Kevés a fiatal tanár az állami iskolákban

Publikálás dátuma
2018.02.21 06:06
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
A tanári kar elöregedése valamennyi intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami és önkormányzati intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) friss, "A közoktatás indikátorrendszere 2017" című kiadványából. A pályakezdő pedagógusok aránya továbbra is kritikusan alacsony.

Az MTA szerint általános trend, hogy egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztat a közoktatási rendszer: a 2003-2016 közötti időszakban 15-ről 6 százalékra csökkent a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya. Csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is, 28 százalékról 21-re. Az 50-59 éves pedagógusok aránya ugyanakkor jelentősen nőtt, 20 százalékról 34 százalékra, ahogy a 60 évesnél idősebb tanárok aránya is, 3-ról 7 százalékra.

A vizsgált időszakban ugyancsak csökkent a fiatal, pályakezdő pedagógusok száma, a középfokú oktatási intézményekben 2016-ban már csak fél százalék volt. Az általános iskolákban és az óvodákban 2011 után kismértékben ugyan nőtt a kezdő pedagógusok száma, de arányuk nem érte el a másfél százalékot sem. A statisztikákból kitűnik, hogy a fiatal, pályakezdő tanárok inkább alapítványi iskoláknál helyezkednének el, de még az egyházi fenntartású intézményeket is jobban preferálják az állami iskoláknál.

Noha a kormány tagadja, hogy hiány lenne szaktanárokból, az MTA kimutatásai más mutatnak: 2015-től egyértelműen növekedett a szakos tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. A legnagyobb mértékben a számítástechnikát tanító tanárok között növekedett a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de a természettudományi tárgyakat tanító tanárok között is átlag feletti ez az arány.

A pedagógus szakszervezetek már több alkalommal felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy elöregedőben a pedagógus társadalom, a friss diplomás tanárok vagy más területen találnak állást (rendszerint külföldön), vagy ha el is kezdenek tanítani, egy részük viszonylag hamar elhagyja a pályát. A kormány válasza rendszerint az, hogy ösztöndíjprogramokkal segítik a pedagógusnak készülőket, a tanári bérek is "soha nem látott mértékben" emelkedtek. Csakhogy a pályakezdők bére továbbra sem vonzó, nettóban mintegy 120 ezer forint.

Szerző
2018.02.21 06:06

Akasztással fenyegetőznek Orbán szélsőjobboldali támogatói

Publikálás dátuma
2018.09.21 13:06

Fotó: Facebook / Ujhelyi István dr./
Radikális fideszesek szimbolikusan felakasztották Ujhelyi Istvánt, az MSZP EP-képviselőjét. Hogy mennyire nem viccnek szánták, kiderül a politikus közösségi oldalán hagyott kommentjeikből, ahol tovább folytatódik a lincshangulat.
Orbán Viktor a választások előtt azt ígérte, hogy elégtételt fog venni azokon, akik vele szemben állnak, majd a fideszes sajtó meg is kezdte a listázásokat. Mára a gyűlöletpolitikája arra szintre jutott, hogy szélsőjobbos támogatói már nyíltan fenyegetnek akasztással egy ellenzéki képviselőt - írja közleményében az MSZP.
Ujhelyi Istvánt sorozatos, életveszélyes fenyegetések érik, ami tegnap este érte el a legalját, amikor egy, az MSZP EP-képviselőjének arcképével leragasztott bábut fejjel lefelé felakasztottak egy fára.
Az MSZP Országos Elnöksége egy emberként áll ki a megfenyegetett Ujhelyi István mellett, és szolidaritásáról biztosította a képviselőt - olvasható a közleményben. Az MSZP elítéli az erőszak és erőszakra felhívó cselekmények minden formáját, legyen szó akár akasztófáról akár "hordóról", és mindenki mástól is ezt várja a párt.
Ujhelyi a közösségi oldalán tette közzé az arcképét viselő, akasztott bábú fényképét. Posztja alatt ismételten lincshangulatot gerjesztettek Orbán Viktor és a Fidesz támogatói.
2018.09.21 13:06

Szeretsz mások helyet dolgozni? – konzultáció az állami a leépítésekről

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:12

Fotó: mkksz.org.hu/
Nemzeti konzultációt hirdetett hét érdekvédelmi tömörülés, hogy bebizonyítsák, mennyire átgondolatlan a bürokráciacsökkentés kormányzati terve.
Szeretsz mások helyett dolgozni? – ezzel a címmel internetes kérdőívet jelentettek meg pénteken a közszolgálati szakszervezetek, hogy az őszi bértárgyalásokon bemutathassák, mit gondolnak a terület dolgozói, családjuk és ügyfeleik, partnereik, illetve a magyar közvélemény a kormány harmadik éve lebegtetett létszámleépítési terveiről, valamint az érdekvédelmi szervezetek létszámra és bérekre vonatkozó javaslatairól. Az utóbbi években nagyon ritkán látott, széleskörű összefogással szervezett akcióban az Orbán-kormány kedvenc propaganda fogását fordítják a visszájára, az eddigi nemzeti konzultációk valamennyi formai elemének megfelelő módon a nyolc kérdésből álló kérdőív szerkesztői előbb felvázolnak egy helyzetet, megmutatják veszélyeit, majd feltesznek egy kérdést, amire csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Az akcióban a korábban önkormányzati és szociális sztrájkok szervezésétől sem visszariadó, harcos érdekvédelmi szervezet, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) mellett hat további tömörülés vesz részt. Saját felületein terjeszti a közszolgálati kérdőívet a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete (KMDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ). Az is újdonság, hogy ezeknek a szervezeteknek a vezetői azzal is kifejezték a kormánykritikus álláspontjuk egységét, hogy a Pénzügyminisztérium előtt tartott közös sajtótájékoztatón ismertették a konzultáció okait és részleteit. Az MKKSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy miközben harmadik éve fenyegeti a közszféra munkavállalóit a kormány a létszámleépítésekkel, egy szakmai beszélgetésen már elismerték: 100 ezer ember hiányzik a humán közszolgálatból. Boros Péterné szerint épp a bizonytalanság, valamint a rossz munkakörülmények az elfogadhatatlanul alacsony bérek miatt távoztak ilyen rengetegen a közszférából. A hiány miatt ugyanakkor ma már ezeken a munkahelyeken általános a napi tíz órás munkaidő, ami egy nappal több munkát jelent hetente. Az összefogásban résztvevő szakszervezetek szerint ez tarthatatlan, a kormánynak végre meg kell hallania a közösség érdekében dolgozók követeléseit is. A pénteken elindult közszolgálati konzultáció internetes kérdőívét mindenki névtelenül töltheti ki. Az első kérdés mindjárt a létszámhiány következményeit feszegeti és így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős, általános közszolgálati keresetnöveléssel lehet megszüntetni?” Ezt követően konkrét béremelési javaslatokról mondhatnak véleményt a válaszolók, abból kiindulva, hogy a magyar minimálbér az Európai Unió országaiban a legalacsonyabbak közé tartozik. Egyrészt annak eldöntését várják, egyetértenek-e a kitöltők a SZEF kezdeményezésével, hogy 2019. január 1-étől a minimálbér összege 190.000 forint, a szakmunkás bérminimum pedig 247.000 forint legyen. A következő lépcsőben bevezetnék a diplomás minimálbért, ami 30 százalékkal lenne magasabb összeg a szakmunkás minimálbérnél. A kérdőív emlékeztet rá, hogy az elmúlt években történt jogszabályi változások és kormányzati intézkedések következtében a közszolgálatban ma több mint húszféle keresetmegállapítási szabály létezik. A szakszervezetek annak eldöntésére kérik a válaszadókat, egyetértenek-e azzal, hogy „ valamennyi közszolgálati bérrendszerben az induló bértételek megegyezzenek a minimálbér, a szakmunkás bérminimum és a diplomás bérminimum „ összegével. A létszámleépítésekről szóló kérdések megalapozásakor kiemelik, hogy soha nem mérte fel a kormány a közszolgálati feladatok ellátásának létszámigényét, amikor pedig bürokráciacsökkentésről beszél a propaganda, érdemes lenne az adminisztratív terhek csökkentésében, a túlszabályozás megszüntetésében is gondolkodni a döntéshozóknak. A szakszervezetek végül a családbarát munkahelyek széleskörű elterjesztéséhez várják a közvélemény támogatását.     
2018.09.21 12:12
Frissítve: 2018.09.21 12:20