A böjtre is fel kell készülni

Publikálás dátuma
2018.02.18 11:43
A kép illusztráció. FOTÓ:: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
A böjtre is fel kell készülni, testileg és lelkileg is - emelte ki Antal Emese dietetikus egy televízióműsorban.

A szakértő, akit a húsvét előtti negyvennapos böjttel kapcsolatban kérdeztek, azt mondta: nem annyira drasztikus az az egyházi előírás, amely szerint hamvazószerdán és péntekenként lehetőleg húsmentesen kell étkezni, valamint oda kell figyelni a mértékletességre.

Vannak viszont olyan felekezetek, amelyek azt mondják: egy nap csak egyszer lehet enni. Ez a szakértő szerint táplálkozástudományi szempontból nézve nem jó, a szervezetnek ugyanis károsabb lehet, ha az egy étkezéskor nagyobb mennyiséget fogyaszt az ember.

Antal Emese felhívta a figyelmet arra is, hogy nem böjtölhet mindenki, az idősekre és a gyerekekre pedig külön oda kell figyelni. Minél szigorúbb a böjt, annál többféle hiányállapot jelentkezhet, ami a gyerekeknél fejlődési zavarokat, szellemi visszamaradottságot, koncentrációs problémákat okozhat - hangsúlyozta.

Szerző
2018.02.18 11:43

Szívelégtelenség - Figyeljünk a jelekre!

Publikálás dátuma
2018.09.19 17:05
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150-200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedés esetén különösen fontos a figyelem, mert akkor lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - hívta fel a figyelmet a közeledő Szívünk Napja apropóján a Magyar Kardiológusok Társasága.
Szívelégtelenség esetén a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására, azaz arra, hogy megfelelő mennyiségű vérrel, és ennek révén megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szerveket, szöveteket. És nem tudja a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítani a vért, a salakanyagokat és a szén-dioxidot.

Jelei

"A szívelégtelenségnek alapvetően két formáját különböztetjük meg. Az egyik a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata képtelen megfelelő összehúzódásra, és ezért nem képes megfelelő mennyiségű vér továbbítására, tovább pumpálására. A másik pedig a megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség, amikor a szív izomzata nem képes megfelelően elernyedni, és ezért a szív kamrái nem képesek megfelelő mennyiségű vért magukba fogadni, ami lehetetlenné teszi a vér megfelelő mennyiségének továbbítását”
- magyarázta dr. Nyolczas Noémi, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.
Mindkét fajta szívelégtelenségnek ugyanazok a tünetei. Enyhébb esetben a beteg csak fizikai megterheléskor érez nehézlégzést, kifáradást. Ezek aztán egyre kisebb terhelés hatására, majd már nyugalomban is jelentkeznek. Jellegzetes tünete a boka körüli duzzanat, a gyakori éjszakai vizeletürítés, az éjjel rohamokban jelentkező nehézlégzés és a rendetlen szívdobogás is. Különösen fontos, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben - magas vérnyomás, koszorúér-, billentyű-betegség, ritmuszavar - szenvedők ilyenkor mindenképpen forduljanak orvoshoz, ekkor ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye - figyelmeztetett a kardiológus.
A szívelégtelenség gyakori kórkép. A fejlett országokban a felnőtt lakosság 1,5-2 százalékát érinti, ez hazai viszonylatban 150-200 000 beteget jelent. A betegség előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő. Míg 40 év alatt a szívelégtelenség előfordulása kisebb mint 1 százalék, addig a 80 év feletti populációban a gyakoriság meghaladja a 10 százalékot. 
"A betegség prognózisa meglehetősen rossz. A diagnózist követő egy éven belül a betegek nagyjából 15-20 százaléka meghal, a súlyos nyugalmi panaszokkal bíró betegeknek pedig csupán fele éri meg a következő évet"
- hangsúlyozta Dr. Habon Tamás kardiológus, a Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője.

Nem gyógyítható, de...

A szívelégtelenség, főleg a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség kezelésére ma már kiváló gyógyszeres kezelési lehetőségek vannak. Ha ezek nem segítenének, speciális pacemakerek, keringés támogató eszközök, de akár a szívtranszplantáció is lehet a megoldás. A kezelésnek ez a meglehetősen komplex rendszere azonban csak akkor alkalmazható igazán hatékonyan, ha a betegeket jól szervezett ellátórendszer keretében, úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon gondozzák. Magyarországon azonban ez az ellátási forma még nem mindenütt áll rendelkezésre. A Magyar Kardiológusok Társasága az elmúlt évek során sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz, hogy ezek az ország minden pontján elérhetővé váljanak - derül ki a közleményükből.
Bár napjainkban a szívelégtelenségben szenvedő betegek döntő többségét nem lehet meggyógyítani, hosszú időre szinte tünetmentessé lehet tenni őket, jelentősen javítva ezáltal a betegek életminőségét. Ma már jelentősen meg is lehet hosszabbítani az életüket, és el lehet érni, hogy minél kevesebbet kelljen kórházban tölteniük, távol családjuktól, szeretteiktől.
2018.09.19 17:05
Frissítve: 2018.09.19 17:05

Elküldtek egy főorvost, megszűnhet egy korszerű eljárás a kardiológiai intézetben

Publikálás dátuma
2018.09.19 16:37
A kép illusztráció, nem cikkünk szereplőjét ábrázolja
Fotó: / Kállai Márton
Elbocsátották a ritka beavatkozást végző főorvost, mert fél éve kicserélt egy mellimplantátumot. Egy kollégája is felmondott, a többiek petíciót fogalmaztak mellette.
Információink szerint megszűnhetnek az országos kardiológiai intézetben az úgynevezett minimál invazív technikával végzett műtétek, miután a főigazgató ma reggel azonnali hatállyal felmondott a Székely László sebész főorvosnak. Úgy tudjuk: azt az ajánlatot kapta, hogy vagy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást, vagy rendkívüli felmondással kell távoznia.   Az ok: egy félévvel korábban végzett beavatkozás, amikor a szívműtét alatt a beteg sérült mellimplantátumát is kicserélték a betegnek. Úgy tudjuk: az orvos humánumból végezte egy másik, plasztikai sebésszel a két beavatkozást egy altatással. Úgy tudjuk: az esetről a műtét előtt maga tájékoztatta az intézményt, mondván, ha megoldható, hogy benn maradjon a beteg mellkasában a sérült implantátum, nem nyúl hozzá, de ha szükséges az eltávolítása, hívja a plasztikai sebészt is.  A műtét közben végül is el kellett távolítani a beültetett eszközt, és hogy a betegnek ne kelljen fél évig várnia aszimetrikus mellkassal egy újabb műtétig, pótolták a sérült implantátumot. A minimál invazív eljárás azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserélte ki a szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Ezt az eljárás az intézetben egyedül Székely László, a ma elbocsátott sebész végezte. Azt, hogy pontosan miért mondtak fel a főorvosnak Andréka Péter, az intézet megbízott főigazgatója nem akarta lapunkkal megosztani, és egyebekben sem akarta kommentálni a kialakult helyzetet. Más forrásból úgy tudjuk: fél éve kicserélt implantátum-ügy mellett közrejátszhatott az is, hogy az orvos korábban indult a főigazgatói posztért, és a vezetői pályázatot hamarosan kiírják. Úgy tudjuk: a felmondás után egyenként lehívták a főigazgatóságra Székely László munkatársait, közülük egy, aki elfogadhatatlanak tartotta az eljárást, szóban felmondott. A többiek petíciót fogalmaznak a főorvos mellett, amit a napokban át is adnak a megbízott főigazgatónak. 
Szerző
2018.09.19 16:37