„Gülenizmus”: újabb 170 letartóztatás Törökországban

Publikálás dátuma
2018.02.20 10:41
Recep Tayyip Erdogan török államfő az elnöki palotában, egy hétfői ülésen. Fotó: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
Kedden újabb 170 ember, köztük 144 katona ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban a 2016-os puccskísérletre hivatkozva, tudósít az MTI.

Ők állítólag részei a Fethullah Gülen muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózatnak. Az érintetteket azzal is gyanúsítják, hogy telefonos kapcsolatban álltak olyanokkal, akik a gülenista mozgalmon belül török katonák „tanítómestereiként” tevékenykedtek.

Ankara szerint ugyanis a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a török államigazgatásba, így a haderőbe is, azzal a céllal, hogy megdöntsék az Erdogan-rezsimet. A 144 katonából többen jelenleg is szolgálatot teljesítenek, de vannak köztük nyugdíjasok és olyanok is, akiket az immár 19 hónapja tartó rendkívüli állapotra hivatkozva még korábban elbocsátottak állásukból.

Kedd reggelre 22 gyanúsítottat már előállítottak a hatóságok. A rendőrségi rajtaütések központja Isztambul és környéke, de a razzia további 37 tartományra kiterjed.

Süleyman Soylu török belügyminiszter legutóbbi beszámolója szerint mintegy másfél év alatt több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 47 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek a haderő, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, az oktatás, a sajtó és más szektorok dolgozói közül azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és a hatalomátvételi kísérlethez.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem Gülen állítólagos támogatóit is. Az 1999 óta Amerikában élő hitszónok tagadja az összeesküvés vádját.

Szerző

Bécsben tartottak házkutatást az új-zélandi terrortámadás ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:13
Brenton Tarrant a bíróságon.
Fotó: AFP
Egy 30 éves osztrák szélsőjobboldali férfi elismerte, hogy néhány hónapja jelentős adományt kapott a christchurchi mecsetben 50 embert meggyilkoló ausztrál merénylőtől.
Házkutatást tartottak a christchurchi mecsetekben elkövetett merénylettel kapcsolatban egy osztrák szélsőjobboldali férfi bécsi lakásában – írja a 24.hu az osztrák ügyészség keddi bejelentése nyomán. A 30 éves Martin Sellnernél, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) társalapítójánál „terrorszervezethez tartozás” gyanúja ügyében vizsgálódtak. Az aktivista beismerte, hogy néhány hónapja 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól. Egy most közzétett videóban Martin Sellner ennek ellenére az állította, hogy „semmilyen kapcsolatban” sem állt Tarranttel, csak annyit ismert el, hogy rövid köszönő emailt küldött neki. Sebastian Kurz kancellár kedden szorgalmazta, hogy
„a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.
A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy közép-európai és balkáni körútja során Tarrant Ausztriában is járt. Sajtóértesülések szerint valószínűleg november 26-án érkezett Bécsbe, és állítólag Karintiába, Salzburgba és Innsbruckba is elutazott.

A házkutatás során lefoglalták Martin Sellner számítógépét és telefonját is. Az aktivista ellen, akit kitiltottak Nagy-Britanniából, tavaly az IBÖ tizenhat másik tagjával együtt eljárás folyt „bűnszervezet létrehozása” és „fajgyűlölő ideológia terjesztése” miatt, de júliusban felmentették.

Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca

Publikálás dátuma
2019.03.26 18:58

Fotó: AFP/ LUDOVIC MARIN
Európában is félnek a kínai befolyás növekedésétől, de mikor nemzeti érdekekre terelődik a szó, mindenki saját pecsenyéjét sütögeti.
„Az együttműködés határozza meg a kínai-európai kapcsolatokat, és ha vannak is nézeteltérések és versengés, ez egy jótékony versengés” - udvariaskodott Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt európai útja záróakkordjaként. Úgy tűnik, mostanában mégis a versengésből jutott több, az európai hármas ugyanis igyekezett egységet mutatni a távol-keleti óriással szemben. Kezdik most már Európában is megelégelni, hogy miközben az 1,4 milliárd lakosú Kína csak résnyire nyitja ki piacának kapuit, addig kontinensünkre csak úgy öntik a távol-keleti árut. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az Európai Unió kereskedelmi mérlege Kínával szemben évek óta masszívan negatív: 2017-es adatok szerint 374,8 milliárd eurós importra csupán 198,2 milliárd euró export jutott. Hasonló az arány egyébként Magyarországon is, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 631 milliárd forint kivitelhez 1715,8 milliárd forint behozatal társult. Ráadásul Peking a közép-kelet-európai államokkal közösen életre hívott úgynevezett 16+1 kezdeményezéssel, valamint az Egy övezet egy út kereskedelem – és infrastruktúra-fejlesztési programmal még növelné is amúgy sem elhanyagolható befolyását.
„Vannak nézeteltérések, egyikünk sem naiv. De mi is tiszteljük Kínát, és természetesen azt várjuk el nagy partnereinktől, hogy ők is tiszteletben tartsák az Európai Uniós egységét, ahogy az általa képviselt értékeket is”
- fogalmazott virágnyelven a francia elnök.
A német kancellár Junckerrel egyetértésben ennél konkrétabban már azt hangsúlyozta, hogy ugyan Európa szeretne részt vállalni a kínai kezdeményezésben, de a kereskedelemnek a viszonosságon kell alapulnia. Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca. A kérdés az, hogy a konfliktust Donald Trump amerikai elnök „asztalborogatós” stílusában egy kereskedelmi háborúval, vagy inkább párbeszéddel próbálják rendezni. A keddi négyoldalú megbeszélés derűlátó hangneme és az április kilencedikére tervezett Európai Unió – Kína csúcs arra utal, hogy a második forgatókönyv valósul meg. A békülékenység jele lehet az is, hogy kedden kiderült, az Európai Bizottság nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az európai ötödik generációs távközlési hálózatok (5G) kiépítéséből, amely kapcsán korábban biztonsági aggályok merültek fel. Csakhogy a francia elnök bármennyire szeretné is, azért az Európai Unió sem teljesen egységes a kérdésben. Mikor a nemzeti érdekek előkerülnek, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. 
„Ha némely ország úgy gondolja, hogy jó üzleteket köt a kínaiakkal, egy napon arra ébred, hogy többé már nem független”
- figyelmeztetett a kínai elnök látogatósának margóján Heiko Maas német külügyminiszter.
Miközben a közép-kelet-európai államokra a lassan egyébként kifulladó 16+1 kezdeményezés miatt rásütötték, hogy trójai falóként beengedik a kínaiakat, most Olaszország is csatlakozott az Új selyemút kezdeményezéshez. Sőt, Párizsban sem mondtak nemet a zsíros kínai üzletekre. Hszi Csin-ping mostani franciaországi látogatása során becslések szerint körülbelül 40 milliárd eurónyi üzletre került aláírás, az Airbus például 300 repülőgépet ad el Kínának. Ilyenkor háttérbe szorulnak az emberi jogi aggályok is. Egyik európai vezető sem érezte fontosnak, hogy felemlegesse az átnevelőtáborokba zárt muszlim ujgur kisebbség ügyét, és hiába kért segítséget Meng Hung-vej felesége is, akinek férje, az Interpol korábbi igazgatója nyomtalanul eltűnt, miután hónapokkal ezelőtt Kínában korrupciós vádakkal letartóztatták.