Előfizetés

Egészségügy - Nem kenyerezték le az elégedetlenkedő "kicsiket"

Danó Anna
Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:04
Illusztráció - Fotó: Vajda József
Ma érkezik az egészségügyben dolgozók előrehozott béremelésének januári, első részlete, szerdán pedig a bértárgyalásokból kihagyott két érdekvő – a Független Egészségügyi Szakszervezet(FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) – dönt, hogyan reagálnak arra, hogy nem kaptak választ a kormányzattól a követeléseikre.

Tíz- és harmincezer forint közötti összeget kaphatnak az ápolónők és más szakdolgozói státusban alkalmazottak az állami egészségügyben. Az eredeti több évre szóló kormányzati bérmegállapodás szerint ezzel a többlettel csak 2018 novemberétől számolhattak volna a szakdolgozók, csakhogy január közepén két kisebb szakszervezet (FESZ és MOMSZ), miután nem engedték őket az ágazati érdekegyeztetők közé, 15 pontos követeléslistával és sztrájk-fenyegetéssel állt elő. Választ nem kaptak, de a kormányzat gyorsan módosította az ágazati szakszervezettel, az MSZ-EDDSZ és a szakmai kamarákkal aláírt bérmegállapodást: a 8 százalékos pluszpénzt januártól fizetik a szakdolgozóknak.

A lépéssel azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerült elcsitítani az elégedetlenkedő "kicsiket". A hozzájuk tartozó szakdolgozók még a választások előtt tüntethetnek, sőt akár sztrájkba is léphetnek, mert szerintük a két számjegyű béremelések ellenére továbbra is nagy az egészségügyiek lemaradása más ágazatokhoz képest. Adataik szerint a szakdolgozók többségének alapbére ma is 200 ezer forint körüli összeg.

Hogy a tiltakozás mely eszközével élnek, arról a FESZ és MOMSZ közös, a küldöttekkel kibővített elnökségi ülésen szerda délben dönt. Mint arról korábban beszámoltunk: kértek két új bértáblát: az egyiket az egészségügyben dolgozó műszakiaknak, a másikat a szakdolgozóknak. E táblák szerint a végzettségtől függően, a munkában eltöltött évek számával arányosan a mostanihoz képest 20-80 ezer forinttal nőhetnének a jövedelmek. Mindezeken felül a 20-30 ezer forintos műszakpótlékok 100 százalékos emelését is követelték. Szerintük a bértábla váltására azért van szükség, mert a jelenlegiben súlyos aránytalanságok vannak, nem kellően differenciált: sok területen nagyon alacsony alapbéreket tartalmaz. A műszakiaknál eddig kizárólag a minimálbéreket követték, az ezen a területen dolgozó kórháztechnikai mérnökök, portások, konyhások, takarítók csaknem tíz éve nem kaptak se béremelést, se egyéb többlet juttatás.

Cégügyeket is visz a Habony-ügyvéd

Sarkadi Nagy Márton
Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:02
Shutterstock illusztráció
Közbeszerzés, politikai sajtóügyek, cégbejegyzés: láthatóan mindenhez ért Kovács Loránd ügyvéd, különösen, ha a miniszterelnök nemhivatalos kommunikációs tanácsadójáról, Habony Árpádról van szó. Cégiratok tanúskodnak arról, hogy a közpénzek és közbeszerzések környékén gyakorta feltűnő jogász az elmúlt években több Habonyhoz köthető vállalat ügyében is eljárt a cégbíróságnál.

Kovácsról korábban azért írtunk, mert az elmúlt években több fővároshoz köthető cég közbeszerzési eljárásánál is felbukkant a neve. Értesüléseink szerint az ügyvédre közbeszerzési szaktanácsadóként számítottak Budapesten. Ez pedig már csak azért is figyelemre méltó, mert tavalyelőtt Tarlós István főpolgármester letiltott egy másik, Habony-közelinek tartott ügyvédi irodát a budapesti központi közbeszerzéses cégről. Kovács szerepét lapunknak azzal mentegette az ügyvédet a fővárosi dolgokba becsatornázó egykori mentora, a Tarlós István főpolgármestert régről ismerő Szentmiklósi Péter, hogy a férfi politikafüggetlen, közbeszerzéses ügyekben kiváló szakember.

Ezzel viszont kevéssé vágott egybe az, hogy Kovács - ismereteink szerint - több politikai sajtót érintő kérdésben is Habony Árpád oldalán tűnt fel. Amikor a múlt év végén kiderült, Habony érdekelt az Asia Frontier Ltd. nevű vállalatban, a tanácsadó-cégvezető megbízásából Kovács szignálta azt a Népszavához is eljuttatott közleményt, amelyben a hongkongi bejegyzésű vállalat tagadta, hogy köze lenne a letelepedésikötvény-bizniszhez. Emellett több sajtóhír utal arra, hogy az elsősorban közbeszerzési szaktanácsadóként dolgozó jogász nem egyszeri kitérőként foglalkozott Habony ügyeivel.

Most olyan cégiratokra bukkantunk, amelyek azt bizonyítják: Kovács belefolyt Habony köreinek céges dolgaiba is. A legkorábbi megbízást, amit találtunk, 2014 eleji: ekkor a Ridikül Magazin Kft. nevében eljáró Halkó Gabriella ügyvezető bízta meg Kovácsot a cégbírósági képviselettel. Az ügyvéd még abban az évben és tavaly is kapott egy hasonló megbízást a Ridikültől.

Halkót a nemhivatalos miniszterelnöki főtanácsadó régi fegyvertársának szokás tartani. A Magyar Narancs 2014-ben arról írt, hogy Habonyt akkoriban szinte mindennap látták az V. kerületi Szerb utca 9. alatti műemlék házban, ahol akkor Halkó is lakott. A hetilap akkor arra emlékeztetett: a sajtóban sokszor megjelent már, hogy Halkó Jáksó László volt élettársa, és kettejük üzleti kapcsolata máig él. A ma 46 éves Halkó vezeti a Jáksó tulajdonolta Marslakók Kft. utódcégét, a Mátrix Produkció Kft.-t. 2011-ben ez a cég gyártotta a köztévének 841 millió forintjába kerülő, viszont megbukott Marslakók sorozatot.

Habonyt és Halkót 2006-ban mutatta be egymásnak a férfi későbbi gyermekének édesanyja, a ma Orbán Viktor Facebook-oldalát kezelő Kaminsky Fanni. A családok később üzletelni is kezdtek: Habony testvére, Habony Mária cégét, a Brand Lab Tanácsadó Kft.-t Jáksó és Halkó közösen vette meg 2008-ban. Halkó sajtóhírek szerint hivatalosan ma a Habony szövetségesének tartott Andy Vajna érdekeltségében lévő TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója.

A Ridikül Magazin Kft., aminek a képviseletével Halkó megbízta Kovács Loránd ügyvédet, a nemrég a miniszterelnöki főtanácsadóval kapcsolatba hozható szlovén pártközeli tévében tűnt fel résztulajdonosként, tavaly decemberi hírek szerint pedig a szegedi SZEOL SC labdarúgóklubba is bevásárolta magát.

Cégadatok szerint a Ridikül egyedüli tulajdonosa az Apropó Média Kft. A vállalkozás résztulajdonát 2016 elején vette át Halkótól a mai egyedüli tulajdonos-ügyvezető, az 53 éves Blázy András Péter. Az Apropót a cégbíróság előtt Kovács Loránd ügyvéd 2014-ben Halkó, 2016-ban pedig Blázy megbízásából képviselte változásbejegyzési eljárásokban.

Tavaly nyáron Halkó Gabriella a már említett Mátrix Produkció Kft. cégbírósági képviseletével bízta meg az ügyvédet.

Figyelemre érdemes részlet, hogy az általunk ismert, Habony-közelből érkező legkorábbi megbízás 2014. januári. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb ekkor már volt kapcsolat Habony körei és Kovács között. Ennek azért van jelentősége, mert – amint arról korábban írtunk – Kovács egy nemzetbiztonsági szempontból kényesnek tűnő belügyi közbeszerzésnél is felbukkant 2015-ben, és akkor még nem tudtuk biztosan, hogy az ügyvéd kapcsolata ennél korábbra datálódik-e.

Az érintett közbeszerzésben bűnözők, terroristák megfigyelésével kapcsolatos adatok tárolásához akartak különleges technológiai kémkedési technikák ellen is védett számítástechnikai eszközöket beszerezni. A belügy megkeresésünkre szűkszavúan válaszolt az ügyben, de úgy tűnik, a közbeszerzés eredetileg kiírt formájában a beszerzés dokumentációját – a Habony Árpád ügyvédjeként ismertté vált – Kovács Loránd irodájában tárolták volna, ugyanis a férfit, illetve ügyvédi irodáját jelölték meg kapcsolattartási pontként.

Ezt a közbeszerzési kiírást végül a határidő lejárta előtt egy nappal visszavonta a belügy. Az biztos, hogy nem az érdeklődés hiányában, a hirdetmény szerint a sztornóról ugyanis tájékoztatták a bejelentkező gazdasági szereplőket is. Később a beszerzést már hirdetmény nélkül írták ki nagyon hasonló tartalommal; az eredményről szóló értesítésben viszont már nem szerepelt a Habony-ügyvéd neve.

Átverték az EU-t - Stadionprogram lett a sporttámogatásból

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:00
AVATATLAN Diósgyőrben még nem sikerült átadni a 13 milliárdból megépített hatalmas stadiont - FORRÁS: DIOSGYORISTADION.HU

Ebben az évben kap új otthont a Diósgyőr (az átadás tervezett időpontja február 2. volt, amit nem sikerült tartani), a Videoton és a Vasas. Utóbbi két klub esetében nyáron kell elkészülni az ütemezés szerint, tehát ezek a csapatok csak a 2018/19-es szezonban játszhatják ismét saját stadionjaikban a hazai mérkőzéseiket. A másodosztályban a Cegléd, a Kisvárda és a Budaörs avathat új létesítményt, összesen 5 milliárd forintért.

Merünk kicsik lenni
Azok után, hogy kiderült: a kormány addig öntheti a közpénzt a profi sportba, amíg nem vagyunk tényezők az európai sportpiacon, más megvilágításba került a felcsúti Puskás Akadémia játékospolitikája is. Bár az alapító, Orbán Viktor miniszterelnök korábban még a magyar utánpótlás fellegvárának, nevelő műhelyének képzelte el a klubot, a tao-pénzek megmentése valójában úgy lehetséges, ha az egyesület olyan külföldieket igazol – télen szlovén, uruguayi, nigériai labdarúgó érkezett –, akikkel a csapat nem jut ki az európai kupaporondra, ezzel nem veszélyezteti az esélyegyenlőséget az európai futballtérképen.

Amikor az Európai Bizottság 2011-ben megállapodott Magyarországgal a tao-programról, a (Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által megszerzett) jóváhagyó levélben az alábbiakat rögzítették: „A program fő célkitűzése az, hogy a polgárok sporttevékenységekben való részvételének növelése révén fejlessze a sportkultúrát és a testnevelést, javítsa a polgárok egészségét, és ösztönözze a testmozgást.” A Bizottság azt is igyekezett kizárni, hogy az állam olyan fejlesztésbe fogjon, amelyet a piac (a magánszektor) magától is megvalósítana: „Az Ellenőrző Szervezet például ellenőrizni fogja, hogy az új létesítmények építését indokolja-e az, hogy az ilyen szolgáltatások hiányoznak az érintett területen/régióban, és nem lehet őket a meglévő létesítmények korszerűsítésével biztosítani.” Csakhogy az ellenőrzések sokszor elmaradtak.

Ha ez az ellenőrzés ténylegesen megvalósult volna, nem fordulhatott volna elő, hogy a vidéken épült stadionokhoz – most éppen Szombathelyen a Haladáséhoz, Diósgyőrben pedig a DVTK-éhoz – nem találnak üzemeltetőt (hiszen ha egy létesítmény piaci rést tölt be, akkor nem jelent problémát az üzemeltetése). Az újonnan épült stadionok közül a debreceninél még közelítőleg sem valósult meg az az uniós előírás, hogy a saját bevételnek el kellene érnie a teljes üzemeltetési költség és az amortizáció 50 százalékát: az árbevétel jellemzően az értékcsökkenés tizedét sem fedezi. Felcsúton, illetve az MTK-nál az említett adatokat nem hozták nyilvánosságra, holott azoknak az Európai Bizottság előírásai alapján fönt kellene lenniük a klubok honlapján (a titkolózás arra utal, hogy nekik sem akad sok büszkélkedni valójuk a bevételekkel).

Mint fentebb jeleztük, az EU nem a profi sport ösztönzését, hanem az ifjúság és a lakosság sportolási lehetőségeinek bővülését tekintette olyan támogatandó közcélnak, amelyre az állam az átengedett adóból közpénzt áldozhat. „Magyarország jelentőségteljes kötelezettségvállalásokat javasolt a programmal kapcsolatban, a lakosság sporttevékenységekben való részvételének növelése érdekében. A program eredményeképpen több és jobb létesítmény áll majd a lakosság rendelkezésére, mivel a program által támogatott létesítményeknek nyitva kell állniuk a lakosság előtt, és egyértelműen a lakosság sportrendezvényeken való részvételét hivatottak növelni (…) a támogatott létesítményeknek nyitva kell állniuk a lakosság előtt, és a hivatásos sportegyesületek tevékenységein kívül más célokra is használhatónak kell lenniük – áll abban a levélben, amellyel a Bizottság jóváhagyta a tao-átirányítást. Ennek ellenére a magyar kormány olyan szisztémát dolgozott ki, amely kifejezetten ellenérdekeltté teszik a klubokat abban, hogy az ifjúsággal, illetve amatőrökkel foglalkozzanak. Egy 12 év alatti sportolóra évente 500 ezer forint támogatás juthat, egy 14 év alattira egymillió, egy 19 év alattira 2 millió – egy idősebb játékos csak akkor kerül ennyivel többe, ha profiként sportol.

Jog szerint is közpénz
A társasági jövedelemadóból (tao) nyújtott támogatás a magyar jog alapján egyértelműen közpénz - mondta a Népszava érdeklődésére Angyal József. Az okleveles adószakértő szerint a vállalkozás ilyenkor az adójából "enged át" egy bizonyos összeget a látvány-csapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek vagy egy filmalkotás támogatására. Ráadásul az átengedett adó célba juttatást már az adóhatóság végzi. A közpénz-jelleg abból adódik, hogy az állami költségvetés lemond a számára járó adóbevétel egy részéről. A tao-hoz hasonlóan viselkedik az szja 1+1 százalékos felajánlása is. A magyar kormánynak akkor lenne igaza abban, hogy az átirányított tao a vállalkozások valódi támogatásnyújtása, ha azt az adózott jövedelmükből nyújtanák, vagyis önként lemondanának osztalékuk vagy a beruházásra szánt pénzük egy részéről.
A tao egy részének átengedése egyértelműen politikai célokat szolgál - vélekedett Angyal József. Már a cél megállapítása is az, hiszen mondjuk a látvány-csapatsport helyett megjelölhették volna akár az egészségügyet vagy az oktatást is. B. M.