Katasztrófa fenyeget Kongóban

Rendkívül súlyos humanitárius katasztrófa fenyegeti a Kongói Demokratikus Köztársaság délkeleti részét a térségben fellángoló erőszak miatt - közölte kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a világszervezet genfi székhelyén. A Tanganyika nevű délkeleti tartományban ugyanis jelentősen fokozódott az erőszak december vége óta. A térségben már több mint négy éve rendszeresek az összecsapások a Tva törzshöz tartozó pigmeusok és a Luba rivális bantu népcsoport fegyveres csoportjai között.

Szerző

Ingyenes Interrail magyar fiataloknak is

Az EU idei költségvetésében valamivel több mint 12 millió eurót különítenek el arra, hogy 18. életévüket betöltött lányok és fiúk a vakáció alatt néhány napig vagy hétig díjmentesen utazhassanak vonaton Európában. Ebből a pénzből a számítások szerint 2018-ban a tagállamok összesen 20-50 ezer fiatalja élvezheti a külföldi utazás örömeit. A létszám attól függ, hogy a felhasználók mennyi időre szóló bérletet vesznek igénybe. Szakértők valószínűsítik, hogy a kontingensben néhány ezer magyar is helyet kaphat.

Az ingyen vonatbérlethez jutó szerencséseket az Európai Bizottság illetékes szolgálatai választják majd ki a jelentkezők közül. Elsősorban azok reménykedhetnek a juttatásban, akik még nem voltak uniós támogatások kedvezményezettjei, például nem vettek részt az Erasmus+ diákcsere-programban, vagy még nem jártak külföldön. Brüsszelben ügyelnek majd arra is, hogy egyetlen tagállam fiataljai se maradjanak le a lehetőségről.

Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő kezdettől fogva támogatta az ötletet, hogy az EU adjon minden, 18. életévét betöltött európai fiatalnak külföldi utazásra szóló egyszeri ingyen vonatbérletet. Az elképzelés teljes megvalósítására bizonyára még éveket várni kell. De a 2020-ig kísérleti stádiumban lévő programra az EP jövőre és azután is szeretne az ideinél több költségvetési pénzt kiharcolni. A fő cél az, hogy az unió következő hosszú távú büdzséjében külön tételként szerepeljen az díjmentes Interrail bérletre elkülönített összeg — hangzott el a magyar politikus által szervezett keddi brüsszeli meghallgatáson, ahol a felszólalók mindegyike az utazás, a világlátás kedvező egyéniségformáló és készségfejlesztő erejét hangsúlyozta.

Az uniós büdzsét kezelő Európai Bizottság képviselői szerint már tavasszal elindulhat a tájékoztató kampány, elsősorban a közösségi médiában. Sok még a bizonytalanság, de a tervek szerint májusban már fogadni tudják az első jelentkezéseket. Ujhelyi István jónak tartaná, ha Magyarország úticélként is reklámozná magát.

Erősödik a rasszizmus

„Nem hinném, hogy egycsapásra véget érhet a 3500 éve létező antiszemitizmus” – utalt a bécsi Városházán elhangzott felszólalásában Bernard-Henri Lévy a témában zajló nemzetközi konferencia címére, miszerint véget kell vetni az antiszemitizmusnak.

A világhírű francia filozófus úgy vélekedett, hogy Európában, sőt az egész világon erősödőben van a rasszizmus, különösen a zsidókkal szemben. Ezzel úgy lehet felvenni a harcot, „ha megnevezzük a jelenséget, az előítéletet, ha válaszolunk rá, ha ellentámadásban lendülünk”.

Lévy felhívta a figyelmet arra, hogy vannak, akik anticionistának mondják magukat, pedig valójában antiszemiták. A holokauszt tagadása, illetve relativizálása is az antiszemitizmus viszonylag újszerű megnyilvánulási formája – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy Ausztria a múlt század elején rengeteg zsidó tehetségnek adott otthont, másfelől – folytatta - mindmáig ebben a az országban a legelszántabb a faji előítélet. Szörnyűségnek mondta, hogy az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra került. Franciaország azonban – jegyezte meg – abban az értelemben még rosszabb a helyzet, hogy ott ma bárkit megölhetnek csak azért, mert zsidó.

A konferencián, amelyet a New York-i, a Tel Aviv-i és a bécsi egyetem közösen szervezett az osztrák főváros önkormányzatával, felszólalt Moshe Kantor orosz milliárdos és filantróp, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke is. Ő Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és Svédországot emelte ki, mint olyan országot, ahol terjed a rasszizmus. Elítélően szólt a Jobbikról, valamint – Lévyhez hasonlóan – az osztrák Szabadságpártról. Biztonsági veszélynek nevezte az iszlámot.

A bécsi Die Pressében a konferencia kapcsán közzétett adatok szerint tavaly 503 antiszemita megnyilvánulást regisztráltak Ausztriában, a 2014-es 255 esettel szemben. Tettlegességig fajuló támadás azonban 2017-ben összesen csak öt volt. A statisztika azt mutatja, hogy az ellenséges megnyilvánulások 62 százaléka mögött nincs ideológiai háttér, 3 százalékban baloldali nézetek, 10 százalékban muszlim elképzelések, 24 százalékban pedig jobboldali gondolatok vezérlik a zsidógyűlöletet.