Szemünk ellensége a digitális világ

Publikálás dátuma
2018.02.21 15:00
Fotók: Red Lemon Media
Fotó: /
Fejlett világunk egyik jellemzője, hogy az egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógép előtt végzett munka után otthon is a képernyő előtt ülünk. A tévhitekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, ennek ellenére a képernyőhöz kötött munka még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára - mondta dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés. A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja.

Mit tehetünk?

Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni” – javasolja dr. Munkácsi Györgyi.

„Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”

A nap végére elfáradt szemeink megnyugtatására számos praktikát bevethetünk: a kamillás borogatás, vagy uborkás pakolás mellett szemeink legfőbb regenerálója a víz. Napi legalább két liter folyadék elfogyasztásával sokat tehetünk látószerveink egészségéért is. Hosszú távon javasolt a bőséges A-vitamin bevitel, amit többek között a halfélékben, tojásban, májban, sárgarépában, sütőtökben és a paprikafélékben találhatunk meg.

Lehetőség szerint töltsünk minél több időt a szabadban, a természetes fényviszonyok – az erős napsugárzás kivételével – ugyanis nem terhelik a szemet.

„Számítógépet igénylő munkakörben dolgozóknál kiemelten fontos az éves látásvizsgálat beiktatása. A szakember így időben felfedezheti nem csak a páciens által alig érzékelt, kis mértékű látásromlást, de az egyéb felmerülő problémákat is” – mondta a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

Szerző
Témák
szem
2018.02.21 15:00

Tudta? A mellrák minden nyolcadik nőt érint

Publikálás dátuma
2018.09.24 15:56
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A mammográfia az egyetlen biztos módja a mellrák korai kimutatásának, ezért nagyon fontos, hogy az érintett, 45-65 éves nők eljárjanak az éves szűrésekre - közölte az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke hétfőn.
Vass László kiemelte, a szűrések eredményességét jól mutatja, hogy az utóbbi néhány évben 14 százalékkal emelkedett a korai stádiumú, 15 milliméter alatti daganatok észrevételének száma. Az időben észrevett emlőrák pedig gyógyítható, így az már inkább hosszantartó, mint közvetlenül és súlyosan halálos betegség.
A kötelező éves szűrésre járók számának országos átlaga ugyan meghaladta az ötven százalékot, de vannak olyan területek, ahol ez az arány csak 17 százalék. Az egyesület elnöke hangsúlyozta, céljuk, hogy minél több ember figyelmét hívják fel az emlőrákszűrés fontosságára, valamint, hogy csökkentsék a mellráktól való félelmet.
Jó Marianna, az egyesület alelnöke arról beszélt, hogy a hagyományossá vált lánchídi sétát idén szeptember 30-án tartják "Minden nő számít!" szlogennel. A szűrések fontosságát hangsúlyozó akció előtt szabadtéri programokkal, egészségügyi vizsgálatokkal és felvilágosító beszélgetésekkel várják az érdeklődőket, a programot pedig könnyűzenei koncerttel zárják.
Az alelnök felhívta a figyelmet, a mellrák nem megelőzhető betegség, Magyarországon pedig minden nyolcadik-kilencedik nőt érinti, ezért is fontos részt venni a szűrésen.
Palugyai István, a Magyar Tudományos Újságírók örökös tiszteletbeli elnöke azt mondta, a hídséta előtt adják át a Körtvélyes Éva újságírói díjat, amelyet a januárban elhunyt újságíró emlékére alapítottak. A díj célja, hogy ébren tartsák a témát a médiában.
Bánfi Ildikó, az egyesület egyik nagykövete azt hangsúlyozta, fontos, hogy a fiatalok ellenőrizzék magukat otthon, és gyanú esetén minél hamarabb forduljanak orvoshoz.
Témák
mellrák
2018.09.24 15:56

Kiderült: csaló a táplálkozástudomány sztárja

Publikálás dátuma
2018.09.24 12:52
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Tanulmányainak visszavonására, egyetemi katedrájáról való lemondásra kényszerült egy népszerű táplálkozástudományi szakember, miután egy oknyomozó sorozat, valamint munkáltatójának vizsgálata is bebizonyította: torzított adatokkal, problémás statisztikai technikákkal igyekezett igazolni az elméletét.
Még márciusban leplezte le a Buzzfeed a több mint harminc év alatt több száz tanulmányt publikáló, a táplálkozástudomány rocksztárjának tartott tudóst. Brian Wansink azt állította, a fogyáshoz nem kell diétázni, már akkor egészségesebbek leszünk, ha néhány dolgot megváltoztatunk a környezetünkben. Az oknyomozó sorozatból kiderült, a hangzatos című tanulmányokhoz a szakértő addig hamisítgatta a kutatási adatokat, amíg az elvárt eredményt nem kapta - írta a 444.
Wansink márciusig hat, azóta pedig hét további tanulmányát volt kénytelen visszavonni, köztük azt is, amelynek alapján 22 millió dollár kormánypénzt is szétoszthatott. Munkahelye, a Cornell Egyetem eleinte kiállt mellette, ám az újabb vádakat követően indított vizsgálatuk megállapította: "tudományos mulasztásokat" követett el. Mint mostani közleményükben írták, Wansink torzított adatokkal, problémás statisztikai technikákkal dolgozott, nem dokumentálta kellően és nem őrizte meg kutatási eredményeit. 
Wansink lemondott egyetemi katedrájáról, ám a tanév végéig még az intézmény állományában marad. Igaz, nem taníthat és nem publikálhat, az egyetem közleménye szerint a hátralevő időben „együtt kell működnie az egyetemmel a korábbi kutatásai felülvizsgálatában”. 
2018.09.24 12:52
Frissítve: 2018.09.24 12:55