Kormányzati rezsirizsa

Publikálás dátuma
2018.02.21. 06:20
Fotó: Vajda József
A Miniszterelnökséget irányító Lázár János és Kovács Zoltán szóvivő a kormányinfón nagy rutinnal sasszézott ki ama felvetések megválaszolása elől, hogy 2013-2014-ben miért nem igazították a gázár nagykereskedelmi tételét a valósághoz és így miért tartották – „rezsicsökkentés” ide vagy oda - az indokoltnál magasabban a lakossági díjakat. Az illetékes Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rövid közleménye hasonló taktikával él.

Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető perelte ki a lakossági gáz nagykereskedelmét végző állami MVM 2013 és 2014 között kifizetett gázárait. Ebből kiderült: az - E.ON-tól épp akkor állami tulajdonba kerülő – nagykereskedő rendre köbméterenként 3-4 forinttal kevesebbet adott a lakosságnak szánt gázért, mint amennyit ugyanezen nagykereskedelmi árként az állam a lakossági díjban jóváhagyott. A valós érték „beépítésével” tehát tovább mérsékelhették volna a lakossági rezsit. A különbség a köbméterenként körülbelül száz forintra rúgó gázdíjon belül több százalék. Az MSZP számításai szerint, míg a nagykereskedő által ténylegesen fizetett gáz ára ez idő alatt 14 forinttal esett, addig a lakossági díjban e tétel csak héttel került lejjebb. Az ellenzéki párt korábbi számításai szerint az Orbán-kabinet a vizsgált időszakban csak ezzel több mint 11 ezer forintot vett ki a családok zsebéből.

Az elsőként lapunkban megjelent elemzésre a szakhivatal egy más témájú közlemény végén, röviden reagált. Ám csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a számla nem csak a gázmolekula nagykereskedelmi árából áll. (Szerintük az arány 49 százalék, nekünk a MEKH-adatok alapján e két évre körülbelül 54 százalék jött ki.) Mindazonáltal a felvetések a számla kifejezett egy elemére, a gáznagykereskedelmi árra vonatkoznak, a könnyű félremagyarázhatóság miatt ügyelve arra, hogy „almát az almával” vessenek össze. Eszerint a szakhivatal a gázár nagykereskedelmi részét nem csökkentette az indokolt mértékben, függetlenül minden mástól. A MEKH-közlemény ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy a kormánnyal együtt rendszeresen „sakkoznak” a gázár különböző tételeivel, noha ez tilos.

Kovács Zoltán a kormányinfón a felvetést ugyancsak vakvágányra terelte, mondván: „két különböző dolgot hasonlítanak össze, a gázár nem csak a gáz beszerzési árából áll”. A kérdés ugyanakkor kifejezetten csak a gáz beszerzési árára vonatkozik és egyazon tételeket vet össze. Lázár János ezután azt kifogásolta: ha tényleg túl magasan ismerték el a nagykereskedelmi költségeket, akkor miért támadja az EU a magyar kormányt azzal, hogy túl alacsonyan ismerte el az energiacégek költségeit? Eme látszólag jogos felvetés viszont már két különböző téma összekeverése. Az EU-bírálat ugyanis a nagykereskedőn kívüli szereplőkre vonatkozik: az állam a rezsicsökkentés során kifejezetten a többi szereplőtől, például (a lakosságot közvetlenül ellátó) szolgáltatóktól vagy a hálózatüzemeltetőktől vont el nekik jogosan járó pénzeket és ehhez az Orbán-kabinet azóta is tartja magát. Ezeket így nem a „luxus-”, hanem a teljes profitjuktól megfosztották. Pedig, mint felhívtuk a figyelmet, a tényleges nagykereskedelmi ár elismerésével úgy vághattak volna 25 százalékot a rezsin, hogy a többi szereplő is megkapja a jussát és nincs per sem. A rezsicsökkentés örvén így a Fidesz voltaképp a nagykereskedőhöz csatornázott át bevételeket a többiektől. Talán nem függetlenül attól, hogy a nagykereskedő pont az idő tájt került állami tulajdonba és az Orbán-kabinet a többi külföldi befektetőt is ki akarta szorítani az iparágból.

Lázár János azt is felvetette: az állami közmű – legalábbis akkor, amikor a tárcájához tartozott – nem termelt érdemi nyereséget. Ezzel szemben a valóság, hogy 2016-ban a Főgáz – a mai NKM Földgázszolgáltató – közel hatmilliárdos profitot mutatott be. Mi több: a – Főgázt is kiszolgáló – állami nagykereskedő, az MVM könyveiben ugyanebben az évben ötvenmilliárd forint jelent meg az olcsó gázbeszerzési ár és a szinten maradó eladási ár közötti extraprofitként. (Igaz, az MVM-et épp nem Lázár tárcája felügyeli.)

Az MSZP szerint csak ez az egy tétel az átlagfogyasztásig azonnali 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé.

Az E.ON jelenség
A kormányinfón a 444 tudósítója – joggal – azt is felvetette: ha ma nem lenne túl magas az állam által előírt gázár, az E.ON nem állhatott volna elő piaci alapon olcsóbb lakossági csomaggal. Lázár János ennek okát az E.ON-tól tudakolná. Pedig egyértelmű: a német társaság szintén a szóban forgó nagykereskedelmi ár leesését használja ki. Kovács Zoltán azt is megkérdezné, „miért pont a választási kampányban látszik jó ötletnek egy olyan konstrukció bevezetése, ami alkalmat ad egy ilyenféle tévedésre”. A tévedés mibenlétét eddig se a Fidesz, se a – hasonlóképp nyilatkozó – E.ON nem fedte fel. A kormányszóvivő viszont biztos téved: a szolgáltató ugyanis az ajánlatot nem a választási kampányban, hanem tavaly októberben vezette be. Igaz, a sajtó csak most figyelt fel rá – nevesül a Mészáros Lőrinc-féle Világgazdaság.



Szerző

Acélos tervek a Dunaferr-nél

Publikálás dátuma
2018.02.20. 17:01
Evgeny Tankhilevich, az ISD Dunaferr Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a Duneferr helyzetéről, fejlődéséről tartott sajtótájéko

Az ISD Dunaferr Zrt. - mindkét kohójának felújítását követően szívesen részt vállalna a paksi atomerőmű reaktorainak bővítésekor szükséges acélhengerek gyártásában. Bizakodásukat az is táplálhatja, hogy a 6000 főt foglalkoztató kohászati kombinát tulajdonosai oroszok. A technológiai hátteret a dunaújvárosi cég korszerűsödő hengerműve adhatja. Ugyancsak jelentős piacbővülést remélnek attól, hogy meghatározó szereplőivé válnának a hazai autógyárak karosszériáihoz szükséges acéllemezek szállításába is - erről Evgeny Tankhilevich beszélt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tegnap tartott sajtótájékoztaton. A cégvezető örömmel jelentette be, hogy a hosszú évek után, amikor túlélési stratégiát voltak kénytelenek folytatni, 2017-ben végre nyereségesek lettek. Ennek némileg ellentmond, hogy a hvg.hu tegnap "meglehetősen ingatagnak" minősítette a dunaújvárosi cég helyzetét.

Emlékezetes, hogy idén januárban az átlátszó.hu még arról írt, hogy fél éves késéssel tette közzé a Dunaferr központi cége a 2016-os mérlegét. A könyvvizsgálónak, az Ernst&Young-nak is voltak a céggel kapcsolatban fenntartásai az internetes portál szerint. Arra is emlékeztetnek, hogy Szulejman Kerimov dagesztáni orosz üzletembert, akit sokan a Dunaferr egyik tulajdonosának véltek, amit egyébként soha nem erősítettek meg és nem is cáfoltak, tavaly decemberben letartóztatták Nizzában, mert a francia Riviérán lévő ingatlanjaival kapcsolatos adócsalással és pénzmosással gyanúsítják a francia hatóságok.

Amennyiben nyereséges volt 2017-ben a cég - amit Sevcsik Mónika HR-igazgató a Népszava érdeklődésére megerősített - akkor ez valóban kiemelkedő eredmény.

A 2016-os mérlegben még azt olvashattuk, hogy 33 milliárd forintról 14,5 milliárdra csökkent a veszteségük, úgy hogy a saját tőke mínusz 43,6 milliárd forintot tett ki, a kötelezettségállomány pedig 264 milliárd forintos volt.

A tájékoztatón résztvevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter utalt arra, hogy az európai acéltermelés komoly kihívásokkal küzd, az Európai Unió 170 millió tonna éves termelésével a második legjelentősebb szereplője a globális acéliparnak Kína után. Megjegyezte, Kínában 350 millió tonna kihasználatlan termelési kapacitás van, ami jóval több, mint az EU egész éves acéligénye. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország támogatja az Európai Unió törekvéseit az európai acélipar megvédésére, az ország elsőként csatlakozott ahhoz a G20-as fórumhoz, amelynek célja a világpiaci kihasználatlan kapacitások ésszerű csökkentése.

Sevcsik Máriától lapunk megtudta, hogy a Dunaferrnél jelentős bérfejlesztést hajtanak végre. Két részletben a fizikai állományban lévők havi 50 ezer, a szellemiek pedig 40 ezer forintos bérfejlesztést kapnak. Emellett további havi 63 millió forint áll rendelkezésre, hogy a fizikai állományban lévők bérét differenciálják. A Dunaferrnél is bevezették a cafetériát, a már létező szociális alapjuk összegét 15 százalékkal megemelték. A szakszervezetekkel pedig tovább folynak a tárgyalnak a 2019-2020-as béremelések mértékéről.

Szerző
Témák
Dunaferr

Mocsok, lejárt élelmiszerek egy ételszállító cégnél Dunakeszin (videó)

Publikálás dátuma
2018.02.20. 09:58
Fotók: Nébih
Egyadagos házhoz szállítást végző konyhaüzemben tartott ellenőrzésén több mint 5 tonna alapanyag és helyben készített félkész étel forgalomba hozatalát tiltotta meg, valamint elrendelte annak megsemmisítését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - közölte a hatóság honlapján.

A szakemberek az ellenőrzés során 58 tétel, összesen 5533,75 kg, döntő többségében nem nyomon követhető, valamint lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű alapanyagot és félkész élelmiszert találtak a Dunakeszin működő cég hűtőkamráiban és raktáraiban. A jogsértő termékeket a hatóság a helyszínen a forgalomból azonnali hatállyal kivonta, a forgalomba hozatalt megtiltotta és elrendelte a megsemmisítésüket.

Az ellenőrök egyéb higiéniai hiányosságokat is megállapítottak, például a nem megfelelően tárolt alapanyagok  közvetlen szennyeződésnek voltak kitéve. A fagyasztókamrák padozata erősen szennyezett, eltaposott zöldségdarabokkal volt tele, a beton padozata helyenként sérült, hiányos. A húsátvevő helyiségben található kézmosó nem üzemelt. Az ételmaradék, illetve az állati melléktermék elszállítási szerződés sem volt maradéktalanul rendben. Két vállalkozással is szerződésben állt a cég, akik felváltva szállították el az állati mellékterméket. Az egyik megbízott vállalkozás azonban erre nem rendelkezett engedéllyel, így nem volt jogosult az elszállításra.

Szerző