Polt elismerte: költségvetési csalást gyanít az Eliosnál az Unió

Publikálás dátuma
2018.02.22. 18:27
Fotó: Tóth Gergő

Költségvetési csalás és kapcsolódó bűncselekmények miatt javasolt nyomozást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Magyar Ügyészségnek írott ajánlásában az Elios Zrt. által megvalósított, Európai Kohéziós Alapból támogatott közvilágítási projektek kapcsán – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész Harangozó Tamás szocialista képviselőnek írott válaszából, amelyet elsőként a hvg.hu közölt.

Mint ismeretes, az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott Elios kapcsán korábban csak sajtóértesülésekből lehetett tudni, hogy az OLAF súlyos visszaéléseket állapított meg, mivel az OLAF jelentését és a büntetőjogi javaslatairól szóló igazságügyi ajánlását a kormány nem tette közzé. A Polt vezette ügyészség január közepén nyomozást rendelt el az OLAF által jelzett ügyekben, ám a főügyész akkor sem beszélt arról, hogy pontosan mi állt az OLAF ajánlásában.

Most azonban Harangozó Tamás szocialista képviselő arra kérdezett rá Poltnál, hogy a nyomozás vagy annak a meghiúsítása a célja a legfőbb ügyésznek? Polt csütörtökön közzétett válaszában leszögezte, hogy „az ügyészségnek nem célja a nyomozás eredményességének meghiúsítása”, de mellette ismertette az Elios-ügy eddigi legfontosabb hazai eseményeit. Itt olvasható immáron hivatalos formában, hogy az OLAF főigazgatója december 22-i keltezésű levelében költségvetési csalás és ahhoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozására tett javaslatot a magyar hatóságoknak. Ez azt is jelentheti, hogy a meglehetősen kényes témában született OLAF-ajánlás hetekig parkolhatott „valahol”.

Az ügyészség ugyanis lapunknak korábban azt írta, hogy a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztálya csak hetekkel később, január 11-én kapta meg az OLAF igazságügyi ajánlást tartalmazó jelentését, azaz több mint két hétig tartott, hogy Brüsszelből a jelentés eljusson a magyar ügyészek asztalára. Az ügyészség akkori tájékoztatása szerint az OLAF ajánlása három - 2009 és 2014 között kibocsátott - uniós-pályázat vizsgálatáról szól, ám kérdésünkre nem pontosították, hogy ez ténylegesen hány közvilágítási projektet jelentett.

Túlzsúfolt börtönök – 640 millió ment el kártérítésre

Publikálás dátuma
2018.02.22. 17:00
Túlzsúfoltak a börtönök. Illusztráció: Tóth Gergő

650 ügyben fizetett kártérítést az állam, közel 640 millió forintban, mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára – számolt be a hvg.hu. Völner parlamenti írásbeli kérdésre válaszolt, melyet Harangozó Tamás MSZP-s képviselő tett fel.

2015-ben arról beszélt a kormány, hogy 2019-ig 6 ezres férőhelybővítést terveznek kilenc új börtön építésével, valamint a meglévők bővítésével. A cél az volt, hogy csökkentség a zsúfoltságot. Ugyanakkor 2016 őszén csupán négy új börtön építésére írtak ki közbeszerzési eljárást, és ezeknél is – az ózdi, a kemecsei, a csengeri és a hevesi börtönöknél – már a megismételt közbeszerzés az, amit megint csak eredménytelennek nyilvánítottak. Az indoklás, hogy a pályázók túl magas áron vállalták volna a munkát.

Sokba kerül az állampolgároknak az előállt helyzet: mint Völner fogalmazott, „2017. évben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt összesen 650 ügyben történt kifizetés, a megítélt kártalanítás összege összesen 639.055.569 forint volt”.

Szerző

AI: Mélyponton az emberi jogok

Publikálás dátuma
2018.02.22. 14:33
MTI Fotó: Kovács Attila

Két nap alatt két nemzetközi szervezet is lesújtó képet közölt hazánkról: szerdán a Transparency International jelentése rántotta le a leplet az egyre mélyülő magyarországi korrupcióról, csütörtökön pedig az Amnesty International (AI) közölte: a 2017-es év újabb mélypont volt Magyarországon az emberi jogok szempontjából.

A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a különböző kormányok és politikusok gyűlöletre és félelemre építő politikája ugyan a világ minden táján érezteti hatását, Közép-Ázsiában különösen, de az utóbbi években Európában is egyre gyakoribb az emberi jogokkal szembeni ellenséges közbeszéd. Noha idén ünnepli 70. évfordulóját az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az abban foglaltakat a világ számos részén nem tekintik maguktól értetődőnek.

2017-ben az egész világon jellemző trend volt a vezetők és politikusok azon gyakorlata, hogy identitásuk alapján komplett csoportokat kiáltottak ki bűnbakoknak, a gyűlöletkeltés politikája pedig lassan általánosan elfogadottá válik. Ez gyakran vezet a jogvédők, a politikai ellenzék, a társadalmi mozgalmak, a korrupcióellenes aktivisták és a nők elnyomásához. Az Amnesty is érintett: a szervezet 60 éves fennállása során először 2017-ben fordult elő, hogy egyik szekciójának elnöke fogollyá váljon: Taner Kilicet, az AI török elnökét tavaly júliusban börtönözték be tíz másik jogvédővel együtt.

Magyarországon ugyan még nem került sor hasonlóra, ám a magyar kormány így sem lehet büszke az emberi jogokkal kapcsolatos teljesítményére. A civilekkel, jogvédőkkel szembeni ellenséges nyelvezet nálunk is egyre terjed, sőt Európában először nálunk öltött jogszabályi formát a külföldi támogatást kapó civil szervezeteket megbélyegző törvény elfogadásával. Folytatódtak a menekültek és a migránsok elleni jogsértések is: a hatóságok többek között tavaly március óta tartják fogva határozatlan időre a tranzitzónákban menedékkérelmet benyújtókat, köztük gyerekeket is. A lex CEU-ként elhíresült törvény elfogadásával pedig a magyar kormány csapást mért a tudományos élet szabadságára is.

- Magyarország számos ponton szembement uniós és nemzetközi kötelezettségeivel, az Európai Parlament is kimondta: Magyarországon sérülnek az európai értékek. Ám a felelősség nem a magyar embereket, hanem a magyar kormányt terheli - mondta Iván Júlia. Az AI Magyarország igazgatója szerint a "STOP Soros" törvénycsomaggal a kormány "teljes pályás letámadást" indított a civil szervezetek ellen, amivel a létezésüket fenyegeti; ha sikerül elhallgattatni a kritikus hangokat, annak az egész ország látja kárát.

Németh Szilárd aggódik: még a végén emberi jogokról hallanak a diákok
Facebook-bejegyzésben kelt ki Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az Amnesty International ellen. Sérelmezte, hogy a jogvédő szervezet a budapesti Fazekas gimnáziumban tart előadást arról, hogy mit jelent a gyűlöletbűncselekmény. "Mit keres a Soros által kitartott, migránspárti Amnesty International egy állami középiskolában, a Fazekasban? Ki adott erre engedélyt, lehetőséget?" - háborgott a rezsibiztos.
Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: semmi problémát nem lát abban, hogy a gimnazisták emberi jogokról halljanak előadást. Az iskolákba pedig az intézményvezetés meghívására mennek.

Szerző