Pjongcsang - Magyar szenvedés a félcsőben

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:51
Fotó: Szalmás Péter
A honosított magyar sportoló jószerivel trükkök bemutatása nélkül teljesítette a pályát, így sokan megkérdőjelezik, hogy mit keres egyáltalán a téli olimpián.

Swaney Elizabeth újraírta a sporttörténelmet, ugyanis szabad stílusú síben még sosem volt magyar versenyző a téli olimpián. A 33 éves, amerikai születésű sportolóról ugyanakkor elmondható, hogy nem az ő olimpiai szereplésével kezdődik a magyar síakrobatika aranykora.

A legjobbak akár több mint két méter magasra ugrottak fel a félcső két végén és különböző forgásokat, szaltókat, trükköket mutattak be a közönség hangos ovációja közepette. Az amerikai születésű Swaney, akinek édesanyja magyar, jószerivel trükkök nélkül teljesítette a pályát, amelynek aljára már annyira elfogyott a lendülete, hogy a félcső tetejéig sem ért fel, így az alul helyezkedő fotósoknak képet sem sikerült készíteniük róla. Ennek ellenére néhányan megtapsolták Swaneyt, de ez inkább olyannak tűnt, mint amikor a sífutók férfi 15 kilométeres számában az utolsó mexikói versenyző zászlóval a kezében beért a célba.

A második körben is hasonló sízést mutatott be Swaney - aki előzőleg venezuelai szkeletonosként próbált kijutni az olimpiára - annyi különbséggel, hogy az utolsó elrugaszkodását követően háttal csúszott a célba. Az öt bíró közül négy 31, egy pedig 33 ponttal jutalmazta, így 31,40 ponttal zárt. Mivel az első körben elesett versenyzők másodjára javítottak, így Swaney utolsó lett. Az utolsó előtti ellenfele 45,00 ponttal zárt, egy-egy gyakorlatért maximum 100 pont adható.

Fotó: Angelika Warmuth/DPA

Fotó: Angelika Warmuth/DPA

"Kisebb részben elégedett vagyok, mert örülök, hogy itt lehetek az olimpián, nagyobb részt viszont nem, mivel tudok ennél jobban is síelni, ha nem vagyok ennyire ideges. A célom az volt az indulással, hogy inspiráljam a jövő nemzedékét ebben a sportágban, illetve szeretném, hogy Magyarországon is népszerűbb legyen ez a sport" - mondta a vegyeszónában Swaney, aki néhány külföldi újságíró érdeklődését is felkeltette, minden bizonnyal a Calgaryban szerepelt brit síugrót, Michael Edwardsot, vagy ismertebb nevén, Eddie, a Sast látták benne.

Sokakban felmerült a kérdés, ilyen teljesítménnyel egyáltalán hogyan juthatott ki az olimpiára. Mindez a sportág sajátosságának köszönhető. A kvalifikációhoz bizonyos számú top harmincas eredményt kell felmutatni a világkupából, csakhogy ebben a szakágban jellemzően ennél kevesebben indulnak. A legjobb eredményét, egy 13. helyet olyan versenyen érte el, ahol egy másik, párhuzamosan rendezett viadal miatt 15-en indultak.

Swaney tehát nagyon távol állt az érmes helyektől, rövidpályás gyorskorcsolyában azonban ma ismét magyaroknak szoríthatunk. A férfiaknál a legrövidebb táv 2016-os világbajnoka, Liu Shaolin Sándor viszont nem kerülhetett volna nehezebb selejtezős futamba. A dél-koreai játékokon mindkét eddigi egyéni számban döntős, 1500-on ötödik versenyző együtt szerepel majd az 1000 méteren ezüstérmes amerikai John-Henry Kruegerrel, aki az immár magyar színekben szereplő Cole William Krueger testvére, továbbá az 1500-on bronzérmes orosz Szemjon Jelisztratovval és a négyszeres világbajnok kínai Han Tien-jüvel. Rajta kívül Liu Shaoang és Knoch Viktor indul 500 méteren.

A magyarok programja:

Kedd:

11.00–13.00 Rövid pályás gyorskorcsolya női 3000 m váltó B-döntő Magyarország

11.00–13.00 Rövid pályás gyorskorcsolya női 1000 m, férfi 500 m selejtező Jászapáti Petra, Keszler Andea, Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Knoch Viktor

Szerda:

02.00–06.30 Műkorcsolya nők rövid program Tóth Ivett

Szerző

Federer újra az élen

Publikálás dátuma
2018.02.19. 11:03
Roger Federer Robin Haase legyőzése után Rotterdamban Fotó: AFP
Ismét Roger Federer vezeti a férfi teniszezők világranglistáját, miután megnyerte a múlt heti, rotterdami versenyt. A nőknél a dohai tornagyőztes cseh Petra Kvitova ismét a legjobb tíz közé került, az élen továbbra is a dán Caroline Wozniacki áll. Babos Tímea megőrizte 35. helyét - írja az MTI.

A húszszoros Grand Slam-győztes Roger Federer hollandiai sikerével 345 ponttal előzi meg a spanyol Rafael Nadalt a legfrissebb lista élén, és 36 évesen minden idők legidősebb világelsője lett. A svájci sztár először 14 éve és 17 napja, 2004. február 2-án vezette az ATP-rangsort, amelynek eddig 302 héten keresztül állt az élén. Legutóbb 2012 novemberében volt első, azóta öt év és 106 nap telt el.

A top tízben a Rotterdamban döntős bolgár Grigor Dimitrov egy helyet előrelépve már negyedik, míg a New York-i tornagyőztes, dél-afrikai Kevin Anderson pályafutása legjobbjaként a kilencedik.

A legjobb háromszázban szereplő magyarok közül a sérülésből lábadozó Fucsovics Márton (62.) és Balázs Attila (224.) helyezése nem változott.

Férfi tenisz-világranglista (az ATP honlapja alapján, zárójelben a legutóbbi helyezés):

1. ( 2.) Roger Federer (svájci) 10 105 pont
2. ( 1.) Rafael Nadal (spanyol) 9760
3. ( 3.) Marin Cilic (horvát) 4960
4. ( 5.) Grigor Dimitrov (bolgár) 4635
5. ( 4.) Alexander Zverev (német) 4450
6. ( 6.) Dominic Thiem (osztrák) 4220
7. ( 7.) David Goffin (belga) 3280
8. ( 8.) Jack Sock (amerikai) 2880
9. (11.) Kevin Anderson (dél-afrikai) 2825
10. ( 9.) Juan Martín Del Potro (argentin) 2815
11. (10.) Pablo Carreno Busta (spanyol) 2660
12. (12.) Sam Querrey (amerikai) 2595
13. (13.) Stan Wawrinka (svájci) 2475
14. (14.) Novak Djokovic (szerb) 2470
15. (15.) Nick Kyrgios (ausztrál) 2395
...62. (62.) Fucsovics Márton 825
...224. (224.) Balázs Attila 234

Nők

A múlt héten, Dohában tornagyőztes cseh Petra Kvitova ismét a legjobb tíz között szerepel a női teniszezők világranglistáján, amelyet továbbra is a dán Caroline Wozniacki vezet.

Kvitova először van a közvetlen elitben azóta, hogy 2016 végén egy késes támadó súlyosan megsebesítette a bal kezén. A top tízben még egy változás történt: a korábbi világelső spanyol Garbine Muguruza feljött a harmadik helyre. A magyarok közül a legelőkelőbben jegyzett, ezen a héten a budapesti WTA-tornán szereplő Babos Tímea megőrizte korábbi helyezését, a 35.

Női tenisz-világranglista (a WTA honlapja alapján, zárójelben a legutóbbi helyezés):

1. (1.) Caroline Wozniacki (dán) 8010
2. (2.) Simona Halep (román) 7965
3. (4.) Garbine Muguruza (spanyol) 6175
4. (3.) Jelina Szvitolina (ukrán) 5910
5. (5.) Karolina Pliskova (cseh) 5080
6. (6.) Jelena Ostapenko (lett) 5000
7. (7.) Caroline Garcia (francia) 4625
8. (8.) Venus Williams (amerikai) 4277
9. (9.) Angelique Kerber (német) 3220
10. (21.) Petra Kvitova (cseh) 3086
11. (10.) Julia Görges (német) 2910
12. (11.) Johanna Konta (brit) 2875
13. (12.) Sloane Stephens (amerikai) 2813
14. (13.) Kristina Mladenovic (francia) 2775
15. (14.) Madison Keys (amerikai) 2703
...35. (35.) Babos Tímea 1430
...210. (210.) Stollár Fanny 265
...268. (265.) Gálfi Dalma 203

Szerző

Másként keletkezhetett az Androméda, mint eddig hitték

Publikálás dátuma
2018.02.19. 11:00
Illusztráció: AFP
Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközéséből jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A Tejútrendszer "szomszédja" születési idejének kiszámolása nagy kihívás volt a csillagászok számára a benne lévő csillagok nagyon eltérő kora miatt. Francia és kínai kutatók Francois Hammer, a Párizsi Obszervatórium csillagászának vezetésével "Franciaország jelenleg használható legerősebb számítógépét" használták egy terrabájtnyi adat elemzéséhez. Ennek segítségével meg tudták vizsgálni az Androméda keletkezésének fizikai mechanizmusait, így sikerült felfedni eredetének titkát - idézi az obszervatórium közleményét a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A szakértők eredményeiket a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szaklapban mutatták be. 

Korábban a kutatók úgy vélték, hogy a Tejútrendszer és a szomszédos Androméda iker csillaghalmazok, kiderült azonban a két csillagrendszer közötti fontos különbség: az Andromédában bizonyos csillagok szabálytalanul keringenek, míg a Tejútrendszerben minden csillag egyszerű rotáló mozgást végez a galaxis központja körül. A csillagok különös mozgása a kutatócsoport szerint a formáció fiatalságával magyarázható. Az adatok szerint 7-10 milliárd évvel ezelőtt két galaxis, amelyek közül az egyik négyszer nagyobb tömegű volt, mint a másik, összeütközésükhöz vezető pályára került. A kutatók szimulálták a két galaxis röppályáját és kiszámolták, hogy egy 1,8-3 milliárd évvel ezelőtti időszakban olvadtak össze, így hozva létre az Andromédát.

Ugyanebben a folyóiratban közzétett tanulmányukban ausztrál kutatók kimutatták, hogy az Androméda galaxis nagyjából ugyanakkora, mint a Tejútrendszer. Korábban úgy vélték, hogy az Androméda kétszer, háromszor nagyobb lehet a Tejútrendszernél, és hogy az Androméda elfogja nyelni a mi galaxisunkat. Az ausztrál aszrofizikusok számításai szerint az Androméda tömege 800 milliárdszor nehezebb a Napnál, azaz nagyjából akkora, mint a Tejútrendszeré.

Szerző