Fontos posztot kap Merkel bizalmasa

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:34
Annegret Kramp-Karrenbauer a Saar-vidéken már bevált Fotó: AFP/Tobias Schwarz

Angela Merkel az utódjelöltjének tartott Annegret Kramp-Karrenbauert jelölte a német kereszténydemokraták főtitkári tisztségére. Az 55 éves saar-vidéki miniszterelnök a távozását előző nap bejelentett Peter Taubert követi a tisztségben. Utóbbi 2013 óta volt a CDU főtitkára, és eredetileg decemberig maradt volna a tisztségben. Bár egészségi állapota is megromlott, januárban gyomorműtéten kellett átesnie, gyakori kórházi kezelésre van utalva, mégsem biztos, hogy ez a lemondás valódi oka. Megrendült a vele szembeni bizalom a kereszténydemokratáknál: egyebek mellett azzal vádolják, hogy rossz stratégiát követett a tavalyi választási kampányban. A konzervatív szárny haragját azzal vívta ki, hogy egyebek mellett síkra szállt az azonos neműek házasságának elismerése mellett.

Abból a szempontból meglepetés Kramp-Karrenbauer jelölése, hogy nagyobb esélyt mondtak a CDU konzervatív szárnyához sorolt elnökségi tagnak, Jens Spahnnak, illetve Julia Klöckner alelnöknek. Figyelembe véve viszont azt, hogy Merkel már régóta felelős posztot szán a saar-vidéki miniszterelnöknek, a húzás azért távolról sem annyira meglepő. Hivatalosan a párt következő, február 26-án esedékes kongresszusán választják meg főtitkárnak. Ezen a fórumon szavazza meg a párt a testvérpárttal, a CSU-val, illetve a szociáldemokratákkal megkötött nagykoalíciós szerződést is.

Annegret Kramp-Karrenbauer 2010 óta a kereszténydemokraták elnökségi tagja. Még a nagykoalíciós tárgyalások előtt német lapok azt pedzegették, hogy Merkel kormányzati tárcát szán neki, akár a német diplomácia vezetését. A megállapodás értelmében azonban a külügy a szociáldemokraták kezében marad. Tauber távozása azonban a kancellárnak is jó lehetőséget adott arra, hogy fontos pozícióba helyezze egyik legfőbb bizalmasát, aki tegnap le is mondott miniszterelnöki tisztségéről. Tudvalévő, hogy ha az utolsó kancellári mandátumára készülő Angela Merkelen múlna, távozását követően szívesen látná a kereszténydemokraták elnöki székében Kramp-Karrenbauert. Remekül kampányol, s a kancellárhoz hasonlóan a nyugodt erő képviselője. A tavaly márciusi saar-vidéki választáson az általa irányított CDU 40,7 százalékot szerzett, több mint 10 százalékot vert a szociáldemokratákra.

Angela Merkel a hét folyamán teszi közzé azt is, a CDU mely személyiségeit javasolja a kormányba.

Bírálták Gabriel kijelentését
Nem aratott osztatlan sikert Sigmar Gabriel, az SPD volt elnöke utolsó nagy külügyminiszteri fellépésével, hiszen a müncheni biztonságpolitikai konferencián az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések fokozatos feloldását javasolta. Ezzel azonban kiváltotta a koalíciós partner CDU haragját. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke visszautasította a felvetést, mint mondta, rossz üzenet ez, hiszen a Kreml nem tartja magát a minszki megállapodás pontjaihoz. Párttársa, Johann Wadephul, a CDU frakcióvezető-helyettese pedig úgy vélte, Gabriel ezzel szembement a koalíciós szerződés eredményeivel. Az SPD külügyi kérdésekben illetékes szóvivője, Niels Annen azonban azt közölte, a szerződés nem zárja ki a szankciók feloldását, feltéve, hogy előrelépés történik a minszki megállapodásnak a gyakorlatba való átültetése során.

Szerző

Veszélyben az osztrák közmédia

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:33
Alexander Wrabetz (archív képünkön baloldalt) - Hosszú évekig szilárd volt a háttere Fotó: Herbert Neubauer

Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotta bécsi koalíció komoly veszélybe sodorhatja a közmédia függetlenségét. Miután az alapítványi tanácsban a kormány pártjai kétharmados többségre tettek szert, ezért elvileg bármikor visszahívhatják az ORF intendánsát, Alexander Wrabetzet - írta a Der Standard. Az már most biztos, hogy a tanácsban nem hosszabbítják meg Franz Küberl, a Caritas volt vezetője megbízatását, akit a függetlenek közé soroltak. Őt a liberális osztrák napilap értesülései szerint Alfred Trendl, a Katolikus Családszövetség kormányhoz húzó elnöke váltja a poszton.

A tanácsba a kormány kilenc tagot delegálhat, ám miután a tavalyi parlamenti választást követően a szociáldemokraták kiestek a kabinetből, így négy pozíciót veszítenek, ezek mind a szabadságpárthoz vándorolnak át. Az ORF-et felügyelő grémiumba a kormányon kívül a tartományok is küldhetnek tagokat. Ezeket beleszámítva az ÖVP 15, az FPÖ pedig kilenc mandátummal rendelkezik az alapítványi tanácsban. Ez 24 szavazatnak, kétharmados többségnek felel meg a 35 főt számláló, 2001-ig kuratóriumnak nevezett testületben.

Mindez azért is aggasztó, mert félő. hogy tisztogatás indul a függetlenségéről, korrektségéről és objektivitásáról ismert osztrák közszolgálati médiumban. Az 1955-ben alapított ORF és az ugyanebben az esztendőben életre hívott FPÖ kapcsolata már a kezdetektől fogva nem éppen felhőtlen. Az utóbbi időben, miután az Osztrák Szabadságpárt kormányzati tényezővé vált, a párt több személyisége is nyílt támadást intézett az ORF ellen.

Nagy kérdés, meddig maradhat hivatalában a jelenlegi intendáns, Alexander Wrabetz, akit 2016 nyarán még az SPÖ hathatós támogatásával választottak meg újabb öt évre a pozícióba. (Ausztriában az ORF elnökének megválasztása majdnem annyira jelentős esemény, mint például az államfőválasztás.) Wrabetz 2006 óta áll az ORF élén, egykor a vagyonügynökségnél dolgozott. Bár családja szabadságpárti, ő maga már egyetemistaként a szociáldemokraták ifjúsági szervezetének lett a tagja. Ettől függetlenül a Der Standard úgy véli, nem várható gyors leváltása, mert ezt az ÖVP-tagok egy része sem támogatná. Ez pénzkérdés is. Ha most válnának meg Wrabetztól, akkor hivatali ideje lejártáig kártalanítani kellene, vagyis 1,4 millió eurót kellene fizetni neki. Hasonló a helyzet az ORF igazgatóival is. Ez az összeg csak akkor csökkenthető, ha a közszolgálati médium részvénytársasággá alakulna át. Bármi lesz is, tény: ha Wrabetz marad is, a kétharmados többséggel komoly nyomást gyakorolhat rá a kabinet.

Szerző

Vérfürdő a szíriai főváros mellett

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:32
Vasárnap este kezdődtek az újabb légi és tüzérségi csapások Fotó: AFP/Abdulmonam Eassa
Damaszkuszhoz hű milíciák arra készülnek, hogy bevonuljanak az észak-szíriai Afrín térségébe, hogy megvédjék az ottani kurdokat a török hadseregtől.

Törökország az utóbbi hetekben katonai műveleteket hajt végre az YPG szíriai kurd fegyveres szervezet ellen, amelyet terrorista szervezetnek tekint, részben arra hivatkozva, hogy az YPG kapcsolatokat ápol a PKK nevű törökországi kurd szerveződéssel. Az afríni kurdok mellé most teljes mellszélességgel oda kívánnak állni a Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató erők, és a hivatalos szíriai hírügynökség hétfői közlése szerint „órákon belül” be is vonulnak Afrínba.

A damaszkuszi bejelentés híre Jordániában érte Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert, aki kijelentette: ha a szíriai erők valóban az YPG segítségére sietnek, akkor a török hadsereget „senki és semmi nem fogja tudni megállítani”, a török katonák nem fognak visszarettenni attól, hogy közvetlenül összecsapjanak a szírekkel.

Recep Tayyip Erdogan török államfő eközben Vlagyimir Putyinnak telefonált, és sokat sejtetően közölte az Aszad-kormányzatot támogató orosz elnökkel: „következményei lesznek” annak, ha Damaszkusz felsorakozik az YPG pártján. Az YPG ellen szíriai területen indított török katonai művelet – amelynek Ankarában az Olajág nevet adták – akkor is az eredeti tervek szerint folytatódik, ha a szír kormánypárti milíciák ténylegesen feltűnnek a kurdok oldalán – hangsúlyozta médiaértesülések szerint Erdogan.

Szíria lakosságának mintegy 15 százaléka kurd. Többségük szunnita muszlim, de vannak köztük keresztények és jezida hitűek is. Az 1962-es népszámlálás után a kurdoktól megvonták a szír állampolgárságot, és évtizedeken át többféle hátrányos megkülönböztetést szenvedtek el. A most zajló polgárháború kezdetén azonban Aszad elnök 300 ezer kurdnak szír állampolgárságot adott.

A damaszkuszi kormány és az ország északi térségében élő kurdok viszonya ellentmondásos. Egyfelől a kurdok autonómiához való ragaszkodása ellentétes Aszad elnöknek a centralizáló törekvéseivel, másfelől viszont az évek óta zajló polgárháborúban sikerült elkerülni az Aszad-hű erők és a kurd miliciák összecsapását, sőt idővel közösen harcoltak egyes szélsőséges csoportok ellen. Damaszkusz és a kurdok közös célja a török nyomulás visszaszorítása is. A helyzetet különösen kényessé teszi, hogy az YPG mellett amerikai katonai tanácsadók is működnek. Ha az Aszad-hű milíciák valóban megjelennek Afrínban, akkor előállhat az a helyzet, hogy a szír kormánypárti erők nyújtanak segítséget az amerikai támogatást élvező kurdoknak – a NATO-tag Törökország ellenében.

A TASZSZ orosz hírügynökség az iráni diplomácia irányítójának a közlésére hivatkozva azt jelentette, hogy két hét múlva Kazahsztánban összeül az orosz, az iráni és a török külügyminiszter, hogy előkészítsenek egy Isztambulban tartandó, Szíriának szentelt csúcstalálkozót.

Egy másik szíriai térségben, a fővároshoz közel eső Kelet-Gútában, amely az Aszad-kormány ellen harcoló lázadók kezén van, és ahol ENSZ-adatok szerint mintegy 400 ezer ember zsúfolódott össze, a szír haderő vasárnap este óta intenzív légi és tüzérségi csapások sorozatát hajtja végre.

A Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő Állomás elnevezésű, londoni székhelyű szervezet, amely kiterjedt információs hálózattal rendelkezik Szíriában, egyre növekvő számú áldozatról – hétfő délutáni beszámolójában szerint 71 halottról és 325 sebesültről – adott hírt. Egyes elemzők szerint ezek az erősödő csapások az előkészítését is jelenthetik a Kelet-Gúta visszaszerzését célzó esetleges, közelgő szárazföldi offenzívának.