Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotta bécsi koalíció komoly veszélybe sodorhatja a közmédia függetlenségét. Miután az alapítványi tanácsban a kormány pártjai kétharmados többségre tettek szert, ezért elvileg bármikor visszahívhatják az ORF intendánsát, Alexander Wrabetzet - írta a Der Standard. Az már most biztos, hogy a tanácsban nem hosszabbítják meg Franz Küberl, a Caritas volt vezetője megbízatását, akit a függetlenek közé soroltak. Őt a liberális osztrák napilap értesülései szerint Alfred Trendl, a Katolikus Családszövetség kormányhoz húzó elnöke váltja a poszton.
A tanácsba a kormány kilenc tagot delegálhat, ám miután a tavalyi parlamenti választást követően a szociáldemokraták kiestek a kabinetből, így négy pozíciót veszítenek, ezek mind a szabadságpárthoz vándorolnak át. Az ORF-et felügyelő grémiumba a kormányon kívül a tartományok is küldhetnek tagokat. Ezeket beleszámítva az ÖVP 15, az FPÖ pedig kilenc mandátummal rendelkezik az alapítványi tanácsban. Ez 24 szavazatnak, kétharmados többségnek felel meg a 35 főt számláló, 2001-ig kuratóriumnak nevezett testületben.
Mindez azért is aggasztó, mert félő. hogy tisztogatás indul a függetlenségéről, korrektségéről és objektivitásáról ismert osztrák közszolgálati médiumban. Az 1955-ben alapított ORF és az ugyanebben az esztendőben életre hívott FPÖ kapcsolata már a kezdetektől fogva nem éppen felhőtlen. Az utóbbi időben, miután az Osztrák Szabadságpárt kormányzati tényezővé vált, a párt több személyisége is nyílt támadást intézett az ORF ellen.
Nagy kérdés, meddig maradhat hivatalában a jelenlegi intendáns, Alexander Wrabetz, akit 2016 nyarán még az SPÖ hathatós támogatásával választottak meg újabb öt évre a pozícióba. (Ausztriában az ORF elnökének megválasztása majdnem annyira jelentős esemény, mint például az államfőválasztás.) Wrabetz 2006 óta áll az ORF élén, egykor a vagyonügynökségnél dolgozott. Bár családja szabadságpárti, ő maga már egyetemistaként a szociáldemokraták ifjúsági szervezetének lett a tagja. Ettől függetlenül a Der Standard úgy véli, nem várható gyors leváltása, mert ezt az ÖVP-tagok egy része sem támogatná. Ez pénzkérdés is. Ha most válnának meg Wrabetztól, akkor hivatali ideje lejártáig kártalanítani kellene, vagyis 1,4 millió eurót kellene fizetni neki. Hasonló a helyzet az ORF igazgatóival is. Ez az összeg csak akkor csökkenthető, ha a közszolgálati médium részvénytársasággá alakulna át. Bármi lesz is, tény: ha Wrabetz marad is, a kétharmados többséggel komoly nyomást gyakorolhat rá a kabinet.
