Szír kormányerők a kurdok oldalán

Megérkeztek kedden a kurdok felügyelete alatt álló, észak-szíriai Afrinba a szír kormánypárti csapatok, miután a kurdok segítséget kértek Damaszkusztól a január végén indított török offenzíva visszaveréséhez. Kurd forrás szerint a megállapodás a katonai együttműködésre korlátozódik, nem vonatkozik a kormány és a szíriai kurdok politikai kapcsolatára. A két fél eddig nagyrészt elkerülte, hogy közvetlen összetűzés legyen köztük, de eltérő elképzeléseik vannak Szíria jövőjéről. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta: nem fogják kímélni a szíriai erőket, ha a kurdok segítségére sietnek az ostromlott Afrin térségében. Ankara terrorszervezetnek tekinti az ottani Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát. Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden azt mondta,a török hadsereg a következő napokban megkezdi Afrin ostromát. Előzőleg a kurd erők azt állították, Oroszország akadályozza meg, hogy a szíriai kormányerők a segítségükre siessenek, mert a Kreml szövetséget kötött Ankarával.

Szerző

A veje miatt fáj Trump feje

Publikálás dátuma
2018.02.21. 06:32
Fotó: AFP/Chris Kleponis
Ez az első olyan jelzés, hogy Kushner azon megbeszéléseit is vizsgálja Mueller, amelyeket nem orosz befektetőkkel folytatott az elnök veje.

Jared Kushner, Donald Trump veje, miután apósát 2016 novemberében amerikai elnökké választották, de még nem lépett hivatalba, a CNN értesülése szerint külföldi – köztük kínai - befektetők támogatását igyekezett megnyerni ahhoz, hogy szálljanak be a New York-i Fifth Avenue-n található, a Kushner-család vállalkozásának tulajdonában álló, de pénzügyi nehézségekkel küzdő egyik irodaépület finanszírozásába. Az amerikai hírtévécsatorna úgy tudja, hogy Kushner megbeszélései iránt újabban behatóan érdeklődik Robert Mueller különleges ügyész. Mueller eredetileg arra kapott megbízást, hogy derítse ki, volt-e összejátszás az amerikai elnökválasztás befolyásolására törekvő orosz kormányzat és Donald Trump akkori republikánus elnökjelölt kampánycsapata között. Trump elnökké választása és 2017 januári hivatalba lépése között Kushner számos megbeszélést folytatott külföldi tényezőkkel, apósa, a leendő elnök megbízottjaként. E megbeszélések közt oroszokkal való találkozók is voltak.

Kushner ezek szerint az Anbang Insurance nevű kínai biztosító óriásvállalat vezetőivel beszélt egy héttel az elnökválasztás után. Az Anbang tulajdonában van a New York-i Waldorf Astoria szálló. A Kushner-család érdekeltségét képező, Ötödik Sugárút 666. szám alatti irodaház sorsát azonban végül nem sikerült rendezni, a megbeszélések 2017 márciusában zátonyra futottak.

Robert Mueller emberei amerikai médiaértesülések szerint azokra az üzleti megbeszélésekre is kíváncsiak, amelyeket Jared Kushner - az Anbanggal való alkudozás eredménytelensége után – egy katari befektetővel folytatott. Ez a befektető nem más volt, mint Hamad bin Jasszim el-Tani, az olajmonarchia volt miniszterelnöke. Ezek a tárgyalások is kudarrcba fulladtak, és Jared Kushner végül állítólag úgy szabadult meg az irodaépületben való részesedésétől, hogy abból nem származik haszna.

Mindemellett volt az elnök vejének egy harmadik olyan megbeszélése is az elnöki hivatal átadása-átvétele időszakában, amelynek a tárgykörét illetően ellentmondásosak az információk. Kushner találkozott Szergej Gorkovval, az orosz állami kézben levő Vnyesekonombank elnökével. A Trump-vő állítása szerint ez színtisztán amerikai kormányzati érdekekről szóló megbeszélés volt. Az orosz bank azonban azt mondja, hogy „üzleti roadshow” részeként ültek le New Yorkban Kushnerrel, nem mint az elnök emberével, hanem mint a Kushner Companies irányítójával.

Mueller vizsgálódásainak kibővített témaköre nyomán amerikai kommentátorok emlékeztetnek arra, hogy tavaly Donald Trump kijelentette: ha Mueller az ő családja ügyeiben kezd nyomozni, akkor azt úgy fogja tekinteni, hogy a különleges ügyész átlépte az átléphetetlen vörös vonalat. Ebből olyan vélekedések is fakadnak, hogy Trumpban – minden eddigi cáfolat ellenére – megerősödhet a szándék, hogy meneszti Muellert, ami persze jelentősen aláásná az elnök hitelét. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Robert Muellernek adott felhatalmazás a Trump-csapat orosz kapcsolatainak felderítésén túl kiterjed „minden olyan ügyre, amely e vizsgálattal közvetlen összefüggésben merült vagy merülhet fel”.

Trump az elmúlt napokban igyekezett politikai hasznot húzni abból, hogy az oroszok beavatkozási próbálkozásainak kivizsgálását eredetileg kezdeményező Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) elismerte: súlyos hibát követett el azzal, hogy nem értékelte megfelelően azokat a jelzéseket, amelyek komolyan vétele esetén meg lehetett volna előzni a 17 személyt meggyilkoló floridai iskolai lövöldöző fiatal ámokfutását. Trump azt az érvet vette elő, hogy az FBI túl sokat foglalkozik a feltételezett orosz beavatkozás kérdésével, ez vonja el erejét és figyelmét a fontosabb ügyekről.

Ennek a floridai iskolai gyilkosságnak a drámája olyan mértékben rázta meg az amerikai társadalmat, hogy a Fehér Ház a jelek szerint megkerülhetetlennek tartja a fegyvertartási, de legalábbis a fegyvervásárlási szabályok szigorításának a felvetését. Az önvédelemhez való jog olyan mélyen beleégett az amerikaiak gondolkodásmódjába, hogy e területen a szigorítás gondolatát csak nagyon kis lépésekben lehet elképzelni, különösen a konzervatívabb rapublikánusok kormányzása idején.

Donald Trump most jelezte: támogatni tudná azt, hogy korlátozott mértékben szigorítsák a szövetségi hatóságok által elvégzendő háttérellenőrzést, nincs-e kockázatot hordozó személyiségű ember a fegyvert vásárolni szándékozók között.

Ukrajna kelepcében

Publikálás dátuma
2018.02.21. 06:31
Petro Porosenko - „Nem az én elnököm” – mondják egyre többen Fotó: AFP/Oleg Pereverzev
Közel négy éve vált európai háborús gócponttá Kelet-Ukrajna, de máig nem pislákol a legkisebb fényforrás sem az alagút végén.

Végképp befagyni látszik a kelet-ukrajnai konfliktus, s úgy tűnik, ezt már – Kijeven kívül - mindenki tényként fogadja el. A nyugat figyelmét eltereli a nagyon is forró szíriai helyzet, s bár az Oroszországgal szembeni szankciók életben vannak, a Krím orosz annektálását is szinte tényként kezeli a világ, mint ahogy a minszki békefolyamat csődjét is. A múlt hét végi müncheni biztonságpolitikai konferencián el is maradt a tervezett normandiai négyes formátumú – német, francia, orosz, ukrán – külügyminiszteri egyeztetés a kelet-ukrajnai békefolyamat kapcsán. Sigmar Gabriel német külügyminiszter azt mondta Münchenben: lazítani kellene az ukrán válság miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciók rendszerén, ha sikerül megállapodni a békefenntartásról Kelet-Ukrajnában. Szerinte ugyanis irreális elvárni a megállapodások százszázalékos teljesítését a büntetőintézkedések enyhítése nélkül. Bár ezektől a szavaktól Berlin elhatárolódott, kétségtelen tény, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték miatti ukrán-német érdekellentét nem erősíti a német elkötelezettséget Kijev mellett. Mint ahogy az sem segíti az ukrán kormányzat melletti feltétlen európai kiállást, hogy maga sem teljesíti a minszki megállapodásban vállaltakat, és mindmáig adós a politikai rendezés feltételéül szabott Donbász különleges státusát rendező törvénnyel. Kijev továbbra sem hajlandó közvetlenül tárgyalni a szakadárok képviselőivel, nem vonja be őket a rendezésbe.

Az anyagi támogatást nyújtó nemzetközi szervezetek, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a reformok tényleges végrehajtását és a korrupcióellenes bíróság felállítását, a korrupció megfékezését szabják a következő hitelrészlet folyósításának feltételéül. E téren pedig Ukrajna legalább annyira rosszul áll, mint a minszki vállalásokkal.

Ám ha a kijevi kormányzat bármelyik feltételt teljesíti, előfordulhat, hogy önmaga halálos ítéletét írja alá. A lakossági támogatottság már rég elpárolgott a kormányerők mögül, de eddig senkinek nem sikerült annyira megerősödnie, hogy előrehozott választás esetén biztos többséget tudjon szerezni. Az ellenzék legnagyobb ereje ugyan Julija Timosenko pártja, amelynek európai elkötelezettsége nem kérdéses, de kormányt ő sem tudna alakítani a radikálisok és a populisták támogatása nélkül. Ha a Grojszman-Porosenko vezetés belemegy a donbászi különleges státus elfogadásába, a radikális szélsőjobboldalt hívja ki maga ellen. Azon az oldalon pedig ott állnak a korábbi szabadcsapatok maradványai, amelyeknek a teljes lefegyverzését nem tudták megoldani.

Ha pedig a nemzetközi hitelezők feltételeinek tesz eleget a kormányzat, és végrehajtja a nyugdíjreformot, emeli a gáz fogyasztói árát - összhangban a piaci árral -, valamint más megszorító intézkedésekkel biztosítja, hogy a 2018-as költségvetés hiánya ne haladja meg a GPD 2,5 százalékát, akkor a teljes lakosságot fordítja maga ellen.

Ha valóban felállítják a korrupcióellenes bíróságot, és a testület nem merül ki a látszattevékenységben, azzal ugyan kihúzzák a talajt a hollandiai száműzetésből is korrupcióellenes tüntetéseket szervező Miheil Szaakasvili mozgalma alól, de önmaguk alól is. A volt grúz elnök azt hirdeti, hogy Porosenkót is korrupt oligarchák veszik körül, hogy maffiaállamként működik az ország, és ha ez akár részben is igaz, akkor az államfőt magával rántaná a korrupcióellenes harc. A milliárdos államfő neve több offshore ügyben felmerült, a Panama-iratokban is szerepel. Ennek ellenére Porosenko 2017. december 22-én törvényjavaslatot nyújtott be a korrupcióellenes bíróság felállításáról, amelynek tárgyalását sürgősségi eljárással kérte. A parlament mindmáig nem tűzte napirendre a tervezetet, amely amúgy sem tetszik az IMF-nek. A valutaalap szerint nem felel meg a Velencei Bizottság ajánlásának, nem szavatolja a korrupcióellenes bírák kiválasztásának függetlenségét.

Kijev helyzetét az is rontja, hogy egyre komolyabb vitákba bonyolódik EU-s szomszédaival. Az oktatási törvény kapcsán ugyan csak a magyar diplomácia ment el addig, hogy egyenesen blokkolja az ukrán integrációs törekvéseket, de a román, bolgár, lengyel támogatás is megingott. A történelmi emlékezetről folytatott lengyel-ukrán vita - a második világháborús volhíniai mészárlás és Sztyepán Bandera személye, illetve hadserege kapcsán - komoly törést hozott a lengyel-ukrán államközi kapcsolatokban is. Mindez pedig egyre távolítja a kelet-ukrajnai rendezés esélyét és azt, hogy az Európai Unió egyik legnagyobb szomszédjában megszűnjön a háborús veszély.

Szerző