Jönnek az oroszok... és nemzetiséggé válnának

Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman teljes abszurdumnak minősíti, a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta a kezdeményezést.

Döbrei István egy tavaly létrehozott kft. ügyvezetője, amelynek székhelye a Tolna megyei Tamásiban van. A cég az Oroszországban és Magyarországon működő vállalkozások „teljes körű támogatását” tekinti fő céljának. Döbrei – aki csak névrokona a BKV egyik igazgatójának – Oroszországban fejezte be tanulmányait. Csatlakozott a Győztesek Versenye elnevezésű karitatív programhoz is: Moszkvában évente nemzetközi sporteseményt rendeznek sikeres onkológiai kezelésen átesett gyerekek számára. Közlése szerint a „régi időkbe visszanyúlóan családi vonalon is” kötődik az oroszokhoz.

Ő nyújtotta be azt a beadványt, amely előfeltétele annak, hogy Magyarországon elismert nemzetiséggé válhasson az orosz népcsoport. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) már hitelesítette a kezdeményezést.

Állami támogatás és többletjogok

Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény tizenhárom nemzetiséget sorol fel: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. A létszám azóta sem változott. A nemzetiségi státusz elnyerése nem kizárólag erkölcsi vagy politikai szempontból fontos, hanem állami támogatással és – a civil szerveződési formákhoz képest – többletjogokkal is jár. A nemzetiségek saját önkormányzatokat hozhatnak létre, kulturális, oktatási vagy tudományos intézményeket működtethetnek. Az állam által deklarált jogok közé tartozik a kisebbségi nyelvhasználat is.

A procedúra nem egyszerű. Először is össze kell gyűjteni ezer támogató aláírást olyan állampolgároktól, akik az adott kisebbséghez tartozónak vallják magukat. Utána a Magyar Tudományos Akadémia megvizsgálja, hogy a kérdéses népcsoport egyáltalán nemzetiségnek tekinthető-e, és legalább száz éve közösségként létezik-e Magyarországon. (A törvény egyik lényeges kritériuma szerint ugyanis százéves magyarországi jelenlétet kell igazolni.) Az MTA állásfoglalása nem kötelező érvényű, a döntést a parlament hozza meg.

Becsülhetően 10-15 ezer közé tehető a Magyarországon élő oroszok száma – mondta lapunknak Döbrei István. A törvényi korlátok miatt az ezer támogató aláírást a parlamenti választás után kezdik el gyűjteni. Döbrei majd csak akkor kíván nyilatkozni arról, hogy mennyire széles körben egyeztetett, mielőtt a választási bizottsághoz fordult volna, vagy például arról, milyen módon próbálja bizonyítani az oroszok százéves magyarországi jelenlétét.

Az orosz nemzetiségi kezdeményezés egy ideig még megtámadható a bíróságon. Kravcsenko György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke kérdésünkre hangsúlyozta: Magyarországon nincsenek háborús viszonyok az oroszok és ukránok között. Ha a magyar állam elfogadja nemzetiségként az oroszokat, akkor az ukránok ez ellen semmilyen lépést nem készülnek tenni.

Kínaiak, törökök, bunyevácok

A kilencvenes években a kínaiak és a vendek, az ezredforduló után többek között a „hunok” kacérkodtak a nemzetiséggé nyilvánítás gondolatával. Korábban szóba jöttek már az oroszok, sőt – Kravcsenko György ukrán kisebbségi vezető tudomása szerint – a törökök is.

Vizi E. Szilveszter, amikor az MTA elnöke volt, felhívta rá a figyelmet, hogy a tudományos-szakmai érvek mellett politikai megfontolások is szerepet játszanak abban, mely népcsoportból lesz törvényben elismert nemzetiség. Kaltenbach Jenő szerint politikai döntés volt az is, hogy 1993-ban éppen melyik tizenhárom népcsoport került be a kisebbségi törvénybe. Tegyük hozzá: több mint valószínű, hogy a kínaiak politikai nyomásra vonták vissza kezdeményezésüket.

A zsidó közösségből kétszer is nekifutottak a nemzetiségi bejegyzésnek – először nem sokkal a rendszerváltás után, majd a kétezres évek közepén. A második volt a szervezettebb kísérlet, de ezer aláírást nem sikerült összegyűjteni. A parlament így megúszta, hogy dönteni kényszerüljön egy kényes, a vallásos zsidóság részéről ellenállást kiváltó ügyben.

A bunyevácok szintén többször próbálkoztak, esetükben az ezer támogató is összejött. Szerbiában a bunyevácok önálló nemzetiségnek számítanak, Horvátországban viszont horvátoknak tekintik őket. 2011-ben aztán a magyar parlament elutasította a bunyevácok nemzetiségi beadványát.

Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman szerint az oroszok nemzetiségi elismerése attól függ, hogy „Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor mennyire fontos egymásnak”. Kaltenbach a Népszavának elmondta: csodálkozna rajta, ha kiderülne, hogy száz éve létezik orosz közösség Magyarországon. A kezdeményezést „teljes abszurdumnak” tartja.

Viták várhatók a székelyek nemzetiséggé nyilvánításról is. A főszervező egy szélsőséges ideológiát képviselő, rasszista akcióiról elhíresült férfi. A választási bizottság jóváhagyása után a kérelem megjárta a bíróságot is. A tiltakozás ellenére megkezdődött az aláírások gyűjtése, de azt – az NVB-től kapott tájékoztatás szerint, a közelgő parlamenti választás miatt – időlegesen felfüggesztették.