Cáfolatok cáfolata

Publikálás dátuma
2018.02.19 06:33
Fotó: AFP/Alex Wong
Fotó: /

Egymás szavait cáfolták a hét végén oroszok és amerikaiak azzal kapcsolatban, hogy Moszkva beavatkozott-e az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásába, illetve hogy volt-e összejátszás az oroszok és Donald Trump akkori republikánus elnökjelölt kampánystábja között.

Amerikában orosz személyek ellen emeltek vádat az ügyben, mire az orosz külügyminiszter Münchenben üres fecsegésnek minősítette a vádaskodást. A nemzetközi biztonságpolitikai fórumon ugyanott tartózkodó amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azzal vágott vissza Szergej Lavrovnak, hogy megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaik vannak a beavatkozásra. Erre Donald Trump elnök Washingtonból azt a Twitter-üzenetet röpítette világgá, hogy Herbert Raymond McMaster tábornok elfelejtette hozzátenni: a választási eredményre az oroszok nem voltak hatással, az oroszokkal pedig csak Hillary Clinton játszott össze. A McMaster szavain feldühödött Trump ugyanakkor nem állította, hogy a vizsgálati anyagok valótlanságot tartalmaznak

Az orosz beavatkozás kivizsgálásával megbízott Robert Mueller különleges ügyész hivatala pénteken jelentette be, hogy az illetékes nagyesküdtszék vádat emelt 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy ellen. A vádpontok között összeesküvés, csalás, banki csalás és személyazonossági adatok eltulajdonítása szerepel.

A nagyesküdtszék rendelkezésére álló dokumentumok – email- és más üzenetváltások – tanúsága szerint a vádlottak már 2014-ben megkezdték a 2016-os elnökválasztási folyamat megzavarására irányuló tevékenységüket. Oroszország és az Egyesült Államok között nincsen kiadatási egyezmény.

Szombaton megkérdezték minderről Münchenben az orosz diplomácia irányítóját, aki az amerikai állításokat üres fecsegésnek nevezte. Azt viszont nem mondta meg Lavrov, hogy konkrétan mely állításokat vitatja.

Erre reagált McMaster, mondván: a vizsgálati anyagok világosan mutatják, hogy az Egyesült Államok „egyre szakavatottabb módon göngyölíti fel ennek a kémkedési és felforgató tevékenységnek az eredetét”.

Szerző
2018.02.19 06:33

Tüntetéshullám - Megbénult a közlekedés Franciaország több városában

Publikálás dátuma
2018.11.18 11:40

Fotó: NURPHOTO/
Igen nehéz helyzetbe kerülhet Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök ellen utcai megmozdulások szerveződnek.
Szombaton Franciaország több városában megbénult a közlekedés a benzinre kivetett járulékok tervezett emelése miatt. Mindez azt jelzi, hogy Emmanuel Macron külpolitikai, illetve az Európai Unió megújítását célzó elképzelései nem elegendőek ahhoz, hogy saját hazájában növelje népszerűségét. Aggasztó hír számára az is, hogy pártja, a LREM népszerűsége tovább csökkent az Ifop közvélemény-kutató szerint, már csak 19 százalékon áll, s Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Gyűlés három százalékkal előzi meg. A szombati események azonban még negatívabban befolyásolhatják Macron elnökségét. A tüntetéseket egy meglehetősen eltökélt csoport szervezte, összesen 229-en sérültek meg, heten közülük súlyosan – közölte a belügyminisztérium. 117 embert vettek őrizetbe. A megmozduláson összesen 283 ezer ember vett részt országszerte. Több összecsapás akkor tört ki, amikor gépkocsikkal kísérelték meg áttörni a kordonokat. Egy baleset során egy nő életét vesztette. Mint Christophe Castaner belügyminiszter elmondta, Pont-de-Beauvoisin városában egy nő lányát próbálta meg kórházba szállítani, de pánikba esett, amikor a tüntetők megrohamozták gépkocsiját. A gázpedálra lépett, s elütött egy nőt, aki a helyszínen meghalt. A gépkocsit vezető asszony sokkos állapotba került, a rendőrség őrizetbe vette. A belügyi tárcavezető közölte, nem vitatja a tüntetéshez való jogot, de visszafogottságra és szervezettségre szólította fel a megmozdulások résztvevőit, hogy elkerüljék az ehhez hasonló tragédiákat. A német határhoz közeli településen, Selestatban is baleset történt, itt azonban senki sem halt meg. A dél-franciaországi Grasse városában a helyi prefektúra közlése szerint egy autós próbálta meg áttörni az utcai kordont, ám elütött egy rendőrt, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. A gépkocsi sofőrjét őrizetbe vették. Passyban a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetőkkel szemben. Párizsban is sok ezer sárga mellényes tüntető vonult fel, s Macron lemondását követelték. A Gilets Jaunes nevű tüntetőcsoport célja, hogy megakadályozza az autósokra kivetett adók további emelését. Az elnök tervei között szerepel a benzinre és a dízelre kivetett adóterhek emelése 2019-ben. Egy liter benzin a jobbik fajtából két euróba kerül Franciaországban. A tüntetések azonban általánosságban is érintik a kormány adópolitikáját. Edouard Philippe francia kormányfő szerdán bejelentette, a nagyobb terhek alól mentesülnek a kisebb jövedelmű családok. 5,6 millió háztartásra terjesztik ki az áram- és gázszámlára vonatkozó állami hozzájárulást. Emellett a kisebb jövedelműeket legfeljebb 4000 eurós támogatásban részesítik, hogy csekély károsanyag kibocsátású gépkocsit vásárolhassanak. Ez 1500 euróval több az eddigi hozzájárulásnál. A kormányzat a tiltakozáshullám ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy január 1-től emeljék a nyersanyagokra kivetett adókat. Macron azt szeretné, hogy minél többen vásároljanak elektromos autót, ugyanakkor azt a réteget segítik állami szubvencióval, amelyiknek egyáltalán nincs pénze gépkocsi vásárlására, így a 4000 eurós támogatás sem jelent nagy segítséget. A „sárgamellényesek” még komoly gondot okozhatnak Macronnak, akinek a megítélése 25 százalék körüli. A csoport támogatása meghaladja a 70 százalékot, ráadásul Macron szavazóinak 53 százaléka is egyetért, vagy legalábbis rokonszenvez velük. A Le Parisien szerint a sárgamellényesek már most győztek. „Az ökológiai okokból való adóemelés kudarcra van ítélve, ha nem veszi figyelembe épp azok helyzetét, akiket érintene” – írta a lap.
2018.11.18 11:40
Frissítve: 2018.11.18 11:41

Hiába találták meg az argentin tengeralattjárót, nem tudják felhozni

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:53

Fotó: AFP/ STR / NOTICIAS ARGENTINAS
Argentína nem tudja felszínre hozni saját erejéből az egy éve elsüllyedt tengeralattjáróját, nincsenek hozzá megfelelő eszközei – közölte szombaton az ország védelmi minisztere, pár órával azután, hogy megtalálták a járművet.
Oscar Aguad bejelentése keserű dühöt váltott ki a San Juan nevű tengeralattjárón halálát lelt 44 fős legénység rokonaiból, akik a megtalálása előtt két nappal – az eltűnés első évfordulóján – gyászszertartással emlékeztek szeretteikre, és akik követelik, hogy emeljék a járművet a felszínre - számol be a hirado.hu. Argentína háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az áldozatok emlékére. Mauricio Macri argentin elnök megerősítette, hogy megtalálták a tengeralattjárót, és „komoly vizsgálatot” ígért annak feltárására, hogy mi történt a San Juannal.
A védelmi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy Argentínának nincs olyan korszerű technológiája, amellyel ki tudná szabadítani az óceánfenékbe ágyazódott tengeralattjárót. A pontosított adat szerint nem 800, hanem 907 méter mélyen hever a San Juan az Atlanti-óceán mélyén a Valdés-félszigettel egy vonalban, a parttól 400 kilométerre. Az Ocean Infinity nevű amerikai tengerfigyelő cégnek utoljára 2017. november 15-én volt információja a tengeralattjáró hollétéről.
„Komoly vizsgálatok kezdődnek, hogy megtudjuk az igazságot, tisztességet és tiszteletet kell szolgáltatunk hőseinknek és a hozzátartozóiknak, akiknek erőt kívánok e nehéz időben”
– közölte Macri az argentin néppel.
A San Juan visszatérőben volt Mar del Plata-i támaszpontjára, amikor elvesztették vele a kapcsolatot. A kutatásban kezdetben 18 ország vett részt, de tavaly év végén felhagytak vele, az argentin haditengerészet egyedül folytatta a munkát, majd végül kibérelték a célra az Ocean Infinityt. Az amerikai cég az argentin állammal kötött megállapodása szerint 7,5 millió dollárt kap, ha megtalálja a tengeralattjárót. Már csak két nap volt hátra a határidőig, hogy az Ocean Infinity is felhagyjon a kutatással, amikor a hajó talált egy ismeretlen nagy tárgyat a tenger fenekén. Leengedtek egy robot-tengeralattjárót, amelynek kameráin keresztül azonosítani tudták a San Juant.
2018.11.18 08:53