Előfizetés

Átverték az EU-t - Stadionprogram lett a sporttámogatásból

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:00
AVATATLAN Diósgyőrben még nem sikerült átadni a 13 milliárdból megépített hatalmas stadiont - FORRÁS: DIOSGYORISTADION.HU

Ebben az évben kap új otthont a Diósgyőr (az átadás tervezett időpontja február 2. volt, amit nem sikerült tartani), a Videoton és a Vasas. Utóbbi két klub esetében nyáron kell elkészülni az ütemezés szerint, tehát ezek a csapatok csak a 2018/19-es szezonban játszhatják ismét saját stadionjaikban a hazai mérkőzéseiket. A másodosztályban a Cegléd, a Kisvárda és a Budaörs avathat új létesítményt, összesen 5 milliárd forintért.

Merünk kicsik lenni
Azok után, hogy kiderült: a kormány addig öntheti a közpénzt a profi sportba, amíg nem vagyunk tényezők az európai sportpiacon, más megvilágításba került a felcsúti Puskás Akadémia játékospolitikája is. Bár az alapító, Orbán Viktor miniszterelnök korábban még a magyar utánpótlás fellegvárának, nevelő műhelyének képzelte el a klubot, a tao-pénzek megmentése valójában úgy lehetséges, ha az egyesület olyan külföldieket igazol – télen szlovén, uruguayi, nigériai labdarúgó érkezett –, akikkel a csapat nem jut ki az európai kupaporondra, ezzel nem veszélyezteti az esélyegyenlőséget az európai futballtérképen.

Amikor az Európai Bizottság 2011-ben megállapodott Magyarországgal a tao-programról, a (Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által megszerzett) jóváhagyó levélben az alábbiakat rögzítették: „A program fő célkitűzése az, hogy a polgárok sporttevékenységekben való részvételének növelése révén fejlessze a sportkultúrát és a testnevelést, javítsa a polgárok egészségét, és ösztönözze a testmozgást.” A Bizottság azt is igyekezett kizárni, hogy az állam olyan fejlesztésbe fogjon, amelyet a piac (a magánszektor) magától is megvalósítana: „Az Ellenőrző Szervezet például ellenőrizni fogja, hogy az új létesítmények építését indokolja-e az, hogy az ilyen szolgáltatások hiányoznak az érintett területen/régióban, és nem lehet őket a meglévő létesítmények korszerűsítésével biztosítani.” Csakhogy az ellenőrzések sokszor elmaradtak.

Ha ez az ellenőrzés ténylegesen megvalósult volna, nem fordulhatott volna elő, hogy a vidéken épült stadionokhoz – most éppen Szombathelyen a Haladáséhoz, Diósgyőrben pedig a DVTK-éhoz – nem találnak üzemeltetőt (hiszen ha egy létesítmény piaci rést tölt be, akkor nem jelent problémát az üzemeltetése). Az újonnan épült stadionok közül a debreceninél még közelítőleg sem valósult meg az az uniós előírás, hogy a saját bevételnek el kellene érnie a teljes üzemeltetési költség és az amortizáció 50 százalékát: az árbevétel jellemzően az értékcsökkenés tizedét sem fedezi. Felcsúton, illetve az MTK-nál az említett adatokat nem hozták nyilvánosságra, holott azoknak az Európai Bizottság előírásai alapján fönt kellene lenniük a klubok honlapján (a titkolózás arra utal, hogy nekik sem akad sok büszkélkedni valójuk a bevételekkel).

Mint fentebb jeleztük, az EU nem a profi sport ösztönzését, hanem az ifjúság és a lakosság sportolási lehetőségeinek bővülését tekintette olyan támogatandó közcélnak, amelyre az állam az átengedett adóból közpénzt áldozhat. „Magyarország jelentőségteljes kötelezettségvállalásokat javasolt a programmal kapcsolatban, a lakosság sporttevékenységekben való részvételének növelése érdekében. A program eredményeképpen több és jobb létesítmény áll majd a lakosság rendelkezésére, mivel a program által támogatott létesítményeknek nyitva kell állniuk a lakosság előtt, és egyértelműen a lakosság sportrendezvényeken való részvételét hivatottak növelni (…) a támogatott létesítményeknek nyitva kell állniuk a lakosság előtt, és a hivatásos sportegyesületek tevékenységein kívül más célokra is használhatónak kell lenniük – áll abban a levélben, amellyel a Bizottság jóváhagyta a tao-átirányítást. Ennek ellenére a magyar kormány olyan szisztémát dolgozott ki, amely kifejezetten ellenérdekeltté teszik a klubokat abban, hogy az ifjúsággal, illetve amatőrökkel foglalkozzanak. Egy 12 év alatti sportolóra évente 500 ezer forint támogatás juthat, egy 14 év alattira egymillió, egy 19 év alattira 2 millió – egy idősebb játékos csak akkor kerül ennyivel többe, ha profiként sportol.

Jog szerint is közpénz
A társasági jövedelemadóból (tao) nyújtott támogatás a magyar jog alapján egyértelműen közpénz - mondta a Népszava érdeklődésére Angyal József. Az okleveles adószakértő szerint a vállalkozás ilyenkor az adójából "enged át" egy bizonyos összeget a látvány-csapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek vagy egy filmalkotás támogatására. Ráadásul az átengedett adó célba juttatást már az adóhatóság végzi. A közpénz-jelleg abból adódik, hogy az állami költségvetés lemond a számára járó adóbevétel egy részéről. A tao-hoz hasonlóan viselkedik az szja 1+1 százalékos felajánlása is. A magyar kormánynak akkor lenne igaza abban, hogy az átirányított tao a vállalkozások valódi támogatásnyújtása, ha azt az adózott jövedelmükből nyújtanák, vagyis önként lemondanának osztalékuk vagy a beruházásra szánt pénzük egy részéről.
A tao egy részének átengedése egyértelműen politikai célokat szolgál - vélekedett Angyal József. Már a cél megállapítása is az, hiszen mondjuk a látvány-csapatsport helyett megjelölhették volna akár az egészségügyet vagy az oktatást is. B. M.



Bajkai, a kormányfő ügyvédje - Egy cég, két megbízás

Zsidai Péter
Publikálás dátuma
2018.02.19. 21:45
TEJOSZTÁS - Fotó: Bajkai István/Facebook
Kétszeresen is jól jár a főváros közbeszerzési cégének versenyeztetés nélkül elkölthető keretével a kormányfő ügyvédje, a Fidesz képviselőjelöltje.

Az Orbán Viktort és lányát, Ráhelt személyiségi jogi perekben védő ügyvéd, a Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltje, Bajkai István cége is kap megbízást versenyeztetés nélkül a Fővárosi Közbeszerzési és Lebonyolító (FKL) Kft.-től – erősítette meg lapunk korábbi információját a cég, miután közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő társaság közlése alapján ráadásul nem is egy, hanem két cég révén húz hasznot versenyeztetés elkerülésével a fideszes politikus.

A közelmúltban írtunk arról, hogy – a tojás- és tejosztással is kampányoló – Bajkai István cége, az Aponius Consulting Kft. az FKL egyik alvállalkozója. Egy olyan 64 milliós keretből fizették 2017-ben a szaktanácsait, amelyre nem kell közbeszerzést kiírni. Ezt a keretet egyébként alaposan ki is használták az FKL-nél – olvasható ki abból a lapunk birtokába került összefoglalóból, amely a cég vezetői számára készült. Ebből kiderül, hogy a versenyeztetés nélkül kiosztható összeget gondosan nyilvántartották, hogy ne maradjon benn pénz. A tájékoztató arra is felkészíti a vezetőket, hogy mire hivatkozva kérhetik alvállalkozók bevonását. Noha az FKL-nek a feladatokat saját szakembereivel kellene megoldania, kérhet külső segítséget, ha „a feladat ellátásának eredményessége annak egyedi, speciális jellege miatt más módon teljesíthető.” Mindez már csak azért is figyelemre méltó, mert a céget épp azzal a céllal hozta létre 2016-ban a főváros, hogy költséghatékonyan, a verseny tisztaságára figyelve, átláthatóan intézze cégei 100 millió forint alatti közbeszerzéseit. Ehhez képest a költséghatékonyságot és az átláthatóságot kevéssé segíti elő az, ha belső emberek helyett külsős vállalkozókkal dolgoztatnak.

Közérdekű adatigénylésünkre az FKL közölte: a 64 milliós keretből Bajkai Aponius Consultingja mellett a Csendes Consulting Kft. és a Cordict Kft. összesen 19 millió 700 ezer forint értékben kapott megbízást. A cégek 20-25 ezer forintos óradíjjal dolgoztak, szolgálataikat az M3 metró felújításával kapcsolatos közbeszerzések támogatására vették igénybe. Amikor azonban konkrétan az M3 metró felújításának közbeszerzéseivel megbízott alvállalkozóikra kérdeztünk, ennél magasabb megbízási díjról kaptunk tájékoztatást. Az FKL közlése szerint e tárgyban 28 millió 650 ezer forint értékben vettek igénybe külsős tanácsokat a Aponius Consultingtól, a Cordict Kft.-től és az SBGK ügyvédi irodától. Ez pedig azt jelenti, hogy Bajkai nem csupán egy, hanem két vállalkozása révén is megbízáshoz jutott a főváros közbeszerzési cégétől, ugyanis az SBGK ügyvédi irodában is van részesedése. 2016-os jövedelem bevallása szerint 20 százaléknyi, ami abban az évben 150 millió forint osztalékot hozott a konyhájára.

Azt közérdekű adatigénylésünk ellenére sem sikerült megtudnunk, hogy a kérdéseinkben megnevezett alvállalkozókon kívül kiket, összesen hány forintért foglalkoztattak 2017-ben, cégenként mekkora megbízási díjban részesültek. Ezeket az információkat Torma Szilvia az FKL ügyvezető igazgatója üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Nem kaptunk választ arra sem, hogy pontosan milyen feladatokat végeztek alvállalkozóik és mi alapján választották ki őket.

Az Aponius Consulting alkalmazása azért érdekes, mert ez a vállalkozás idén májusban még csak egy éves lesz, tehát meglehetősen fiatal szereplője a közbeszerzési tanácsadói piacnak. Ettől függetlenül több megbízást is kapott 2017-ben és nem csak a fővárostól. Legtöbb közpénzes megrendeléshez az Országos Bírói Hivatalnál jutott, amely az iratok elektronikus kezelésével, archiválásával, keresésével kapcsolatos öt közbeszerzés lebonyolítását Bajkai cégére bízta. A Budavári Ingatlanfejlesztő Kft. pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Budai Várból való kiköltöztetési tenderének gondozását adta ki Bajkai cégének.

A fővárosi megbízások díja persze aprópénz ahhoz képest, amit Bajkai az SBGK ügyvédi iroda kormányzati pályázatainak révén kap. A főképpen közbeszerzésekkel és nemzetközi joggal foglalkozó SBGK négy konzorcium tagjaként 13,5 milliárd forintos megbízáshoz jutott az elmúlt években a Miniszterelnökségtől.

A Közös Ország Mozgalom választási vitája - Videó

Publikálás dátuma
2018.02.19. 19:05
Illusztráció/Közös Ország Mozgalom/Facebook
A Közös Ország Mozgalom választási vitájában ezúttal: Kunhalmi Ágnes, az MSZP-Párbeszéd, Kassai Dániel, az LMP, Makai Tibor a Jobbik és Nagy Károly a Momentum 18. kerületi képviselőjelöltek mérkőznek meg, hogy eldöntsék, ki a körzetben a legesélyesebb jelölt a Fidesz legyőzésére.