munkanélküliség;Borsod;

Fotók: Vajda József

- Észak-Borsod többsége munkára vár

A közmunkaprogram hatására már csak tizenhat olyan település akad az országban, ahol 25 százalékosnál magasabb a munkanélküliség, s további 21, melyekben a minden ötödik ott élő állástalan. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb adataiból az is kiderül, 55 olyan falu van az országban, ahol jelenleg nincs álláskereső.

A legutolsó foglalkoztatási adatok szerint Magyarországon a borsodi Csenyétén a legmagasabb a munkanélküliség, közel 41 százalékos. Miután bő fél évtizede ennek dupláját mérték, akár csodáról is beszélhetnénk, ám a változás a közmunka-programnak köszönhető, ami igencsak árnyalja a képet – szakemberek szerint a jelenlegi munkanélküliségi statisztika igazából játék a számokkal. Mindenesetre az NFSZ adataiból is látszik, hogy a korábban is leginkább munkanélküliség sújtotta vidékeken, azaz Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben, Somogyban és Baranyában ma is tragikus a helyzet. Leginkább Észak-Borsodban: a 16, legalább 25 százalékos állástalansággal sújtott településből hét itt található. Vagyis errefelé nem igaz a kormányzati propaganda, hogy aki akar, az tud is dolgozni.

Nem úgy Nyugat-Magyarországon. Zalában 16, Győr-Moson-Sopronban és Vasban 11-11 olyan település akad, ahol egyetlen álláskereső sem szerepel a nyilvántartásban, más kérdés, hogy jellemzően olyan aprófalvakról van szó, ahol a lakosság jelentősen elöregedett, a fiatalok elköltöztek, így alig néhány munkaképes korú él.

A megyék közül Nógrádban a legrosszabb a helyzet, minden tizenharmadik helybéli munkanélküli, s nem sokkal jobb a helyzet Borsodban és Szabolcsban sem. Hátulról a negyedik a Dunántúlon messze legrosszabb mutatókkal rendelkező Somogy, ahol minden tizennegyedik ember állástalan. S ahol egyedül több a munkanélküli, mint az ország három legjobb mutatójú megyéjében, Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban és Veszprémben. Utóbbit amúgy csak a Balaton választja el Somogytól.

A megyeszékhelyek közül Győr messze a legjobb foglalkoztatási statisztikával rendelkezik, s két százalék alatti az állástalanság Budapesten, Székesfehérváron és Veszprémben is. A Dunától keletre Szeged mutatója a legjobb, s némi meglepetés, hogy az amúgy leszakadó Viharsarok központja, Békéscsaba megelőzi a Mercedes-gyárral dübörgő Kecskemétet. A Dunántúl legrosszabb statisztikája Kaposváré, a somogyi megyeszékhelynél csak Miskolc, Szolnok, Debrecen és a messze tökutolsó Salgótarján számai rosszabbak. Még úgy is, hogy egy év alatt egy százalékot javult a mutatója – a legrosszabb helyzetű megyeszékhelyek közül amúgy egyedül csak Kaposváré romlott, több mint 0,4 percenttel.

Az országos átlag ugyanezen idő alatt 0,19-et javult, jelenleg 3,8 százalék, ahogyan a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében állt: „Soha nem mért mélységbe süllyedt a munkanélküliség”. A közmunkásokat, de még inkább a sok százezer külföldön dolgozót nem említették.

 Csenyéte az ország legszegényebb faluja, ahol az emberek egyfajta karanténben élnek.