Előfizetés

Jönnek az oroszok... és nemzetiséggé válnának

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.02.21. 06:07
POLITIKA ASPEKTUS - A volt kisebbségi ombudsman szerint az oroszok nemzetiségi elismerése attól függ, hogy „Vlagyimir Putyin és
Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman teljes abszurdumnak minősíti, a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta a kezdeményezést.

Döbrei István egy tavaly létrehozott kft. ügyvezetője, amelynek székhelye a Tolna megyei Tamásiban van. A cég az Oroszországban és Magyarországon működő vállalkozások „teljes körű támogatását” tekinti fő céljának. Döbrei – aki csak névrokona a BKV egyik igazgatójának – Oroszországban fejezte be tanulmányait. Csatlakozott a Győztesek Versenye elnevezésű karitatív programhoz is: Moszkvában évente nemzetközi sporteseményt rendeznek sikeres onkológiai kezelésen átesett gyerekek számára. Közlése szerint a „régi időkbe visszanyúlóan családi vonalon is” kötődik az oroszokhoz.

Ő nyújtotta be azt a beadványt, amely előfeltétele annak, hogy Magyarországon elismert nemzetiséggé válhasson az orosz népcsoport. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) már hitelesítette a kezdeményezést.

Állami támogatás és többletjogok
Az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény tizenhárom nemzetiséget sorol fel: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. A létszám azóta sem változott. A nemzetiségi státusz elnyerése nem kizárólag erkölcsi vagy politikai szempontból fontos, hanem állami támogatással és – a civil szerveződési formákhoz képest – többletjogokkal is jár. A nemzetiségek saját önkormányzatokat hozhatnak létre, kulturális, oktatási vagy tudományos intézményeket működtethetnek. Az állam által deklarált jogok közé tartozik a kisebbségi nyelvhasználat is.

A procedúra nem egyszerű. Először is össze kell gyűjteni ezer támogató aláírást olyan állampolgároktól, akik az adott kisebbséghez tartozónak vallják magukat. Utána a Magyar Tudományos Akadémia megvizsgálja, hogy a kérdéses népcsoport egyáltalán nemzetiségnek tekinthető-e, és legalább száz éve közösségként létezik-e Magyarországon. (A törvény egyik lényeges kritériuma szerint ugyanis százéves magyarországi jelenlétet kell igazolni.) Az MTA állásfoglalása nem kötelező érvényű, a döntést a parlament hozza meg.

Becsülhetően 10-15 ezer közé tehető a Magyarországon élő oroszok száma – mondta lapunknak Döbrei István. A törvényi korlátok miatt az ezer támogató aláírást a parlamenti választás után kezdik el gyűjteni. Döbrei majd csak akkor kíván nyilatkozni arról, hogy mennyire széles körben egyeztetett, mielőtt a választási bizottsághoz fordult volna, vagy például arról, milyen módon próbálja bizonyítani az oroszok százéves magyarországi jelenlétét.

Az orosz nemzetiségi kezdeményezés egy ideig még megtámadható a bíróságon. Kravcsenko György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke kérdésünkre hangsúlyozta: Magyarországon nincsenek háborús viszonyok az oroszok és ukránok között. Ha a magyar állam elfogadja nemzetiségként az oroszokat, akkor az ukránok ez ellen semmilyen lépést nem készülnek tenni.

Kínaiak, törökök, bunyevácok
A kilencvenes években a kínaiak és a vendek, az ezredforduló után többek között a „hunok” kacérkodtak a nemzetiséggé nyilvánítás gondolatával. Korábban szóba jöttek már az oroszok, sőt – Kravcsenko György ukrán kisebbségi vezető tudomása szerint – a törökök is.
Vizi E. Szilveszter, amikor az MTA elnöke volt, felhívta rá a figyelmet, hogy a tudományos-szakmai érvek mellett politikai megfontolások is szerepet játszanak abban, mely népcsoportból lesz törvényben elismert nemzetiség. Kaltenbach Jenő szerint politikai döntés volt az is, hogy 1993-ban éppen melyik tizenhárom népcsoport került be a kisebbségi törvénybe. Tegyük hozzá: több mint valószínű, hogy a kínaiak politikai nyomásra vonták vissza kezdeményezésüket.
A zsidó közösségből kétszer is nekifutottak a nemzetiségi bejegyzésnek – először nem sokkal a rendszerváltás után, majd a kétezres évek közepén. A második volt a szervezettebb kísérlet, de ezer aláírást nem sikerült összegyűjteni. A parlament így megúszta, hogy dönteni kényszerüljön egy kényes, a vallásos zsidóság részéről ellenállást kiváltó ügyben.
A bunyevácok szintén többször próbálkoztak, esetükben az ezer támogató is összejött. Szerbiában a bunyevácok önálló nemzetiségnek számítanak, Horvátországban viszont horvátoknak tekintik őket. 2011-ben aztán a magyar parlament elutasította a bunyevácok nemzetiségi beadványát.

Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman szerint az oroszok nemzetiségi elismerése attól függ, hogy „Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor mennyire fontos egymásnak”. Kaltenbach a Népszavának elmondta: csodálkozna rajta, ha kiderülne, hogy száz éve létezik orosz közösség Magyarországon. A kezdeményezést „teljes abszurdumnak” tartja.

Viták várhatók a székelyek nemzetiséggé nyilvánításról is. A főszervező egy szélsőséges ideológiát képviselő, rasszista akcióiról elhíresült férfi. A választási bizottság jóváhagyása után a kérelem megjárta a bíróságot is. A tiltakozás ellenére megkezdődött az aláírások gyűjtése, de azt – az NVB-től kapott tájékoztatás szerint, a közelgő parlamenti választás miatt – időlegesen felfüggesztették.

Kevés a fiatal tanár az állami iskolákban

Publikálás dátuma
2018.02.21. 06:06
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
A tanári kar elöregedése valamennyi intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami és önkormányzati intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) friss, "A közoktatás indikátorrendszere 2017" című kiadványából. A pályakezdő pedagógusok aránya továbbra is kritikusan alacsony.

Az MTA szerint általános trend, hogy egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztat a közoktatási rendszer: a 2003-2016 közötti időszakban 15-ről 6 százalékra csökkent a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya. Csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is, 28 százalékról 21-re. Az 50-59 éves pedagógusok aránya ugyanakkor jelentősen nőtt, 20 százalékról 34 százalékra, ahogy a 60 évesnél idősebb tanárok aránya is, 3-ról 7 százalékra.

A vizsgált időszakban ugyancsak csökkent a fiatal, pályakezdő pedagógusok száma, a középfokú oktatási intézményekben 2016-ban már csak fél százalék volt. Az általános iskolákban és az óvodákban 2011 után kismértékben ugyan nőtt a kezdő pedagógusok száma, de arányuk nem érte el a másfél százalékot sem. A statisztikákból kitűnik, hogy a fiatal, pályakezdő tanárok inkább alapítványi iskoláknál helyezkednének el, de még az egyházi fenntartású intézményeket is jobban preferálják az állami iskoláknál.

Noha a kormány tagadja, hogy hiány lenne szaktanárokból, az MTA kimutatásai más mutatnak: 2015-től egyértelműen növekedett a szakos tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. A legnagyobb mértékben a számítástechnikát tanító tanárok között növekedett a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de a természettudományi tárgyakat tanító tanárok között is átlag feletti ez az arány.

A pedagógus szakszervezetek már több alkalommal felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy elöregedőben a pedagógus társadalom, a friss diplomás tanárok vagy más területen találnak állást (rendszerint külföldön), vagy ha el is kezdenek tanítani, egy részük viszonylag hamar elhagyja a pályát. A kormány válasza rendszerint az, hogy ösztöndíjprogramokkal segítik a pedagógusnak készülőket, a tanári bérek is "soha nem látott mértékben" emelkedtek. Csakhogy a pályakezdők bére továbbra sem vonzó, nettóban mintegy 120 ezer forint.

Bukhat a kormány Tiborcz-kommunikációja

Milyen információkkal rendelkezett és mióta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) például az Elios Innovatív Zrt. ügyéről? Milyen más, Magyarországot érintő OLAF-vizsgálatok vannak folyamatban? Milyen intézkedéseket tett a kormány az érintett ügyekben? – többek között ezekre a kérdésekre szeretett volna választ kapni Szakács László. Az MSZP-s képviselő közérdekű adatigénylés keretében próbálta megszerezni azokat az összefoglalókat, amelyeket az OLAF magyarországi koordinációs irodája készített évről-évre 2007 és 2017 februárja között. (Az iroda kötelezettsége, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokról és az OLAF hazánkat érintő vizsgálatairól tájékoztassa a nemzetgazdasági minisztert.)

A tárca megtagadta az összefoglalók kiadását, mondván: döntés-előkészítő adatok szerepelnek benne. Szakács perre ment, és a bíróság első fokon úgy ítélt, ki kell adni a minisztériumnak a kért adatokat. A tárca vélhetően fellebbez, ugyanis ha publikálja az információkat, rögvest kiderül, igazat mond-e a kormány, amikor azt állítja, hogy csak idén értesült a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről, avagy már évek óta tudott róla.