rasszizmus;antiszemitizmus;Bernard-Henri Lévy;

Erősödik a rasszizmus

„Nem hinném, hogy egycsapásra véget érhet a 3500 éve létező antiszemitizmus” – utalt a bécsi Városházán elhangzott felszólalásában Bernard-Henri Lévy a témában zajló nemzetközi konferencia címére, miszerint véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

A világhírű francia filozófus úgy vélekedett, hogy Európában, sőt az egész világon erősödőben van a rasszizmus, különösen a zsidókkal szemben. Ezzel úgy lehet felvenni a harcot, „ha megnevezzük a jelenséget, az előítéletet, ha válaszolunk rá, ha ellentámadásban lendülünk”.

Lévy felhívta a figyelmet arra, hogy vannak, akik anticionistának mondják magukat, pedig valójában antiszemiták. A holokauszt tagadása, illetve relativizálása is az antiszemitizmus viszonylag újszerű megnyilvánulási formája – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy Ausztria a múlt század elején rengeteg zsidó tehetségnek adott otthont, másfelől – folytatta - mindmáig ebben a az országban a legelszántabb a faji előítélet. Szörnyűségnek mondta, hogy az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra került. Franciaország azonban – jegyezte meg – abban az értelemben még rosszabb a helyzet, hogy ott ma bárkit megölhetnek csak azért, mert zsidó.

A konferencián, amelyet a New York-i, a Tel Aviv-i és a bécsi egyetem közösen szervezett az osztrák főváros önkormányzatával, felszólalt Moshe Kantor orosz milliárdos és filantróp, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke is. Ő Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és Svédországot emelte ki, mint olyan országot, ahol terjed a rasszizmus. Elítélően szólt a Jobbikról, valamint – Lévyhez hasonlóan – az osztrák Szabadságpártról. Biztonsági veszélynek nevezte az iszlámot.

A bécsi Die Pressében a konferencia kapcsán közzétett adatok szerint tavaly 503 antiszemita megnyilvánulást regisztráltak Ausztriában, a 2014-es 255 esettel szemben. Tettlegességig fajuló támadás azonban 2017-ben összesen csak öt volt. A statisztika azt mutatja, hogy az ellenséges megnyilvánulások 62 százaléka mögött nincs ideológiai háttér, 3 százalékban baloldali nézetek, 10 százalékban muszlim elképzelések, 24 százalékban pedig jobboldali gondolatok vezérlik a zsidógyűlöletet.