A Kodály-módszer az egész világon beválik

Publikálás dátuma
2018.02.17 06:46
FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ
Fotó: /
A Cziffra Fesztivál nyitókoncertjén lép fel Gwendolyn Masin fiatal holland hegedűművésznő, akinek a koncertezés mellett a tanítás is fontos helyet foglal el életében.

Ha valakinek a nagymamamája zenetanárnő volt, szülei hegedűsök, hegedűtanárok, akkor vajon van-e más út előtte, minthogy maga is zenésszé váljon? Gwendolyn Masin válasza tán kissé meglepő: hogyne lett volna! Hiszen annyi mindenben lelte örömét kisgyermekkorában, és az iskolában is jól tanult. Mindennek ellenére az, hogy hegedülni tanuljon, tisztán adta magát. Igaz, a családi hagyományoknak az is megfelelt volna, ha zongorista válik belőle, hiszen nagymamája Juhász Klára volt, aki egész életében ezt a hangszert tanította Budapesten. Úgy képzeljük, a zenetanuló gyerekek élete, főleg ha tehetségesek, beszűkül kissé, hiszen amikor társaik játszani mennek, nekik hangszerüket kell kezükbe venniük – vagy leülniük mellé –, és hosszú órákon át gyakorolni. Ugyanakkor a zene szabadságot is ad: Gwendolyn családja élt Dél-Afrikában, Hollandiában, Írországban – szülei ma is ott laknak –, s ezen kívül is sokfelé utaztak, így Gwendolyn már gyermekkorában felfedezhetett izgalmas helyeket magának a világban.

FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ

FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ

Kezdetben szülei tanították hegedülni. „Lehet, hogy jó, lehet, hogy nem, ha a szülők tanítanak, hiszen instrukciókat kell adniuk, elvárni, hogy a gyerekük teljesítsen Mindesetre speciális a viszony, ami ilyenkor létrejön közöttük. De a tanulás során sokat voltunk együtt, és így nagyon szorossá vált a kapcsolatunk” – árulja el a művésznő. Nem véletlen, hogy írt egy könyvet a hegedűtanításról. Ennek egyik oka éppen az volt, hogy tanítványainak szüleit nagyon érdekelte, miként tanít, és szerették volna jobban megérteni a folyamatot. A másik ok: tizenkét év zenetanulás után szeretett volna tisztába jönni azzal, mit tanult meg, rendet akart teremteni a gondolataiban, és erre jó módszer volt egy könyvben feldolgozni azokat. A Michaela zeneháza, a hegedű varázsa című tankönyvet huszonegy évesen kezdte el írni, kilenc éve kapható. A képzeletet megmozgató rajzokban gazdag mű főhőse egy négyéves kislány, aki a hegedűtechnika alapjait játékos formában sajátítja el. „A maga nemében egyedülálló, mert egyszerre szól a szülőkhöz és a gyerekekhez. Márpedig a hangszeriskolák eddig kifejezetten a tanároknak íródtak” – mondja Gwendolyn. A hegedűművésznő számára természetesen a zene a legelső, és a tanítás során is az a legfontosabb tényező. A technika roppant fontos, de el kell jönnie az időnek, amikor a zene válik uralkodóvá, szögezi le. Magyar gyökerekkel bír, jól ismeri a Kodály-módszert. Vajon felhasználható a hangszeres oktatás során is? – kérdeztük. „Nagyon-nagyon helyeselnem kell a használatát” – kapjuk a választ. – A Kodály-módszer a legjobb a világon a belső hallás fejlesztésére, hangozzon ez bármilyen erős állításnak, de igazolják a tapasztalataik: a magyar tanítványaink sokkal jobban hallják magukban a zenét. Én magam több mint húsz éve, édesanyámtól négy évtizede oktat a Kodály-módszer segítségével, és kiválóak az eredményeink. A metódus működik Svájcban, Írországban, Hollandiában, gyerekek és felnőttek esetében is. A legnagyobb erénye, hogy nagyon barátságos: nem emelkedik követhetetlen intellektuális magasságokba.”

Gwendolyn Masin azt mondja, nehéz megmondania, melyek a hozzá legközelebb álló korszakok, szerzők, hiszen minden érdekli. Játszik Bachot, mutatja be kortárs szerzők számára írt műveit. Sok még élő pályatársát tiszteli, a nagy hegedűs elődök közül Ojsztrahot, Szigetit csodálja. „Gyönyörűen, feszültségek nélkül, nyugodtan játszanak. De a hegedűjáték folyamatosan változik, másképp közelítjük meg a műveket, korunk ideái szerint interpretáljuk őket, és másként próbálunk hatni a közönségre, ezért nyitottan kell gondolkodnunk, olvasnunk, kutatnunk, alaposan végiggondolnunk, mit, miért teszünk" – fejti ki. A Cziffra Fesztiválon Bloch Nigunja és Sarasate Tzigane-ja szerepel műsorán. Ezek különös kedvencei a sok másik között, lemezein is hallhatók, amelyek az utóbbi egy-két évben jelentek meg.

Infó:

Cziffra Fesztivál

Február 19-27.

MOMKult, Zeneakadémia, Müpa

Gwendolyn Masin február 19-én 19:30-kor lép fel a MOMKultban.

Hétfőn kezdődik a Cziffra Fesztivál
Hétfőn kezdődik az idén már egy hétig, február 27-ig tartó Cziffra Fesztivál. A Cziffra György zongoraművész emlékére alapított rendezvénysorozaton a műfaji nyitottság jegyében a klasszikus zenei világhírességek mellett más műfajok kiemelkedő képviselői is bemutatkoznak. A szervezők emelett külön figyelmet fordítunk a fiatalokra, gyerekekre: szombaton és vasárnap délelőtt is lesz nekik szóló koncert. A vasárnap esti gálaesten a Zeneakadémián átadják a Cziffra Fesztivál díjait is.
Két Grammy-díjas zongoraművész is fellép: Arcadi Volodos a Müpában, Pierre Laurent Aimard a Zeneakadémián ad koncertet. A sorozatot Gwendolyn Masin mellett Darko Brlek szlovén klarinétművész, Balázs János zongoraművész és a Cziffra Fesztivál Kamarazenekara nyitja meg. Különleges este lesz Miklósa Erika és Balázs János ZongOpera koncertje is. A gálaesten Vásáry Tamás és Cosima Soulez Larivière hegedűművész, a 2017-es Bartók Világverseny győztesét hallhatjuk. 

2018.02.17 06:46

Tiszteletet és megértést kér a csípőből csepült kütyügeneráció

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:01
A Z generációs előadás szülőknek, nagyszülőknek és kortársaknak is szól
Fotó: /
A sokat kritizált fiatalok mesélnek a velük kapcsolatos előítéletek megéléséről a Müpa színpadán.
„A fiatalok a szerelmet is lelazsálják”- hangzott el nemrég egy rádióműsorban. Miközben ilyen és hasonló kritikákkal gyakran találkozni, az érintett, azaz a Z generáció véleménye még alig kap nyilvánosságot. A kidsnews.hu ifjúsági hírportál csapata most a TEDx Danubia segítségével hallathatja a hangját. - Nem olvasunk, telefonfüggők vagyunk, nincsenek offline kapcsolataink, nem érdekel minket a világ - halljuk a felnőttektől – kezdi a hattagú csapat, amikor a fél év alatt létrehozott produkciójukról beszélnek. - Elmondjuk, hogy mi hogy látjuk azokat a dolgokat, amelyekkel vádolnak minket. Nem csak összehasonlítunk, hanem megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ezek nem feltétlen negatív dolgok, és amit mi csinálunk, az akár működhet is. Kicsit a felnőttek orrára kötjük, hogy mi tőlünk tanulunk, ha az ő kezükben telefon van, nem várhatják el, hogy a miénkben ne legyen, és ha ők káromkodnak, ne zavarja őket a mi csúnya beszédünk. És ha azt szeretnéd, hogy a gyerek olvasson, akkor te is olvass neki, a Kőszívű ember fiai helyett pedig lehet, hogy Harry Potterrel kellene kezdeni inkább - folytatják. Az 1996 után született nemzedékkel kapcsolatos sztereotípiákról készíti TEDx előadását az öt, 13-19 év közötti fiatal újságíró: Borsodi Eszter, Juhász Gréta, Papp Júlia, Orbok Réka és Solymosi Máté. Hatodikként a szerkesztőség alapító-vezetője, Braczkó Szilvia csatlakozik hozzájuk. Felosztották az előítéleteket egymás között, mindenkinek van egy egy-másfél perces része, egy grafikon és egy hangszóróból elhangzott idézet egészíti majd ki az előadást. A TEDx műfaja ugyan nem minden felnőtt előtt ismert, de azért sokan tudhatják, miről van szó. - Vecsei Miklós Valóságelmélet című, YouTube-on látható TEDx produkcióját rengetegen megosztották a szüleink ismerősei közül, főleg az X-esek (az 1960-as - 70-es években születettek) – reagálnak. - Ha csak egy ember gondolkodik ezután másképp, ha legalább máshogy nézne ránk egyetlen ember, az már eredmény lenne. A saját generációnkat pedig erősíteni és biztatni szeretnénk, bátorságot adhatunk nekik ahhoz, hogy vállaljanak konfliktust akár a szüleikkel is – fogalmazzák meg a világmegváltó célt. A kérdésre, hogy ők vajon végighallgatják-e a szüleiket, és adnak-e negyedórát nekik, az időt, az együttműködést és a kölcsönös tiszteletet említik öntudatosan. - Kritikája válogatja. Ha valaki odaülne mellém és azt mondaná, hogy szeretném, hogy végighallgass, akkor nyilván, de amikor egy anya negyedórán keresztül papol, akkor biztosan nem. Nagyon sokszor nincs indok a kioktatáshoz, „csak azért, mert azt mondtam!” - halljuk. Ha megkapnánk azt a tiszteletet, hogy meghallgatnak minket, akkor inkább hatnának ránk – válaszolják.  - Az a titka, hogyha te nyitott vagy, akkor megértenek – ad segítséget Braczkó Szilvia, aki nem mellesleg maga is szülő, és a harminc tizenévessel együtt dolgozó felnőtt tapasztalatait jeleníti meg az előadásban. - Az a tizenöt perc alapvetően arról szól majd, hogy hogyan lehet együttműködő kapcsolatot fenntartani ezzel a generációval – fejezi be.

Gyerekek irányítanak

Figyeljünk a gyerekekre! Hallgassuk meg a véleményüket, adjunk nekik elég információt a világról, vonjuk be őket az életüket érintő döntésekbe! Ezek a fő üzenetei az UNICEF nemzetközi kampányának, amelyben Magyarország tavaly vett részt először. November 20-án, a Gyermekek Világnapján, az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának évfordulóján évről évre a gyerekek veszik át egy napra az irányítást, és az élet majdnem minden területén hallatják a hangjukat. Ezen a napon a Népszava 11. oldalán is gyerekek írásai, gyerekek szerkesztésében jelennek majd meg.  

Negyedóra tudomány

A nyolcvanas évek közepén Amerikában indult TED egy nonprofit szervezet és különleges konferenciasorozat, amely elkötelezett a „Terjesztésre érdemes gondolatok” eszméje mellett. Konferenciáin 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő és szórakoztató előadások zajlanak. A jellemzően tudományos témájú, globális társadalmi problémákról szóló prezentációk angol nyelvűek, de számos önkéntes munkájának köszönhetően nagyon sok közülük magyar felirattal is elérhető. A TEDx az Egyesült Államokon kívüli, a független licensz-szel rendelkező TED szellemiségű rendezvényeket rendezvényeket jelöli. 

2018.11.12 12:01
Frissítve: 2018.11.12 12:19

Szanaszéjjel adóztatnák azt, aki marhahúst mer enni

Publikálás dátuma
2018.11.12 11:00

Fotó: /
Járulék kivetését szorgalmazza a feldolgozott és vörös húsokra egy új oxfordi kutatás, ami szerint így évente több, mint 220 ezer ember halálát lehetne elkerülni és 40 milliárd dollárnyi egészségügyi megtakarítást lehetne elérni.
A PLoS One című lapban publikált tanulmány a világ 149 országában azt vizsgálta, mi lenne az az optimális szint, amivel ha megadóztatják a húsfogyasztást, akkor jelentékenyen csökkenthetnék az adott ország egészségügyi kiadásait. A magas jövedelmű országokban 20 százalékos áremelést javasolnak a vörös húsokra, a feldolgozott húsáruknak - vagyis a szalonna, szalámi, kolbász - jelenlegi árának pedig duplájára emelését javasolják, hogy csökkentsék a fogyasztásuk miatt az egészségügyre nehezedő terheket. A kutatás szerint a húsadó bevezetésével a gazdagabb országokban heti két adaggal kevesebb húst fogyasztanának/fő, globálisan pedig 16 százalékkal csökkenhetne a húsevés. A nyugati országokban a marhahúsfogyasztásnak 90 százalékkal kell csökkennie, amit a babfélék és a hüvelyesek fogyasztásának ötszörözésével kellene pótolni. A WHO már korábban rákkeltőnek nyilvánította a marha, bárány és disznóhús feldolgozásával készült termékeket, és valószínűsíti, hogy ezeknek a húsoknak feldolgozatlan formában is karcinogenikus (sietteti a daganatos átalakulás folyamatát) hatásuk van - nem beszélve arról, hogy ezek fogyasztása felelős a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség növekedése miatt is. A feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése nagyon sok pozitív hatással járna - írják a kutatók - többek között a klímaváltozásra és a testsúlyra, az elhízásra nézve is. A kevesebb húsfogyasztás százmillió tonnával csökkentené az üvegházhatású gázokat, leginkább az alacsonyabb marhahúsfogyasztás miatt - de az elhízásra is pozitív hatása lenne, mivel a fogyasztókat az olcsóbb, kevésbé kalóriadús húsok felé terelné.

A francia Michelin-csillagos éttermek már léptek

A bifsztek, sőt minden fajta marhahús lassan eltűnik a párizsi Michelin-csillagos étlapok ajánlataiból. Alkonya tartós lehet, mert több globális trend is egybeesik: a vegan fanatikusok, az állati jogok elszánt védelmezői is beszálltak a kampányba. A döntő csapást az orvosok és az életmód-tanácsadók mérték a bifsztekre. Mind óva intenek a bifsztek fogyasztásától, mert túlságosan is megterheli a gyomrot. 

Szerző
2018.11.12 11:00
Frissítve: 2018.11.12 11:29