A 2014-es országgyűlési választáson életbe léptetett szabályok szerint a tizenhárom, törvényben elismert nemzetiség listájának vezetője kedvezményes mandátumhoz juthat a parlamentben. Négy évvel ezelőtt ehhez nemzetiségenként 22 ezer szavazatra volt (lett volna) szükség. A pontos szám mindig az általános választás részvételi arányától függ. Ha nem jön össze a kedvezményes mandátum, akkor az adott kisebbség listavezetője nemzetiségi szószólóként – korlátozott hatáskörrel, szavazati jog nélkül – ténykedhet az Országgyűlésben.
Minden nemzetiség egy listát állíthat, a nemzetiségi listára pedig azok szavazhatnak, akik bejelentkeznek a nemzetiségi névjegyzékbe. Lényeges: akik kisebbségi választóként regisztráltatják magukat, azok pártlistára nem voksolhatnak (csak egyéni jelöltekre). A regisztrált nemzetiségi szavazók tehát elvesznek a pártlisták számára.
Lélekszáma alapján a cigányság akár több képviselőt is beszavazhatna a parlamentbe. Annak ellenére is, hogy kedvezményes mandátum csak a nemzetiségi lista első helyezettjének jár. A kormánypárti Farkas Flórián és az általa vezetett Lungo Drom azonban nem akar szavazókat elvinni a Fidesztől.
„Annak érdekében, hogy a hazai cigányság tagjai a Fidesz-KDNP pártszövetséget a lehető legtöbb szavazattal támogathassák, a Lungo Drom és szövetségesei a cigány választói névjegyzékbe való felvételt kizárólag az országgyűlési választásokat követően szorgalmazzák” – áll a Lungo Drom felhívásában. A kormánypárti romák így nem gyengítik a Fideszt, de a jövőre esedékes nemzetiségi önkormányzati választáson már részt vehetnek. Bár külön lehet rendelkezni arról, hogy a nemzetiségi polgár az „országgyűlési választásra kiterjedően” kéri-e a regisztrációt, vagy sem, a Lungo Drom láthatóan nem kívánja ilyen bonyolult üzenetekkel traktálni híveit.
Farkas Flórián ezért tartotta fontosnak, hogy bizalmi embere, Farkas Félix vezesse a roma nemzetiségi listát. Máskülönben a Lungo Drom ellenzéke kampányt indított volna a regisztráció mellett, és jó eséllyel legalább egy parlamenti helyet elcsípett volna. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlésén végül szoros küzdelemben Farkas Félix lett a befutó, aki eddig is szószóló volt, és a következő ciklusban is beéri ennyivel. Persze, csak akkor, ha ő marad a listavezető: a közgyűlésen tapasztalt jogsértések miatt az ellenzék a választás megismétlését kezdeményezi.
A nemzetiségi regisztráció visszavonásig érvényes. Az előző parlamenti választáskor összesen 35 ezer szavazó jelentkezett be a nemzetiségi névjegyzékbe, ennyivel lett kevesebb a pártlistákra potenciálisan szavazók száma. A Lungo Drom már akkor is a Fidesz felé terelte a cigányokat. Legtöbb szavazójuk a németeknek volt – mintegy 15 ezer –, utánuk jöttek a romák 14 ezerrel. A harmadik horvátok és a negyedik szlovákok nem érték el a kétezret, a többiek ezer alatt maradtak.
Jelenleg (a február 16-i állapot szerint, az „országgyűlési választásra kiterjedően”) már több mint 49 ezer választópolgár szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. A romák száma 20 ezer körül mozog, a németeké már a 21 ezret is meghaladja. A trendet elnézve a választás közeledtével a regisztrált nemzetiségi választók száma tovább növekszik, és az arányok egyre inkább eltolódnak a németek javára.
A rendszerváltás óta nem volt rá példa, hogy valamelyik kisebbségnek saját jogon képviselője legyen a törvényhozásban. A magyarországi németek, élve a kedvezményes mandátum lehetőségével, most ezt szeretnék elérni. A németek biztosra mennek: 40 ezer nemzetiségi választót akarnak összegyűjteni. Ha sikerül, akkor az nem csak azt jelenti, hogy garantálható a német nemzetiségi parlamenti képviselő, hanem azt is, hogy 70 ezer körül lesz azok száma, akik nem szavazhatnak pártlistára.
