Európa jövője a tét

Mától szavazhat levélben a német szociáldemokraták tagsága a koalíciós szerződésről. Nem vehető biztosra, hogy igent mondanak a következő nagykoalícióra.

Egyetlen akadály maradt a német nagykoalíció megalakulása előtt, ez azonban egyelőre terebélyesnek tűnik. Mától szavazhat a német szociáldemokrata tagság a 177 oldalas koalíciós szerződésről. Nem vehető biztosra, hogy zöld utat adnak a CDU/CSU-val való együttműködésnek, hiszen nagyon rossz a hangulat az SPD-n belül, akad olyan felmérés is, amely már csak 16 százalékon látja a pártot, miközben már a múlt szeptemberi parlamenti választáson elért 20,5 százalékos eredmény is történelmien gyenge szereplést jelentett. Sokan úgy gondolkodnak: a szívük azt mondja, ne szavazzák meg a nagykoalíció további öt évig való fennmaradását, az eszük azonban egészen mást sugall. A koalíciós szerződés elutasítása ugyanis az öngyilkossággal érne fel a párt részéről. Egy előrehozott választás során még az sem lenne elképzelhetetlen, hogy az SPD-nek meg kellene küzdenie a második helyért a jobboldali radikális Alternatívával (AfD). Kelet-Németországban különösen rosszul áll a politikai erő, itt egyébként az AfD a CDU-val holtversenyben áll az élen - derül ki a közvélemény-kutatásokból.

Az SPD bázisának megszavaztatása demokratikus eljárás ugyan, de a párt egységének biztosan nem tesz jót. Akadnak vélemények pro és kontra, leginkább a fiatal szociáldemokraták és határozott vezetőjük, Kevin Kühnert érvel az elutasítás mellett. Az utolsó hetekben több ezer új tagot toborzott csak azért, hogy utasítsák el az SPD kormányzati szerepvállalását. Mint a Spiegel írja, ebben az évben összesen 31 ezren léptek be a pártba. Két évtizede nem volt példa arra, hogy ilyen vonzerőt jelentsen a tömörülés, előzőleg hetente egy-két új tagot sikerült verbuválni. Persze kicsit csalóka ez a szám, nem a párt jelent vonzerőt, hanem a nagykoalíció elutasításának a lehetősége. Az újonnan felvettek közül sokan alighanem csak egy-két hónapig fizetik majd a tagdíjat. Szintén az elutasítást célzó kezdeményezés indult az észak-rajna-vesztfáliai tagszervezet részéről. Ehhez eddig néhány százan csatlakoztak.

Hogy mennyire kiélezett lesz a szavazás, azt a 2013-as voksolás eredménye is mutatja. Akkor az SPD-tagság 76 százaléka voksolt a nagykoalíció létrejötte mellett egy olyan helyzetben, amikor összehasonlíthatatlanul jobb volt a hangulat a párton belül. Erről a háromnegyedes többségről most csak álmodhat a párvezetés, amely alighanem egy visszafogott 51 százalékkal is beérné.

Kühnert karizmatikus személyiséggé próbál válni. Szerinte nem kell félni a nagykoalíció elutasításáról, s jelenleg az a legfontosabb, hogy minden szempontból újuljon meg az SPD. Új imázsra van szükség – hangoztatja. Azok, akik nem akarnak nagykoalíciót, nem feltétlenül az előrehozott választást akarják, hiszen azzal azért ők is tisztában vannak, mekkora veszélyei lennének ennek a jelenlegi helyzetben. Ezért inkább azt szeretnék, alakítsanak kisebbségi kabinetet az uniópártok. Bár akadnak a CDU-n belül is olyanok, akik támogatnák ezt a megoldást, Angela Merkel kancellár nem tartozik közéjük. Berlin aligha válhatna az Európai Unió megújulásának letéteményesévé akkor, ha egy bizonytalan sorsú kisebbségi kabinet irányítaná az országot. A koalíciós szerződés esetleges elutasítása a CDU-t is súlyos válságba sodorná, a kereszténydemokratáknál még jobban követelhetik a generációváltást. Az ifjú szociáldemokraták körében egyébként túlsúlyban van az az álláspont, hogy a teljes megújulást az idő előtti voksolás jelentheti.

A szavazást az sem segíti, hogy az SPD vezetése is súlyos válságba került. Martin Schulz lemondott a pártelnökségről. Eredetileg a külügyi tárcát vezette volna, ám miután a német diplomácia vezetője, Sigmar Gabriel azt állította, becsapta őt, Schulz meggondolta magát, s a tárca irányításához sem ragaszkodott. Gabriel kirohanása viszont a lehető legrosszabbkor jött, annyira megrendült a bizalom iránta a párton belül, hogy vélhetően semmiképpen sem maradhat a tárca élén. Az SPD-t ideiglenesen Olaf Scholz hamburgi polgármester vezeti, aki – amennyiben megalakulhat az újabb nagykoalíció – a pénzügyminisztérium munkáját irányítaná és alkancellár lenne. Pártelnöknek pedig Andrea Nahles frakcióvezetőt tennék meg, bár sokaknak nem tetszik a hatalomátadás ezen módja.

Március 2-ig voksolnak

Az SPD vezetése már a múlt héten kiküldte a koalíciós szerződés 177 oldalas szövegét a szociáldemokrata tagságnak. A dokumentum természetesen az internetről is letölthető. Andrea Nahles frakcióvezető, a párt (várhatóan) következő elnöke abból indul ki, hogy a többség a nagykoalíció maradása mellett voksol. Kifejtette, tapasztalatai szerint a pártban sokan káosztól tartanak abban az esetben, ha idő előtti voksolásra kerülne sor. Magabiztosan nyilatkozott az esélyekről Katarina Barley szociáldemokrata családügyi miniszter. Mint mondta, távolról sem igaz az, hogy kizárólag kétkedés jellemezné a tagokat a koalíciós szerződéssel kapcsolatban.

A szavazatokat március 2-ig lehet leadni. A kérdés így szól: „A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) lezárhatja-e a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Keresztényszociális Unióval (CSU) 2018 februárjában megkötött koalíciós szerződés ügyét? - Igen vagy nem”.

Ami a voksolás menetét illeti, a levélben beadott szavazatokat az SPD berlini központjába, a Willy Brandt Házba szállítják. A voksokat 120 önkéntes segítségével számolják össze. A folyamat megkezdése előtt le kell adniuk mobiltelefonjukat, hogy ne veszélyeztessék a választás titkosságát. A levelek kinyitását gép végzi.