Sok tízezer szavazót buknak a pártok

Publikálás dátuma
2018.02.17 06:06
NEMZETISÉGI VÁLASZTÁS - Az esélyes Ritter Imre 2014-ben Budaörsön adta le voksát FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Fotó: /
A magyarországi németek arra készülnek, hogy a kisebbségek közül elsőként saját jogon küldjenek képviselőt a parlamentbe. A pártoknak várhatóan 70 ezer nemzetiségi szavazóról kell lemondaniuk.

A 2014-es országgyűlési választáson életbe léptetett szabályok szerint a tizenhárom, törvényben elismert nemzetiség listájának vezetője kedvezményes mandátumhoz juthat a parlamentben. Négy évvel ezelőtt ehhez nemzetiségenként 22 ezer szavazatra volt (lett volna) szükség. A pontos szám mindig az általános választás részvételi arányától függ. Ha nem jön össze a kedvezményes mandátum, akkor az adott kisebbség listavezetője nemzetiségi szószólóként – korlátozott hatáskörrel, szavazati jog nélkül – ténykedhet az Országgyűlésben.

Minden nemzetiség egy listát állíthat, a nemzetiségi listára pedig azok szavazhatnak, akik bejelentkeznek a nemzetiségi névjegyzékbe. Lényeges: akik kisebbségi választóként regisztráltatják magukat, azok pártlistára nem voksolhatnak (csak egyéni jelöltekre). A regisztrált nemzetiségi szavazók tehát elvesznek a pártlisták számára.

Lélekszáma alapján a cigányság akár több képviselőt is beszavazhatna a parlamentbe. Annak ellenére is, hogy kedvezményes mandátum csak a nemzetiségi lista első helyezettjének jár. A kormánypárti Farkas Flórián és az általa vezetett Lungo Drom azonban nem akar szavazókat elvinni a Fidesztől.

„Annak érdekében, hogy a hazai cigányság tagjai a Fidesz-KDNP pártszövetséget a lehető legtöbb szavazattal támogathassák, a Lungo Drom és szövetségesei a cigány választói névjegyzékbe való felvételt kizárólag az országgyűlési választásokat követően szorgalmazzák” – áll a Lungo Drom felhívásában. A kormánypárti romák így nem gyengítik a Fideszt, de a jövőre esedékes nemzetiségi önkormányzati választáson már részt vehetnek. Bár külön lehet rendelkezni arról, hogy a nemzetiségi polgár az „országgyűlési választásra kiterjedően” kéri-e a regisztrációt, vagy sem, a Lungo Drom láthatóan nem kívánja ilyen bonyolult üzenetekkel traktálni híveit.

Farkas Flórián ezért tartotta fontosnak, hogy bizalmi embere, Farkas Félix vezesse a roma nemzetiségi listát. Máskülönben a Lungo Drom ellenzéke kampányt indított volna a regisztráció mellett, és jó eséllyel legalább egy parlamenti helyet elcsípett volna. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlésén végül szoros küzdelemben Farkas Félix lett a befutó, aki eddig is szószóló volt, és a következő ciklusban is beéri ennyivel. Persze, csak akkor, ha ő marad a listavezető: a közgyűlésen tapasztalt jogsértések miatt az ellenzék a választás megismétlését kezdeményezi.

A nemzetiségi regisztráció visszavonásig érvényes. Az előző parlamenti választáskor összesen 35 ezer szavazó jelentkezett be a nemzetiségi névjegyzékbe, ennyivel lett kevesebb a pártlistákra potenciálisan szavazók száma. A Lungo Drom már akkor is a Fidesz felé terelte a cigányokat. Legtöbb szavazójuk a németeknek volt – mintegy 15 ezer –, utánuk jöttek a romák 14 ezerrel. A harmadik horvátok és a negyedik szlovákok nem érték el a kétezret, a többiek ezer alatt maradtak.

Jelenleg (a február 16-i állapot szerint, az „országgyűlési választásra kiterjedően”) már több mint 49 ezer választópolgár szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. A romák száma 20 ezer körül mozog, a németeké már a 21 ezret is meghaladja. A trendet elnézve a választás közeledtével a regisztrált nemzetiségi választók száma tovább növekszik, és az arányok egyre inkább eltolódnak a németek javára.

A rendszerváltás óta nem volt rá példa, hogy valamelyik kisebbségnek saját jogon képviselője legyen a törvényhozásban. A magyarországi németek, élve a kedvezményes mandátum lehetőségével, most ezt szeretnék elérni. A németek biztosra mennek: 40 ezer nemzetiségi választót akarnak összegyűjteni. Ha sikerül, akkor az nem csak azt jelenti, hogy garantálható a német nemzetiségi parlamenti képviselő, hanem azt is, hogy 70 ezer körül lesz azok száma, akik nem szavazhatnak pártlistára.

Egyéniben dől el
Kérdés, hogy a német nemzetiségi szavazók kiesése a kormánynak vagy az ellenzéknek okoz-e nagyobb veszteséget. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke lapunknak nyilatkozva nem tudott választ adni arra, hogy a német nemzetiségi névjegyzékbe bejelentkezők többsége melyik pártra szavazna. Heinek ennek nem is tulajdonított különösebb jelentőséget, a parlamenti választás szerinte az egyéni körzetekben dől el. A német listát amúgy nem ő, hanem az eddigi szószóló Ritter Imre vezeti.

2018.02.17 06:06

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00

A hatóságok szerint Ahmed H. terrorista

Publikálás dátuma
2018.09.20 19:05

Fotó: MTI/ Rosta Tibor
Három év után született jogerős ítélet Ahmed H. ügyében. A szír férfinek papírja van arról, hogy a magyar hatóságok szerint terrorcselekményt követett el.
– Csalódottak vagyunk, hiszen három rács mögött töltött év után a csütörtöki döntés Ahmed H.-nak, a feleségének és két kislányának nem szolgáltat igazságot – így kommentálta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője a röszkei terrorper vádlottjának büntetését. Az első fokon kiszabott 7 év helyett Ahmed H.-t 5 év szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla. A bíróság három évvel a röszkei határon lezajlott tömegzavargások után hozott csak jogerős ítéletet. A per kétszer is megjárta az elsőfokú eljárást. Először tíz év fegyházat kapott Ahmed H. terrorcselekményért és a határzár megsértéséért, de a Szegedi Ítélőtábla döntése szerint meg kellett ismételni az eljárást. Az ezután következő elsőfokú ítélet a szír férfit hét év fegyházra ítélte és tíz évre kiutasította Magyarországról. Csütörtökön ismét Szegeden született döntés, az 5 év börtönbüntetésbe pedig beleszámít Ahmed H. előzetesben töltött ideje is, így mintegy négy hónap múlva feltételesen szabadulhat. A HVG tudósításából kiderült, hogy Ahmed H. védője, Bárándy Péter arra hívta fel a figyelmet, a terrorcselekményt nagyon árnyaltan kell értelmezni, szerinte ebben az esetben nem erről van szó. Védence, aki ciprusi állampolgár, a határzár megsértésével nem bűncselekményt, hanem csak szabálysértést követett el. A bíróság nem fogadta el Bárándy érvelését, terrorcselekményért ítélte el a vádlottat. Demeter Áron is úgy látja, hogy Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt pedig szerinte a bizonyítékok is alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte – folytatta Demeter - , a szír férfi a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze van a tényleges terrorcselekménytől. Ahmed H. bűncselekményt követett el a határon, de semmiképpen sem terrorista, ahogyan azt a magyar kormány képviselői évek óta szünet nélkül hirdetik – hangsúlyozta az emberi jogi szakértő. A jogerős ítélet meghozatala előtt pár nappal egyébként a civilszervezet petíciót juttatott el az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM), amelyben Ahmed H. büntetésének enyhítését kérték. A petíciót 109 ezren írták alá 163 államban, köztük ezer magyar állampolgár. Az IM Demeter közlése szerint percekkel a petíció megjelenése után felszólította a jogvédő szervezetet, hogy tartózkodjon az igazságszolgáltatás befolyásolásától. – Minden civilszervezetnek és állampolgárnak szíve joga, hogy bírósági döntésekkel ne értsen egyet – közölte Demeter, hozzátéve: ez nyilván nem helyez semmilyen nyomást a magyar igazságszolgáltatási rendszerre. Ellentétben a jogvédő szerint a kormányzat felől érkező nyomással. – Már azelőtt, hogy megindult a bírósági tárgyalás, arról beszéltek, hogy terrorista. Az IM közleményében szintén terroristának nevezte, a jogerős ítélet előtt. Ha valami képes nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, azok az ilyen kormányzati nyilatkozatok – vélekedett Demeter Áron.

Kronológia

Három éve, egy nappal a tömeges bevándorlásról szóló törvény hatályba lépése után Röszke-Horgos határátkelőnél egymásnak feszültek a magyar oldalon felsorakozó rendőrök és a Szerbiában feltorlódott, Nyugat-Európába készülő menekültek. A törvény szerint az akkora felépülő határzár megsértése bűncselekménynek számított. A jogi határzár életbe lépésekor több ezer menekült rekedt Szerbiában. Az ott várakozó csoportok szeptember 16-án kezdték követelni a kapu megnyitását, kövekkel és palackokkal dobálták a határvonal szerb oldaláról a magyar oldalon sorakozó rohamrendőröket, akik vízágyúkat is bevetettek. A csaknem másfél órán át tartó zavargás után a magyar területre kerülteket előállították, közülük tíz ember ellen vádat emeltek a határ megsértése és terrorcselekményben való aktív részvétel miatt. Ahmed H.-t napokkal később, egy vonaton tartóztattak le, a szír férfit a kezdetektől terrorcselekmény gyanújával vádolták és vették őrizetbe.

Témák
Ahmed H
2018.09.20 19:05
Frissítve: 2018.09.21 10:26