A Kodály-módszer az egész világon beválik

Publikálás dátuma
2018.02.17 06:46
FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ
A Cziffra Fesztivál nyitókoncertjén lép fel Gwendolyn Masin fiatal holland hegedűművésznő, akinek a koncertezés mellett a tanítás is fontos helyet foglal el életében.

Ha valakinek a nagymamamája zenetanárnő volt, szülei hegedűsök, hegedűtanárok, akkor vajon van-e más út előtte, minthogy maga is zenésszé váljon? Gwendolyn Masin válasza tán kissé meglepő: hogyne lett volna! Hiszen annyi mindenben lelte örömét kisgyermekkorában, és az iskolában is jól tanult. Mindennek ellenére az, hogy hegedülni tanuljon, tisztán adta magát. Igaz, a családi hagyományoknak az is megfelelt volna, ha zongorista válik belőle, hiszen nagymamája Juhász Klára volt, aki egész életében ezt a hangszert tanította Budapesten. Úgy képzeljük, a zenetanuló gyerekek élete, főleg ha tehetségesek, beszűkül kissé, hiszen amikor társaik játszani mennek, nekik hangszerüket kell kezükbe venniük – vagy leülniük mellé –, és hosszú órákon át gyakorolni. Ugyanakkor a zene szabadságot is ad: Gwendolyn családja élt Dél-Afrikában, Hollandiában, Írországban – szülei ma is ott laknak –, s ezen kívül is sokfelé utaztak, így Gwendolyn már gyermekkorában felfedezhetett izgalmas helyeket magának a világban.

FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ

FOTÓ: KINCSEM PALACE BUDAPEST/BALAZS BOROCZ

Kezdetben szülei tanították hegedülni. „Lehet, hogy jó, lehet, hogy nem, ha a szülők tanítanak, hiszen instrukciókat kell adniuk, elvárni, hogy a gyerekük teljesítsen Mindesetre speciális a viszony, ami ilyenkor létrejön közöttük. De a tanulás során sokat voltunk együtt, és így nagyon szorossá vált a kapcsolatunk” – árulja el a művésznő. Nem véletlen, hogy írt egy könyvet a hegedűtanításról. Ennek egyik oka éppen az volt, hogy tanítványainak szüleit nagyon érdekelte, miként tanít, és szerették volna jobban megérteni a folyamatot. A másik ok: tizenkét év zenetanulás után szeretett volna tisztába jönni azzal, mit tanult meg, rendet akart teremteni a gondolataiban, és erre jó módszer volt egy könyvben feldolgozni azokat. A Michaela zeneháza, a hegedű varázsa című tankönyvet huszonegy évesen kezdte el írni, kilenc éve kapható. A képzeletet megmozgató rajzokban gazdag mű főhőse egy négyéves kislány, aki a hegedűtechnika alapjait játékos formában sajátítja el. „A maga nemében egyedülálló, mert egyszerre szól a szülőkhöz és a gyerekekhez. Márpedig a hangszeriskolák eddig kifejezetten a tanároknak íródtak” – mondja Gwendolyn. A hegedűművésznő számára természetesen a zene a legelső, és a tanítás során is az a legfontosabb tényező. A technika roppant fontos, de el kell jönnie az időnek, amikor a zene válik uralkodóvá, szögezi le. Magyar gyökerekkel bír, jól ismeri a Kodály-módszert. Vajon felhasználható a hangszeres oktatás során is? – kérdeztük. „Nagyon-nagyon helyeselnem kell a használatát” – kapjuk a választ. – A Kodály-módszer a legjobb a világon a belső hallás fejlesztésére, hangozzon ez bármilyen erős állításnak, de igazolják a tapasztalataik: a magyar tanítványaink sokkal jobban hallják magukban a zenét. Én magam több mint húsz éve, édesanyámtól négy évtizede oktat a Kodály-módszer segítségével, és kiválóak az eredményeink. A metódus működik Svájcban, Írországban, Hollandiában, gyerekek és felnőttek esetében is. A legnagyobb erénye, hogy nagyon barátságos: nem emelkedik követhetetlen intellektuális magasságokba.”

Gwendolyn Masin azt mondja, nehéz megmondania, melyek a hozzá legközelebb álló korszakok, szerzők, hiszen minden érdekli. Játszik Bachot, mutatja be kortárs szerzők számára írt műveit. Sok még élő pályatársát tiszteli, a nagy hegedűs elődök közül Ojsztrahot, Szigetit csodálja. „Gyönyörűen, feszültségek nélkül, nyugodtan játszanak. De a hegedűjáték folyamatosan változik, másképp közelítjük meg a műveket, korunk ideái szerint interpretáljuk őket, és másként próbálunk hatni a közönségre, ezért nyitottan kell gondolkodnunk, olvasnunk, kutatnunk, alaposan végiggondolnunk, mit, miért teszünk" – fejti ki. A Cziffra Fesztiválon Bloch Nigunja és Sarasate Tzigane-ja szerepel műsorán. Ezek különös kedvencei a sok másik között, lemezein is hallhatók, amelyek az utóbbi egy-két évben jelentek meg.

Infó:

Cziffra Fesztivál

Február 19-27.

MOMKult, Zeneakadémia, Müpa

Gwendolyn Masin február 19-én 19:30-kor lép fel a MOMKultban.

Hétfőn kezdődik a Cziffra Fesztivál
Hétfőn kezdődik az idén már egy hétig, február 27-ig tartó Cziffra Fesztivál. A Cziffra György zongoraművész emlékére alapított rendezvénysorozaton a műfaji nyitottság jegyében a klasszikus zenei világhírességek mellett más műfajok kiemelkedő képviselői is bemutatkoznak. A szervezők emelett külön figyelmet fordítunk a fiatalokra, gyerekekre: szombaton és vasárnap délelőtt is lesz nekik szóló koncert. A vasárnap esti gálaesten a Zeneakadémián átadják a Cziffra Fesztivál díjait is.
Két Grammy-díjas zongoraművész is fellép: Arcadi Volodos a Müpában, Pierre Laurent Aimard a Zeneakadémián ad koncertet. A sorozatot Gwendolyn Masin mellett Darko Brlek szlovén klarinétművész, Balázs János zongoraművész és a Cziffra Fesztivál Kamarazenekara nyitja meg. Különleges este lesz Miklósa Erika és Balázs János ZongOpera koncertje is. A gálaesten Vásáry Tamás és Cosima Soulez Larivière hegedűművész, a 2017-es Bartók Világverseny győztesét hallhatjuk. 

Búcsú Fésűs Évától

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:36

Fotó: SHUTTERSTOCK
Életének 93. évében elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró. Hol volt, hol nem volt, a váci piarista templom közelében egy apró házikó emeleti szobájában egy kislány éldegélt közjegyző apukájával és háztartásbeli anyukájával. No és a nagymamával, aki a legnagyobb ínség közepette is elhozta sokat betegeskedő unokája szobájába a különféle királyfikat, hercegkisasszonyokat, boszorkányokat, a szegény ember legkisebb, ám legleleményesebb fiát, mackókat, nyuszikat, rókákat, sárkányokat, hogy elfeledtesse szeme fényével a szenvedéseit. A kislány aztán felcseperedett, drogista segédvizsgát tett, s a második világháború alatt felkötött karral járt dolgozni, nehogy elvigyék ingyenmunkába a katonai mosodába. Miután államosították a drogériát, a fiatal lány Budapesten keresett munkát gyors- és gépíróként, hogy aztán új életet párja oldalán Kaposváron. Az új otthonhoz és munkahelyhez hamarost új hobbi is párosult, egy véletlennek köszönhetően meséket kezdett írni a Rádiónak: megszületett a fogfájós nyuszi története, aztán Toppantó királykisasszonyé, majd Kukkantó manó, Csupafül, Tüskeböki, Csacsi Tóni és a többiek kalandjai. A mai középgeneráció a tévéből, a nagyétkű Palacsintás király kapcsán ismerhette meg a nevét: a fiúk fülig szerelmesek voltak Kökényszemű Katicába, mind elátkozták Derelyét, a minden hájjal megkent főszakácsot, s szurkoltak a gonosz ellen küzdő Éliás királyfinak. De imádták minden hősét – több mint kétszáz meséje cirka kéttucatnyi kötetben látott napvilágot -, s a népszerűség elől magát mindig távol tartó asszony azt vette észre, egyre gyűlnek az ilyen-olyan kitüntetések a szoba polcain, míg végül a hazai meseírók közül – Lázár Ervin, Janikovszky Éva és Csukás István után – negyedikként a 2017. március 15-én Fésűs Éva átvehette a Kossuth-díjat is. Első meséjét – ahogyan azt 2017 karácsonyán a Népszavának adott interjújában elmesélte - a kisfiának írta. Mivel ismerőseinek is nagyon tetszett, beküldte a Magyar Rádiónak – és ezzel elkezdődött egy életre szóló utazás a mesék világában, miközben a történetek kitalálója Kaposváron a vasgyárban, az Állatforgalminál, végül a Köjálnál dolgozott titkárnőként. Másfél évtizede, férje halála után kezdett el verseket írni, eleinte csak a fióknak, aztán persze ezekből is több kötet lett, jó néhányat meg is zenésítettek közülük. Tizenöt esztendeje lett Kaposvár díszpolgára, 2006-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, míg 2014-ben megkapta a legnagyobb somogyi kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy-díjat, három évre rá pedig Vác is díszpolgárának választotta. Fésűs Évát, aki májusban ünnepelte volna 93. születésnapját Kaposvár városa saját halottjának tekinti.

Kinek a tulajdona az Esterházy-kincs?

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:33
FŐÚRI RAGYOGÁS - Az iparművészet nagy Esterházy-tárlatára Fraknóból is érkeztek műkincsek
Fotó: Népszava
A Fővárosi Törvényszék pénteki, reggeltől estig tartó tárgyalásán még Werbőczy István 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került.
Továbbra is folyik a per Közép-Európa legjelentősebb, mintegy 100 millió euró értékű barokk főúri kincstáráért, az Esterházy-kincsekért, amelyet az osztrák Esterházy Magánalapítvány indított a magyar állam, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont jogutódja, a Nistema Kft. ellen. A Fővárosi Törvényszék pénteki tárgyalásán még Werbőczy 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került – a periratok ismertetése és a perbeszédek reggeltől estig folytak.

Mint arról a Népszava is beszámolt: a Esterházy magánalapítvány magát tekinti a mintegy száz éve Budapestre szállított és az Iparművészetibe 1920-ban és 1923-ban is letétbe helyezett kincseknek. A magánalapítvány pert azután kezdeményezte, hogy 2016-ban döntés született arról, az Iparművészetiből Fertődre szállítanak 75 Esterházy-műtárgyat.

A felperes a keresetében azt szeretné elérni, hogy a kincseket szállítsák vissza az Iparművészetinek, de amennyiben a műtárgyak átvételét megtagadja az épp felújítás alatt álló budapesti múzeum, úgy a tárgyakat adják ki a részére. Az osztrák magánalapítvány ugyanis azzal érvel, az 1695-ben létrejött hercegi hitbizományként a magyarországi kincsek is a burgenlandi fraknói vár tartozékai, mint ahogy jogi képviselőjük fogalmazott: a vár kincstára egy megbonthatatlan műalkotás, amelynek alkotója Esterházy Pál herceg.
Az alperesek jogi képviselői szerint ugyanakkor 1920 után – miután az Esterházy birtokok egy része Ausztriához került − az újonnan létrejött osztrák Esterházy hitbizomány leltárai nem említtették a magyarországi hitbizomány műtárgyait , a hitbizomány várományosai sem emeltek kifogást az ellen, hogy a műtárgyakat V. Pál herceg letétbe adta Budapesten. A felperes vitatja, az alperesek viszont állítják: 1949-ben jogszerűen államosították az Esterházy-kincseket.