Levelet küldött Margrethe Vestagernek, az Európai Bizottság versenyügyi főbiztosának Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a sportcélú tao-támogatások magyarországi gyakorlatával kapcsolatban. A politikus arra kérdez rá, miért hosszabbította meg a programot tavaly a bizottság annak ellenére, hogy a 2011-ben írásban meghatározott előírások döntő többsége nem teljesült.
Jávor a levélben utal rá: semmilyen információ nem áll rendelkezésre, ami az adományozók és a kedvezményezettek beazonosítását segítené, miközben a programot engedélyező bizottsági döntés kimondja, hogy a támogatás közpénz, és a kérdéses adatokat nyilvánossá kell tenni. (A kormányzati gyakorlat ezzel éppen ellentétes: az érintett minisztériumok jogerős bírósági döntések ellenére sem hajlandók felfedni, hogy melyik cég melyik klubnak mennyi támogatást juttatott. Ugyanígy járnak el az egyesületek: tavaly Mészáros Lőrincet jelentette föl a DK mert – szintén jogerős bírósági ítélet dacára – nem adta ki az adatokat.)
Mivel a tárgyalások során az Orbán-kormány azt az álláspontot képviselte – s ezt a bizottság el is fogadta –, hogy a tao-támogatás versenykorlátozó és piacbefolyásoló szerepe minimális, mert a magyar klubok és játékosok nincsenek jelen az európai piacon, Jávor arra is rákérdezett, hogy milyen csapat- illetve egyéni szereplések esetén látná bizonyítottnak az EU a piactorzító hatást. Azaz: „Mennyire kell sikertelennek lennie a magyar focinak” ahhoz, hogy ne legyen veszélyben a tao-program?
Jávor következő kérdése arra vonatkozik, hogy nyomon követte-e a bizottság az uniós előírások, illetve a magyar kormányzati vállalások teljesülését. Például azt: a tao-programot jóváhagyó döntésben az szerepel, hogy a napi működés 20 százalékában, illetve évente legalább 10 teljes napon át iskolai és hallgatói sport-, szabadidős vagy egyéb közösségi rendezvények számára kell rendelkezésre bocsátani a tao-ból épült létesítményeket. Ám a legtöbb támogatást felszívó Felcsút és a Tállai András NAV-elnök fennhatóság alá tartozó Mezőkövesd esetében semmi nyoma annak, hogy ezt a kikötést megvalósítanák. Ráadásul a tao-program tavalyi meghosszabbításáról szóló tárgyalások dokumentumaiban sincs rá utalás, hogy a Bizottság bármilyen módon számonkérte vagy ellenőrizte volna a magyar teljesítést az újabb engedély kiadása előtt.
– A sportklubok a bizottság előírása szerint kötelesek részletesen bemutatni infrastruktúrafejlesztési programjukban, hogy a tervezett beruházás nem hoz létre felesleges kapacitást vagy az infrastruktúrák megkettőzését. Véleményem szerint egy 3500 férőhelyes stadion egy 1800 lakosú településen valószínűleg túlkapacitásnak minősül – fogalmazott Jávor a levélben a felcsúti arénára utalva. Az EP-képviselő azt is szóvá tette, hogy a szóban forgó stadion átlagos kihasználtsága még a hivatalos adatok szerint is alig 40 százalékos, ám a sajtó létszámellenőrzései szerint a klub által jelentett számok durván eltérnek (fölfelé) a valóságtól. A politikus itt is azt kérdezi, megbizonyosodott-e a bizottság arról, hogy a kormány betartotta, amit vállalt.
A tao-program második legnagyobb kedvezményezettje a hazai bajnokságban stabilan tökutolsó Mezőkövesd – vagyis a labdarúgás támogatásában fantáziát látó hazai vállalkozások szerint üzleti szempontból jó ötlet egy olyan vidéki csapatnál százmilliókat elkölteni, amelynek országos szurkolótábora nincs, helyben pedig átlagosan kétezren látogatják a meccseit. A talánynak természetesen van egy másik potenciális magyarázata is: a Mezőkövesd az adóhatóságot irányító államtitkár csapata, és lehetséges, hogy léteznek olyan vállalkozók idehaza, akik úgy gondolják, megér nekik egy kis pénzt a NAV-vezér jóindulatának kiérdemlése. Ezt a megfejtést valószínűsíti az is, hogy két, felszámolás alatt álló cég is felbukkant a klub honlapján támogatóként, igaz, az illetékes miniszter magyarázta szerint csak azért, mert nem frissítették időben az oldalt (azaz előbb volt a támogatás, utána a felszámolás - ami persze nem zárja ki, hogy jól jön nekik az eljárás során Tállai szimpátiája).