tán kissé meglepő: hogyne lett volna! Hiszen annyi mindenben lelte örömét kisgyermekkorában, és az iskolában is jól tanult. Mindennek ellenére az, hogy hegedülni tanuljon, tisztán adta magát. Igaz, a családi hagyományoknak az is megfelelt volna, ha zongorista válik belőle, hiszen nagymamája Juhász Klára volt, aki egész életében ezt a hangszert tanította Budapesten. Úgy képzeljük, a zenetanuló gyerekek élete, főleg ha tehetségesek, beszűkül kissé, hiszen amikor társaik játszani mennek, nekik hangszerüket kell kezükbe venniük – vagy leülniük mellé –, és hosszú órákon át gyakorolni. Ugyanakkor a zene szabadságot is ad: Gwendolyn családja élt Dél-Afrikában, Hollandiában, Írországban – szülei ma is ott laknak –, s ezen kívül is sokfelé utaztak, így Gwendolyn már gyermekkorában felfedezhetett izgalmas helyeket magának a világban.
FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ
Kezdetben szülei tanították hegedülni. „Lehet, hogy jó, lehet, hogy nem, ha a szülők tanítanak, hiszen instrukciókat kell adniuk, elvárni, hogy a gyerekük teljesítsen Mindesetre speciális a viszony, ami ilyenkor létrejön közöttük. De a tanulás során sokat voltunk együtt, és így nagyon szorossá vált a kapcsolatunk” – árulja el a művésznő. Nem véletlen, hogy írt egy könyvet a hegedűtanításról. Ennek egyik oka éppen az volt, hogy tanítványainak szüleit nagyon érdekelte, miként tanít, és szerették volna jobban megérteni a folyamatot. A másik ok: tizenkét év zenetanulás után szeretett volna tisztába jönni azzal, mit tanult meg, rendet akart teremteni a gondolataiban, és erre jó módszer volt egy könyvben feldolgozni azokat. A Michaela zeneháza, a hegedű varázsa című tankönyvet huszonegy évesen kezdte el írni, kilenc éve kapható. A képzeletet megmozgató rajzokban gazdag mű főhőse egy négyéves kislány, aki a hegedűtechnika alapjait játékos formában sajátítja el. „A maga nemében egyedülálló, mert egyszerre szól a szülőkhöz és a gyerekekhez. Márpedig a hangszeriskolák eddig kifejezetten a tanároknak íródtak” – mondja Gwendolyn. A hegedűművésznő számára természetesen a zene a legelső, és a tanítás során is az a legfontosabb tényező. A technika roppant fontos, de el kell jönnie az időnek, amikor a zene válik uralkodóvá, szögezi le. Magyar gyökerekkel bír, jól ismeri a Kodály-módszert. Vajon felhasználható a hangszeres oktatás során is? – kérdeztük. „Nagyon-nagyon helyeselnem kell a használatát” – kapjuk a választ. – A Kodály-módszer a legjobb a világon a belső hallás fejlesztésére, hangozzon ez bármilyen erős állításnak, de igazolják a tapasztalataik: a magyar tanítványaink sokkal jobban hallják magukban a zenét. Én magam több mint húsz éve, édesanyámtól négy évtizede oktat a Kodály-módszer segítségével, és kiválóak az eredményeink. A metódus működik Svájcban, Írországban, Hollandiában, gyerekek és felnőttek esetében is. A legnagyobb erénye, hogy nagyon barátságos: nem emelkedik követhetetlen intellektuális magasságokba.”
Gwendolyn Masin azt mondja, nehéz megmondania, melyek a hozzá legközelebb álló korszakok, szerzők, hiszen minden érdekli. Játszik Bachot, mutatja be kortárs szerzők számára írt műveit. Sok még élő pályatársát tiszteli, a nagy hegedűs elődök közül Ojsztrahot, Szigetit csodálja. „Gyönyörűen, feszültségek nélkül, nyugodtan játszanak. De a hegedűjáték folyamatosan változik, másképp közelítjük meg a műveket, korunk ideái szerint interpretáljuk őket, és másként próbálunk hatni a közönségre, ezért nyitottan kell gondolkodnunk, olvasnunk, kutatnunk, alaposan végiggondolnunk, mit, miért teszünk" – fejti ki. A Cziffra Fesztiválon Bloch Nigunja és Sarasate Tzigane-ja szerepel műsorán. Ezek különös kedvencei a sok másik között, lemezein is hallhatók, amelyek az utóbbi egy-két évben jelentek meg.
Infó:
Február 19-27.
MOMKult, Zeneakadémia, Müpa
Gwendolyn Masin február 19-én 19:30-kor lép fel a MOMKultban.
