Összeomolhat Budapest közlekedése

Publikálás dátuma
2018.02.17 06:02
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), mint megrendelő, a főváros iránymutatása szerint arra kérte a BKV-t, húzza ki az M3-as metró rekonstrukciójának második üteme, a déli szakasz metrópótlásához szükséges tételeket az idei költségvetéséből. A Népszava információi szerint az egyértelmű ukázt január végén kapta a főváros közlekedési cége, amikor a tulajdonos Fővárosi Közgyűlés már jóváhagyta a BKV 2018-as költségvetését. Ennek módosítását kezdeményezte a BKK a metrópótlási tételek elhagyásával, hogy a végleges költségvetés illeszkedjen a főváros februárban elfogadandó, költségkímélő idei büdzséjéhez.

Úgy tudjuk, a BKK a végleges költségvetés elkészítésénél felhíva a BKV figyelmét arra, hogy a kihúzandó tételek között azok a beruházási költségek nem szerepelhetnek, amelyekhez önerő szükséges. Három kihúzandó tételt viszont megneveztek, amelyek fedezetét eredetileg betervezték a BKV idei költségvetésébe. Így törölhetik a metrófelújítás ideje alatt szükséges pótlóbuszok, valamint a sűrített villamos és metrószolgáltatások költségeit.

Ebből legrosszabb esetben akár az is következhetne, hogy idén - az eredeti tervekkel ellentétben - szeptembertől mégsem kezdődik el a 3-as metró következő szakaszának felújítása, de erre vonatkozó kérdésünkre sem a BKK, sem a BKV nem válaszolt.

Ami biztos: a BKV február elején írta ki a 3-as metró déli és középső szakaszának kivitelezési tenderét. Március 6-ig várják a pályázatokat, áprilistól indulnak a tárgyalások az alkalmasnak ítélt jelentkezőkkel. Tarlós István főpolgármester január végén jelentette be, várhatóan júliusban írhatják alá a közbeszerzési pályázat nyertesével a kiviteli szerződést. Elvileg tehát a beruházás folytatásának nincs akadálya, de biztos, hogy a budapestiek közlekedése ősztől nem lesz egyszerű.

2018.02.17 06:02

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39