Tíz- és harmincezer forint közötti összeget kaphatnak az ápolónők és más szakdolgozói státusban alkalmazottak az állami egészségügyben. Az eredeti több évre szóló kormányzati bérmegállapodás szerint ezzel a többlettel csak 2018 novemberétől számolhattak volna a szakdolgozók, csakhogy január közepén két kisebb szakszervezet (FESZ és MOMSZ), miután nem engedték őket az ágazati érdekegyeztetők közé, 15 pontos követeléslistával és sztrájk-fenyegetéssel állt elő. Választ nem kaptak, de a kormányzat gyorsan módosította az ágazati szakszervezettel, az MSZ-EDDSZ és a szakmai kamarákkal aláírt bérmegállapodást: a 8 százalékos pluszpénzt januártól fizetik a szakdolgozóknak.
A lépéssel azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerült elcsitítani az elégedetlenkedő "kicsiket". A hozzájuk tartozó szakdolgozók még a választások előtt tüntethetnek, sőt akár sztrájkba is léphetnek, mert szerintük a két számjegyű béremelések ellenére továbbra is nagy az egészségügyiek lemaradása más ágazatokhoz képest. Adataik szerint a szakdolgozók többségének alapbére ma is 200 ezer forint körüli összeg.
Hogy a tiltakozás mely eszközével élnek, arról a FESZ és MOMSZ közös, a küldöttekkel kibővített elnökségi ülésen szerda délben dönt. Mint arról korábban beszámoltunk: kértek két új bértáblát: az egyiket az egészségügyben dolgozó műszakiaknak, a másikat a szakdolgozóknak. E táblák szerint a végzettségtől függően, a munkában eltöltött évek számával arányosan a mostanihoz képest 20-80 ezer forinttal nőhetnének a jövedelmek. Mindezeken felül a 20-30 ezer forintos műszakpótlékok 100 százalékos emelését is követelték. Szerintük a bértábla váltására azért van szükség, mert a jelenlegiben súlyos aránytalanságok vannak, nem kellően differenciált: sok területen nagyon alacsony alapbéreket tartalmaz. A műszakiaknál eddig kizárólag a minimálbéreket követték, az ezen a területen dolgozó kórháztechnikai mérnökök, portások, konyhások, takarítók csaknem tíz éve nem kaptak se béremelést, se egyéb többlet juttatás.
