Mélyül a szír pokol

Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:32
A légitámadásoknak sok gyerekáldozatuk is van Fotó: AFP/Khaled Akasha/Anadolu Agency
Nincs javulás Kelet-Gútában, a kormányerők bombázása nyomán előállt humanitárius vészhelyzetben. Törökország is tovább feszíti a húrt, államközi fegyveres konfliktust kockáztatva.

Recep Tayyip Erdogan szerint legitim célpont mindenki, aki szembeszáll a kurdok lakta Afrint megszállni készülő török hadsereggel. A török elnöki hivatal szerdai közleménye szerint Ankara kész katonailag is szembeszállni bárkivel, aki segítséget nyújt a szíriai kurd milíciának, a YPG-nek, amelyet most szárazföldi offenzívával próbál kiszorítani Ankara a török határ közelében fekvő szíriai Afrin településről. A figyelmeztetést azt követően adták ki, hogy kedden este a szír hadsereggel szövetséges milíciák siettek a kurdok védelmére. Ankarai közlés szerint a kormányerőket visszaszorította a török tüzérség, nem tudtak behatolni a településre, de az Euronews tudósítása szerint a rezsimhű katonák behatoltak Afrinba és úgy nyilatkoztak, addig maradnak, míg vissza nem verik a „zsarnok törökök offenzíváját”. Így Afrinban bármelyik percben farkas szemet nézhetnek Erdogan és Aszad elnök csapatai, ami nemzetközi konfliktushoz vezethet, jegyzi meg az Euronews.

A kelet-gútai harcok tegnap is folytatódtak, a Damaszkusz külvárosának számító településen egyre kritikusabb a helyzet. Az oroszok által támogatott szír légierő napok óta bombázza a felkelőket, többek között hordóbombákkal is, az áldozatok zöme pedig civil. Már több mint 300 civil vesztette életét, a humanitárius katasztrófa pedig további százezreket fenyeget. Az ENSZ felszólítása sem volt elegendő ahhoz, hogy a segélyszállítmányok eljussanak az ostromgyűrűbe zárt lázadókhoz, akik már nemcsak kórházak és gyógyszerek, de alapvető élelmiszerek és ivóvíz nélkül próbálják túlélni a poklot.

Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek, a nyugati országok is hangoztatják, a kelet-gútai ostrom háborús bűn, az Aszad-rezsim naponta követ el háborús bűnöket. Kelet-Gútát valóban zömében dzsihádista felkelők uralják, de a városban több mint 400 ezer civil rekedt, máris számos gyermekáldozata is van a légicsapásoknak. A szíriai kormány cáfolja, hogy civileket bombáznának, csakhogy a civil áldozatok száma mégis egyre nő. Azt is tagadja, hogy hordóbombákat dobnak le. Tegnap a Kreml is hivatalos cáfolatot adott ki, Dmitrij Peszkov szóvivő alaptalan vádaskodásnak nevezte, hogy Oroszország háborús bűnök lekövetését támogatná. A légitámadás intenzitása arra utal, hogy a szír kormányerők rövidesen megkezdik Kelet-Gúta szárazföldi ostromát, amely az utolsó lázadók kezén lévő terület a főváros közelében. Szárazföldi támadás esetén a gútaiaknak nincs sok esélyük, többek között azért sem, mert megosztottak, a települést uraló csoportosulások már többször egymással is összecsaptak.

Mindezzel párhuzamosan körvonalazódik az újabb összecsapás az idlibi felkelők között is. Szíriai Felszabadítási Front néven egyesült múlt hét végén két iszlamista tömörülés, az Ahrar al-Sham és a Nour al-Din al-Zenki, azzal a céllal, hogy erősítsék pozícióikat az Idlib tartományt és Aleppó tartomány északi részét uraló dszihadistákkal szemben, közölte az AFP hírügynökség. Idlib az egyetlen szíriai tartomány, amelyet szinte egészében máig a dzsihádisták uralnak, elsősorban a Hayat Tahrir al-Sham koalíció, amelyet az al-Kaida helyi szárnya, a korábbi an-Núszra Front ural. A hírügynökségnek nyilatkozó Sam Heller, az International Crisis Group elemzője szerint az egyesülés a dzsihadisták megfékezése céljából történt, ugyanis a Hayat Tahrir al-Sham az utóbbi időben megerősödött és újabb összecsapásra készül a Zinki ellen. A Zinki és az Ahrar a két legjelentősebb nem dzsihadista felkelőcsoport, amely fékezi az al-kaidások terjeszkedését. A különböző Aszad elleni fegyveres csoportok 2013 óta többször egymás ellen is harcoltak már. A Zinki azon 42, a CIA által is megvizsgált és mérsékeltnek tartott lázadó alakulatnak, amely fegyvereket, többek között BGM-71 TOW páncéltörő rakétákat is kapott az Egyesült Államoktól. Az Iszlám Állam ellen nem, de a kormányhadsereg ellen mindvégig harcolt. Az Ahrar al-Sham vahabita, szalafista szervezet, amely elsősorban Szaúd-Arábia és Katar támogatását élvezi.

Szerző

Orosz politikusok bilincsben

Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:31
Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista korrupcióellenes tüntetései a hatalmon lévőket célozzák Fotó: AFP/Sefa Karacan/Anadolu Age
Az orosz elnökválasztás közeledtével egyre keményebben lecsapnak a korrupcióba keveredett politikusokra. A Kreml tagadja, hogy ennek köze lenne a kampányhoz.

Az év eleji dagesztáni rendcsinálás után Moszkva világossá tette, hogy az ország más régióiban is megtisztítja a közéletet a korrupt vezetőktől. A dagesztáni minta, amelyet hivatalosan „káder-forradalomnak” titulálnak, megrengette az Észak-Kaukázus legnagyobb köztársaságát. Januárban letartóztatták Muszajevet, a főváros polgármesterét azzal a váddal, hogy törvénytelen módon biztosított földterületet egy magánvállalatnak, februárban korrupció gyanúja miatt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat őrizetbe vette Gamidov kormányfőt két helyettesével együtt, és Moszkvába vitték őket. Az egészségügyi infrastruktúra terén elkövetett törvénysértések miatt egy sor vezető ellen eljárást kezdeményeztek. A vádlottak között van az oktatásért és tudományért felelős miniszter is. Az októberben Putyin által ideiglenesen kinevezett köztársasági elnök menesztette az egész kormányzatot. Az új kormányfő Tatárföld sikeres gazdasági minisztere lett, aki hazájában már bizonyította rátermettségét.

A Kreml gondoskodott arról, hogy a széles közvélemény elé kerüljön az ügy minden részlete. Feltették az internetre azt a videót, amely nemcsak Gamidov pompás villáját, a házkutatáskor megbilincselt politikust örökítette meg, hanem a villában talált fegyverkészletet, többek között egy Kalasnyikov gépkarabélyt és egy arany pisztolyt is.

A Kreml szóvivője nem hagyott semmi kétséget a felől, hogy az egész országra kiterjesztik a korrupt helyi vezetők elleni fellépést. Határozottan tagadják, hogy ennek bármi köze lenne a közelgő választáshoz vagy akár a politikához. Ez azonban nem hangzik túl meggyőzően, mivel Dagesztán az Orosz Föderáció gyenge láncszeme, nagy politikai és társadalmi viharokkal. Feltételezhető, hogy a többi kaukázusi köztársaság sem ússza meg. Rosszak az életkörülmények, nagy a bűnözés, a terroristák gyakran hátországuknak tekintik. De távolabbi vidékek is sorra kerülnek, vagy már kerültek is.

Az innen sokezer kilométerre fekvő Dél-Szahalini terület kormányzóját, Alekszandr Horosavint nagyösszegű kenőpénz elfogadása, többszöri megvesztegetés és pénzmosás miatt 13 évi szigorított börtöntelepen eltöltendő szabadságvesztésre és félmilliárd rubel megtérítésére ítélték. Még 2015-ben tartóztatták le, bilincsbe verve vitték Moszkvába, majd két év múlva állították bíróság elé. Felelősségre vonták és sok év börtönbüntetésre ítélték a miniszterelnökhelyettest, a mezőgazdasági minisztert és a kormányzó tanácsadóját is. A vád szerint 2009-től 20015-ig 522 millió rubel kenőpénzt fogadtak el vállalkozóktól. Horosavin dúskált a jóban, szenvedélyesen gyűjtötte a méregdrága órákat, gyűjteményében 195 darabot találtak, több mint 600 millió rubel értékben. Letartóztatása előtt is rendelt 36 millióért több órát. Négy 240 milliót érő lakása és hat 42 millió értékű autója volt, többek között egy Mercedes-Benz, egy Bentley Continental Gt és két Lexus. Ingatlanjai, 700 millió rubel készpénz és valuta, ékszerek egészítették ki a „kollekciót”. És mindez egy olyan ember kezében, aki a Moszkvától több mint tízezer kilométerre lévő vidéken nem volt képes megfékezni sem a példátlanul nagyfokú fiatalkorú bűnözést, sem saját polgárai javára fordítani a gazdag természeti erőforrásokat.

A mostani leleplezés hullám nem új jelenség. A legjelentősebb Alekszej Uljukajev volt orosz gazdaságfejlesztési miniszter vád alá helyezése volt 2 millió dollár csúszópénz elfogadása miatt. Ő volt az első hivatalban lévő kormánytag, aki ellen bűnvádi eljárást indítottak. Nyolc évi szigorított szabadságvesztésre ítélték. Hosszúra nyúlik azoknak a kormányzóknak a listája, akiket felelősségre vontak az elmúlt esztendőkben.

A szigorú ítéletek hatására tavaly jelentősen csökkent a hasonló esetek száma. Politológusok azonban a példaértékű ítéletektől nem remélik azt, hogy képesek lennének felszámolni a korrupciót. Ez olyan társadalmi és politikai jelenség, amelynek mélyek a gyökerei, és egy-egy leleplezéssel nem tárják fel annak valós okait.

Szerző

Meghalt Billy Graham

Publikálás dátuma
2018.02.21. 21:35
Fotó: AFP/Jim Ruymen

Meghalt az egyik legbefolyásosabb amerikai evangélista prédikátor, Billy Graham. 1918-ban született, jelentős szabadtéri összejöveteleket tartott, beszédeit nagy médiaérdeklődés kísérte. Különösen közeli kapcsolatban volt Dwight David Eisenhowerrel, Lyndon Johnsonnal (akiről úgy gondolták, hogy Graham legközelebbi barátja), Richard Nixonnal, Reaganékkel és a Bush családdal is. 1983-ban Ronald Reagan elnök a Szabadság Érmet adományozta az evangélistának, ami a legmagasabb kitüntetés ami civilnek adható.

Szerző