Kevés a fiatal tanár az állami iskolákban

Publikálás dátuma
2018.02.21. 06:06
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
A tanári kar elöregedése valamennyi intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami és önkormányzati intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) friss, "A közoktatás indikátorrendszere 2017" című kiadványából. A pályakezdő pedagógusok aránya továbbra is kritikusan alacsony.

Az MTA szerint általános trend, hogy egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztat a közoktatási rendszer: a 2003-2016 közötti időszakban 15-ről 6 százalékra csökkent a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya. Csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is, 28 százalékról 21-re. Az 50-59 éves pedagógusok aránya ugyanakkor jelentősen nőtt, 20 százalékról 34 százalékra, ahogy a 60 évesnél idősebb tanárok aránya is, 3-ról 7 százalékra.

A vizsgált időszakban ugyancsak csökkent a fiatal, pályakezdő pedagógusok száma, a középfokú oktatási intézményekben 2016-ban már csak fél százalék volt. Az általános iskolákban és az óvodákban 2011 után kismértékben ugyan nőtt a kezdő pedagógusok száma, de arányuk nem érte el a másfél százalékot sem. A statisztikákból kitűnik, hogy a fiatal, pályakezdő tanárok inkább alapítványi iskoláknál helyezkednének el, de még az egyházi fenntartású intézményeket is jobban preferálják az állami iskoláknál.

Noha a kormány tagadja, hogy hiány lenne szaktanárokból, az MTA kimutatásai más mutatnak: 2015-től egyértelműen növekedett a szakos tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. A legnagyobb mértékben a számítástechnikát tanító tanárok között növekedett a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de a természettudományi tárgyakat tanító tanárok között is átlag feletti ez az arány.

A pedagógus szakszervezetek már több alkalommal felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy elöregedőben a pedagógus társadalom, a friss diplomás tanárok vagy más területen találnak állást (rendszerint külföldön), vagy ha el is kezdenek tanítani, egy részük viszonylag hamar elhagyja a pályát. A kormány válasza rendszerint az, hogy ösztöndíjprogramokkal segítik a pedagógusnak készülőket, a tanári bérek is "soha nem látott mértékben" emelkedtek. Csakhogy a pályakezdők bére továbbra sem vonzó, nettóban mintegy 120 ezer forint.

Szerző

Bukhat a kormány Tiborcz-kommunikációja

Milyen információkkal rendelkezett és mióta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) például az Elios Innovatív Zrt. ügyéről? Milyen más, Magyarországot érintő OLAF-vizsgálatok vannak folyamatban? Milyen intézkedéseket tett a kormány az érintett ügyekben? – többek között ezekre a kérdésekre szeretett volna választ kapni Szakács László. Az MSZP-s képviselő közérdekű adatigénylés keretében próbálta megszerezni azokat az összefoglalókat, amelyeket az OLAF magyarországi koordinációs irodája készített évről-évre 2007 és 2017 februárja között. (Az iroda kötelezettsége, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokról és az OLAF hazánkat érintő vizsgálatairól tájékoztassa a nemzetgazdasági minisztert.)

A tárca megtagadta az összefoglalók kiadását, mondván: döntés-előkészítő adatok szerepelnek benne. Szakács perre ment, és a bíróság első fokon úgy ítélt, ki kell adni a minisztériumnak a kért adatokat. A tárca vélhetően fellebbez, ugyanis ha publikálja az információkat, rögvest kiderül, igazat mond-e a kormány, amikor azt állítja, hogy csak idén értesült a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyről, avagy már évek óta tudott róla. 

Szerző

Orbán Viktor és "Brüsszel" együtt magyarázkodhat

Publikálás dátuma
2018.02.21. 06:00
MEZŐKÖVESDI CSODA - Eredmény nincs, néző alig, szponzor mégis van elég - FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS
Nem csak a kormányt, az Európai Bizottságot is nehéz helyzetbe hozza a mind védhetetlenebbnek tűnő a tao-program. A kormány nem teljesítette, amit a sportba irányított nyereségadó-hányad kapcsán Brüsszelben vállalt, az EU pedig nem ellenőrizte a végrehajtást.

Levelet küldött Margrethe Vestagernek, az Európai Bizottság versenyügyi főbiztosának Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a sportcélú tao-támogatások magyarországi gyakorlatával kapcsolatban. A politikus arra kérdez rá, miért hosszabbította meg a programot tavaly a bizottság annak ellenére, hogy a 2011-ben írásban meghatározott előírások döntő többsége nem teljesült.

Jávor a levélben utal rá: semmilyen információ nem áll rendelkezésre, ami az adományozók és a kedvezményezettek beazonosítását segítené, miközben a programot engedélyező bizottsági döntés kimondja, hogy a támogatás közpénz, és a kérdéses adatokat nyilvánossá kell tenni. (A kormányzati gyakorlat ezzel éppen ellentétes: az érintett minisztériumok jogerős bírósági döntések ellenére sem hajlandók felfedni, hogy melyik cég melyik klubnak mennyi támogatást juttatott. Ugyanígy járnak el az egyesületek: tavaly Mészáros Lőrincet jelentette föl a DK mert – szintén jogerős bírósági ítélet dacára – nem adta ki az adatokat.)

Mivel a tárgyalások során az Orbán-kormány azt az álláspontot képviselte – s ezt a bizottság el is fogadta –, hogy a tao-támogatás versenykorlátozó és piacbefolyásoló szerepe minimális, mert a magyar klubok és játékosok nincsenek jelen az európai piacon, Jávor arra is rákérdezett, hogy milyen csapat- illetve egyéni szereplések esetén látná bizonyítottnak az EU a piactorzító hatást. Azaz: „Mennyire kell sikertelennek lennie a magyar focinak” ahhoz, hogy ne legyen veszélyben a tao-program?

Jávor következő kérdése arra vonatkozik, hogy nyomon követte-e a bizottság az uniós előírások, illetve a magyar kormányzati vállalások teljesülését. Például azt: a tao-programot jóváhagyó döntésben az szerepel, hogy a napi működés 20 százalékában, illetve évente legalább 10 teljes napon át iskolai és hallgatói sport-, szabadidős vagy egyéb közösségi rendezvények számára kell rendelkezésre bocsátani a tao-ból épült létesítményeket. Ám a legtöbb támogatást felszívó Felcsút és a Tállai András NAV-elnök fennhatóság alá tartozó Mezőkövesd esetében semmi nyoma annak, hogy ezt a kikötést megvalósítanák. Ráadásul a tao-program tavalyi meghosszabbításáról szóló tárgyalások dokumentumaiban sincs rá utalás, hogy a Bizottság bármilyen módon számonkérte vagy ellenőrizte volna a magyar teljesítést az újabb engedély kiadása előtt.

– A sportklubok a bizottság előírása szerint kötelesek részletesen bemutatni infrastruktúrafejlesztési programjukban, hogy a tervezett beruházás nem hoz létre felesleges kapacitást vagy az infrastruktúrák megkettőzését. Véleményem szerint egy 3500 férőhelyes stadion egy 1800 lakosú településen valószínűleg túlkapacitásnak minősül – fogalmazott Jávor a levélben a felcsúti arénára utalva. Az EP-képviselő azt is szóvá tette, hogy a szóban forgó stadion átlagos kihasználtsága még a hivatalos adatok szerint is alig 40 százalékos, ám a sajtó létszámellenőrzései szerint a klub által jelentett számok durván eltérnek (fölfelé) a valóságtól. A politikus itt is azt kérdezi, megbizonyosodott-e a bizottság arról, hogy a kormány betartotta, amit vállalt.

Korrupciógyanú, avagy a nagy Tállai-talány
MTI fotó

A tao-program második legnagyobb kedvezményezettje a hazai bajnokságban stabilan tökutolsó Mezőkövesd – vagyis a labdarúgás támogatásában fantáziát látó hazai vállalkozások szerint üzleti szempontból jó ötlet egy olyan vidéki csapatnál százmilliókat elkölteni, amelynek országos szurkolótábora nincs, helyben pedig átlagosan kétezren látogatják a meccseit. A talánynak természetesen van egy másik potenciális magyarázata is: a Mezőkövesd az adóhatóságot irányító államtitkár csapata, és lehetséges, hogy léteznek olyan vállalkozók idehaza, akik úgy gondolják, megér nekik egy kis pénzt a NAV-vezér jóindulatának kiérdemlése. Ezt a megfejtést valószínűsíti az is, hogy két, felszámolás alatt álló cég is felbukkant a klub honlapján támogatóként, igaz, az illetékes miniszter magyarázta szerint csak azért, mert nem frissítették időben az oldalt (azaz előbb volt a támogatás, utána a felszámolás - ami persze nem zárja ki, hogy jól jön nekik az eljárás során Tállai szimpátiája).