Előfizetés

Jól járt, aki elkerülte a Tiborcz-céget

Doros Judit, Ungár Tamás, Vas András
Publikálás dátuma
2018.02.22. 06:00
NINCS ELÉG FÉNY - Jobban jártak az Eliost elkerülő városok Fotó: Molnár Ádám
Örülhetnek azok a városok és falvak, amelyek nem a kormányfő vejének volt cégével korszerűsítették közvilágításukat: olcsóbban kaptak korszerű lámpákat – derül ki lapunk összeállításából.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF jelentése szerint súlyos szabálytalanságok nyomán, a pályázatokat szervezetten elcsalva nyerte el több településen is a közvilágítás megújítására kiírt tendereket a kormányfő vejének egykori cége. Ráadásul a kivitelezés olykor nem volt megfelelő – Kecskeméten és Zalaegerszegen például máig sokan panaszolják, hogy a lámpák nem adnak elég fényt –, a beruházások pedig túlárazottak voltak. Ehhez képest sokkal jobban jártak azok a települések, amelyek nem Tiborcz István egykori cégével, az Elios-szal szerződtek.

A Hajdú-Bihar megyei Polgár például egyetlen fillér befektetés nélkül tudta korszerűsíteni a közvilágítást. A nyolcezer lelkes városban márciusban fejezik be 1100 lámpatest cseréjét úgy, hogy annak összes költségét a beruházást végző magyar cég előlegezte meg: a település a lecsökkent áramrezsiből származó megtakarításból, tizenkét év alatt fizeti ki a fejlesztés árát. Ezután az évi tízmilliós plusz bevétel már az önkormányzatot gazdagítja, akár további tíz-tizenöt évig: ideális esetben akár 25-30 év is lehet az új lámpák élettartama. Tóth József, Polgár DK-s polgármestere a Népszavának azt mondta: eddig közel húszmillió forintot fizettek ki évente közvilágításra, mostantól ennek felét megspórolják, s ezt a különbözetet utalják át a kivitelezést végző Mezei-Vill Kft.-nek az elkövetkező tizenkét évben. A beruházás úgy 120 millióba, egy lámpatest cseréje 109 ezer forintba került. Csak összehasonlításul: az „Elios-városokban” 139-217 ezer forintba kerültek a világítótestek.

A Polgár közvilágítását megújító beruházó azt is vállalta, hogy a forgalmasabb csomópontokban és középületeknél magasabb fényerejű lámpákat helyez el. Sem állami, sem uniós forrást nem használtak fel, s önrész sem kellett a beruházáshoz: a kivitelező a saját tőkéjét kockáztatta, amikor voltaképp "megelőlegezte" a városnak a finanszírozás költségeit.

NINCS ELÉG FÉNY - Jobban jártak az Eliost elkerülő városok Fotó: Molnár Ádám

NINCS ELÉG FÉNY - Jobban jártak az Eliost elkerülő városok Fotó: Molnár Ádám

A polgáriak alaposan utánanéztek, kivel szerződnek, a berettyóújfalui cégnek pedig több referenciája is volt, hisz hasonló konstrukcióban készítették el Tiszacsege, Egyek, Nagyrábé és például Bocskaikert közvilágításának korszerűsítését is. De Salgótarjánban is ennek a cégnek a fejlesztése nyomán nem 110 millió, hanem csak 40 millió forint az áramszámla. Kerestük a magyar céget, ám annak ügyvezetője azt mondta: semmi kedve felkerülni a "politika porondra", jobbnak látja, ha nem nyilatkozik.

Közben a 24.hu arról írt: egyharmaddal olcsóbban tudta volna megoldani Jászberény közvilágításának felújítását az SAG Hungária Kft., mint az Elios, az önkormányzat mégis Tiborcz István egykori cégének adta a feladatot. A portál szerint ráadásul a volt Tiborcz-cég úgy volt drágább, hogy a Tungsram-Schréder jelentősen olcsóbban adta ugyanazokat a lámpákat az Eliosnak mint a versenytársnak. A feltűnően drága Elios-ról egyébként már korábban írt a Direkt36, példaként azt hozták el: olyan lámpákat, amilyeneket egy cég Budapesten darabonként 139 ezer forintért adott, a volt Tiborcz-cég Keszthelyen 217 ezerért szerelte fel.

A Somogy megyei Nagyatádon 2015-ben állami forrásból 1503 lámpatest újulhatott meg 137,9 millió forintért, vagyis darabonként átlagosan 91 800 forintért, ami jelentősen olcsóbb, mint az „Elios-városokban” kiszámlázott 139-217 ezer forintos világítótestek. – Több cégtől kértünk ajánlatot, végül a csurgói Vektor Kft. nyerte el a beruházást – mondta a Népszavának Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Noha állami finanszírozású projektről volt szó, nem éreztem semmiféle pressziót, melyik céggel kellene szerződnünk – tette hozzá a civil egyesület színeiben mandátumot nyert városvezető, aki szerint a lámpáik azóta is kiválóan működnek, s 47 százalékkal csökkent a közvilágításra fordított éves kiadásuk: 12 millió forintot spórolnak az energia-megtakarításon, s a jelentősen olcsóbbá vált karbantartási átalányon.

Hasonlóan jól járt a lámpacserével Balatonberény is, amely 15 százalékos önerővel, 85 százalékos állami támogatással cserélte ledesre közvilágítását négy évvel ezelőtt, szintén a csurgói cég kivitelezésében. Itt 46 millió forintba került az 584 lámpatest cseréje – magyarázta Horváth László polgármester – vagyis darabonként 78,5 ezer forintba, ami szintén jelentősen elmarad az Elios-ártól. A falu hétmillió forintos önrésze már az első évben megtérült, hisz a tízmillió forint feletti közvilágítási költségük 3 millióra csökkent. Ráadásul világítanak is a lámpák, s nincsenek félhomályos utcák, mint például Zalaegerszegen.

Dombóváron egy civil szervezet jelöltjei a 2014-es önkormányzati választáson csúfosan elverték a Fidesz-KDNP aspiránsait, s azóta a 20 ezer lelkes, Tolna megyei város a kormány által felügyelt pályázatokon feltűnően rosszul szerepel. Arra, hogy a közvilágítási korszerűsítés központilag elbírált uniós támogatást kap, nem látott esélyt a városvezetés, ezért önerős beruházásba fogtak. A város azt várta a korszerűsítést elvállaló cégtől, hogy saját költségén a település összes köztéri lámpáját cserélje le és üzemeltesse, s mindennek az árát az önkormányzat a beruházásból eredő áramdíj-megtakarításból akarta kifizetni. 2016-ban ki is írták a tendert, ám az első két forduló eredménytelen volt, mert az egyetlen pályázó, egy nagykanizsai cég előbb 30,7 majd 27,7 millió forintot kért volna évente a rendszer a kiépítésért és az üzemelésért 164 hónapon keresztül. A város ezt sokallta, ezért kiírtak egy harmadik fordulót, s azt egy pesti cég nyerte, évi 19 milliós ajánlattal. A korszerűsítés tavaly megtörtént. Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere szerint a leírt szerződés hasznos a városnak, hisz az áramdíj 58 százalékos megtakarítása fedezi a pesti cég által benyújtott éves számlát, miközben a rendszer felújítására, a LED fényforrások cseréjére nem kell költeniük. Tizennégy év múlva a 2923 fényforrást működtető rendszer átszáll Dombóvárra.

A 3800 lelkes Baranya megyei Bólyon 2012-ben a város 500 köztéri, 42 wattos kompakt fénycsövét 15 wattos LED fényforrásokra cserélték, s ezt a munkát egy komlói cég 10 millió forintért végezte el, öt év garanciát vállalva. Az utcák megvilágítása 2-3 százalékkal lett jobb, az önkormányzat villanyszámlája pedig 7 millióról 2,7 millióra mérséklődött, a saját erős beruházás két és fél év alatt megtérült – mondta el lapunknak Hárs József, a települést 1990 óta vezető, független polgármester. Az 1800 lelkes Szederkény 2014-ben cserélte le 150, utcai kompakt fénycsövét LED-re, saját forrásból. Ez a beruházás is megtérült 3 év alatt, tudtuk meg a falu független polgármesterétől, Hergenrőder Jánostól. A szederkényi közvilágítás korszerűsítését egy pécsi cég végezte, amely egyébként szeretett volna szerepet vállalni az 1,1 milliárdos pécsi világításkorszerűsítésben, ám ott az Elios ellen senkinek nem volt esélye.

Egészségügy - Értünk készülnek sztrájkra és tüntésre is

Publikálás dátuma
2018.02.21. 22:30
Népszava fotó
Sztrájkbizottságot alakított szerdán a Független Egészségügyi Szakszervezet(FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) – tájékoztatta a Népszavát Soós Adrianna, a FESZ elnöke. 

A két szakszervezet szerdán három és félórás közös, a küldöttekkel kibővített elnökségi ülésen határozott arról, hogy hétfőn eljuttatják a miniszterelnökség titkárságára követeléseiket, és egyben kérik, jelöljék ki a kormányzati tárgyalókat. A két szakszervezet azonnali intézkedéseket vár a kormánytól, miután úgy ítélték meg, hogy az eddigi béremelésekkel sem keresnek eleget az egészségügyben dolgozók. Ezért egyebek mellett két új bértáblát kérnek: az egyiket az egészségügyben dolgozó műszakiaknak, a másikat a szakdolgozóknak. E táblák szerint a végzettségtől függően, a munkában eltöltött évek számával arányosan a mostanihoz képest 20-80 ezer forinttal nőhetnének a jövedelmek.

Mindezeken felül a 20-30 ezer forintos műszakpótlékok 100 százalékos emelését is követelték. Szerintük a bértábla váltására azért van szükség, mert a jelenlegiben súlyos aránytalanságok vannak, nem kellően differenciált: sok területen nagyon alacsony alapbéreket tartalmaz. Soós Adrianna szerint a tegnap postázott újabb nyolcszázalékos emelés is sokaknak okozott csalódást, mert a jelenlegi bértáblában az alap besorolás a minimálbérnél kisebb összegről indul, ezért nagyon sokan most sem kaptak semmit, vagy csak néhány ezer forintot.

A szakszervezeti vezető elmondta azt is, a sztrájktárgyalásokkal párhuzamosan március 24-én utcára hívják az embereket. A demonstrációval azokért a kollégáikért szeretnének kiállni, akik - miután háziorvosi vagy fogorvosi praxis alkalmazottai - nem tudnak sztrájkolni, ellenben meglehetősen kicsi bérért alkalmazzák őket az önkormányzatok vagy a praxis tulajdonosok.

Havazás - Csütörtökre is figyelmeztetéseket adtak ki

A havazás, illetve hófúvás veszélye miatt néhány dunántúli megyére csütörtökre is figyelmeztetéseket adott ki a meteorológiai szolgálat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: havazás legfőképp a Dunántúlon várható. A szerda éjjeli órákig mintegy 5-10 centiméter, csütörtök estig további 5-15 centiméter friss hóréteg alakulhat ki. A nagyobb mennyiség főként a délnyugati tájakon, valamint a 200-300 méternél magasabban fekvő területeken valószínű.

A havazás veszélye miatt Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Másutt a hó mellett síkvidéken havas eső, helyenként eső is várható. A hajnali órákban az Alföld déli részén helyenként ónos eső is előfordulhat - jegyezték meg. Kiemelték továbbá, hogy a Nyugat-Dunántúlon a 45 kilométer/óra körüli széllökések gyenge hófúvást is okozhatnak. A hófúvás veszélye miatt Baranya, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala megyére adtak ki szintén elsőfokú figyelmeztetést.

Csütörtökön a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5 és 0 fok között valószínű. A nappali maximumok általában mínusz 2 és plusz 5 Celsius-fok között alakulnak, de a Tiszántúlon plusz 5-7 fok is lehet.