Polt elismerte: költségvetési csalást gyanít az Eliosnál az Unió

Publikálás dátuma
2018.02.22 18:27
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /

Költségvetési csalás és kapcsolódó bűncselekmények miatt javasolt nyomozást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Magyar Ügyészségnek írott ajánlásában az Elios Zrt. által megvalósított, Európai Kohéziós Alapból támogatott közvilágítási projektek kapcsán – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész Harangozó Tamás szocialista képviselőnek írott válaszából, amelyet elsőként a hvg.hu közölt.

Mint ismeretes, az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott Elios kapcsán korábban csak sajtóértesülésekből lehetett tudni, hogy az OLAF súlyos visszaéléseket állapított meg, mivel az OLAF jelentését és a büntetőjogi javaslatairól szóló igazságügyi ajánlását a kormány nem tette közzé. A Polt vezette ügyészség január közepén nyomozást rendelt el az OLAF által jelzett ügyekben, ám a főügyész akkor sem beszélt arról, hogy pontosan mi állt az OLAF ajánlásában.

Most azonban Harangozó Tamás szocialista képviselő arra kérdezett rá Poltnál, hogy a nyomozás vagy annak a meghiúsítása a célja a legfőbb ügyésznek? Polt csütörtökön közzétett válaszában leszögezte, hogy „az ügyészségnek nem célja a nyomozás eredményességének meghiúsítása”, de mellette ismertette az Elios-ügy eddigi legfontosabb hazai eseményeit. Itt olvasható immáron hivatalos formában, hogy az OLAF főigazgatója december 22-i keltezésű levelében költségvetési csalás és ahhoz kapcsolódó bűncselekmények nyomozására tett javaslatot a magyar hatóságoknak. Ez azt is jelentheti, hogy a meglehetősen kényes témában született OLAF-ajánlás hetekig parkolhatott „valahol”.

Az ügyészség ugyanis lapunknak korábban azt írta, hogy a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztálya csak hetekkel később, január 11-én kapta meg az OLAF igazságügyi ajánlást tartalmazó jelentését, azaz több mint két hétig tartott, hogy Brüsszelből a jelentés eljusson a magyar ügyészek asztalára. Az ügyészség akkori tájékoztatása szerint az OLAF ajánlása három - 2009 és 2014 között kibocsátott - uniós-pályázat vizsgálatáról szól, ám kérdésünkre nem pontosították, hogy ez ténylegesen hány közvilágítási projektet jelentett.

2018.02.22 18:27

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39