Bírálják Macron kabinetjét

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:34
Fotó: AFP/Andreas Solaro

Komoly bírálatot kapott az Amnesty Internationaltól Emmanuel Macron, akinek az év eleje óta hat százalékkal csökkent a népszerűségi mutatója. A szervezet megállapította: a francia köztársasági elnök távol áll attól, hogy példának tekintsék az emberi jogok terén. Az Amnesty érveire nem cáfolnak rá a menekültekkel kapcsolatos intézkedések jelentős szigorítását érintő tervek, amelyeket szerdán ismertetett a francia belügyminiszter. A kemény javaslatok szükségességét Gerard Collomb azzal indokolta, hogy Németországban jelentősen előretört a jobboldali radikális Alternatíva (AfD), amely egy felmérés szerint már a második helyért van versenyben a pártok rangsorában a szociáldemokratákkal. Kifejtette, bár Németország gazdasági szempontból erős lábakon áll, a bevándorlással kapcsolatos vita révén megerősödtek a szélsőséges erők.

Ami a francia kormány elképzeléseit illeti, fél éven belül kiutasítják az országból mindazokat, akik menedékkérelmét elutasították. A menedékkérők továbbra is megtámadhatják ugyan a döntést, az eljárást azonban az eddigi négy hét helyett kettő alatt le kell zárni. A kabinet úgy véli, „szabályozottabb” bevándorlásra és hatékonyabb menekültügyi politikára van szükség. A tervezetet áprilisban tárják a parlament elé. Nem kérdés, hogy el is fogadják, hiszen a törvényhozásban nagy többségben van Emmanuel Macron pártja.

A francia belügyminiszter kivívta nemcsak az Amnesty International, hanem több segélyszervezet, baloldali pártok, valamint az Államtanács haragját is. Ez utóbbi azt kifogásolta, hogy a kormány feltűnő gyorsasággal akarja keresztülvinni elképzeléseit. Ugyanakkor nem tetszik a javaslat a kabinet minden képviselőjének sem. Jean-Michel Clément, az LREM képviselője úgy véli, a törvény szövege nélkülöz mindenfajta emberséget. A francia menekültügyi hivatal, az OFPRA pedig hat év után először sztrájkot hirdetett, mondván: a menedékkérők egy része ezentúl aligha tudja érvényesíteni jogait. Legutóbb egyébként éppen két éve, 2016. március 7-én szigorították a francia bevándorlási törvényeket.

A franciákat az bőszíti fel, hogy sok olyan menedékkérő, akinek kérelmét más uniós országban utasították el (elsősorban Németországról van szó), náluk próbál szerencsét. Bár összességében 2017-ben kevesebb lett az EU-ba irányuló menekült, Párizs 17 százalékos emelkedést jegyzett fel.

Szerző

Kilátástalanság Kelet-Gútában

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:33
Fotó: AFP/Samer Bouidani

Folytatódik a vérontás a szíriai Kelet-Gútában. Emberjogi aktivisták szerint a Damaszkusz melletti város elleni csütörtöki támadásban legalább 13 polgári személy vesztette életét. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíria Megfigyelő Központja közlése szerint a sérültek száma a százat is meghaladja. Duma városát a csütörtök reggeli órákban összesen mintegy 200 gránáttal lőtték. Maszen al-Sami helyi aktivista szerint percenként több lövedék csapódott be. Ezért a segélyszervezetek munkatársainak esélyük sem volt arra, hogy megközelítsék a sérülteket.

Kelet-Gúta a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta az egyik legsúlyosabb támadássorozatot éli át. Vasárnap óta becslések szerint legalább 350 polgári személy vesztette életét, a sérültek száma pedig eléri az 1700-at. A vérontás ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap esti ülésén is napirendjére tűzte. Svédország és Kuvait 30 napos fegyverszünetre vonatkozó javaslatot kívánt előterjeszteni.

António Guterres ENSZ-főtitkár földi pokolnak nevezte a még a lázadók kezén lévő régiót. Bár már szerdán is akadtak próbálkozások a fegyverszünetre, minden erre irányuló kísérlet kudarcba fulladt. Oroszország ezzel kapcsolatban a lázadókra hárította a felelősséget, mert „nem teljesítették” a Kremlnek a harcok beszüntetésére vonatkozó felhívását. „Kelet-Gútában kritikus humanitárius helyzet alakul ki” - hangzik az orosz közlemény.

Az ENSZ, valamint nyugati megfigyelők ezzel szemben úgy vélik, hogy a kilátástalan helyzet az oroszok által támogatott, Bassár el-Aszad elnök fémjelezte rezsim szűnni nem akaró légicsapásai miatt alakultak ki. Tény, hogy Oroszország csak a lázadókat szólította fel a harcok beszüntetésére, a kormányerőket nem. Félő, hogy még nagyobb humanitárius katasztrófa alakul ki a régióban, mivel az mintegy 300 ezer ember rekedt ott.

Drámai hangú nyilatkozatban bírálta a vérontás fő felelőseit az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Szaid Raad al-Husszein. „Állítsák meg Kelet-Gúta borzalmas megsemmisítését” - hangoztatta.

Szerző

EU-csúcs - Bemelegítő a költségvetési vitákra

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:32
Az új román kormányfő, Viorica Dancila először vesz részt a csúcson, találkozott Donald Tuskkal is Fotó: AFP/John Thys
Az Európai Unió Brexit utáni jövőjének két fontos eleméről: a költségvetésről és az intézményi reformokról tárgyalnak ma Brüsszelben a tagállamok állam- és kormányfői. A nem hivatalos csúcson nem vesz részt Theresa May brit miniszterelnök.

A megbeszélésen nem hoznak döntéseket, az ülésről nem születik írásos nyilatkozat. Az elnöklő Donald Tusk szándékai szerint a résztvevők a közösség 2021 utáni hosszútávú büdzséjének prioritásait, és a következő Európai Parlament összetételére vonatkozó javaslatokat vitatják meg.

Az állam- és kormányfők egyhangúan támogatják a felvetést, hogy csökkenjen a 2019. májusa után összeülő új EP létszáma. A tagállamok abban is egyetértenek, hogy a képviselőtestület nem veheti ki a kezükből az Európai Bizottság következő elnökének a jelölését. Mint beszámoltunk róla, a parlament azt szeretné, ha Jean-Claude Juncker utódát a jövő évi EP-választásokon induló politikai pártok listavezetői közül választanák ki. Azt nem zárják ki, hogy a választottjuk épp egy listavezető lesz, de ezt nem tudják és nem is akarják garantálni — ismertette egy magasrangú EU-diplomata a várható kompromisszum körvonalait.

Az Egyesült Királyság jövő márciusi távozása nem csak a brüsszeli intézmények összetételén hagy nyomot, hanem az uniós költségvetésen is lyukat üt. 2020 után a közösségnek évi 13 milliárd euróval kevesebből kell gazdálkodnia, ha a tagállamok nem akarnak mélyen a zsebükbe nyúlni. Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország egyelőre hallani sem akar róla, hogy kipótolják a keletkező hiányt, mondván: kevesebb országnak kevesebb pénz kell. A többiek viszont hajlandók lennének többet áldozni a közös célokra, ha megegyezés születne arról, hogy ezek valójában mik legyenek. A migrációval kapcsolatos feladatokra, a védelemre és a biztonságra, valamint a rendkívül népszerű diákcsere-programra minden ország kész pluszforrásokat juttatni. De nagy viták várhatók az uniós büdzsé két legnagyobb szeletének a jövőjéről: a mezőgazdasági juttatásokról és a felzárkóztatási támogatásokról. Az igazi csetepaté május 2-a után indul, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza részletes előterjesztését az EU következő keretköltségvetéséről.

Egy csúcs előtt köröztetett német javaslat ismét előhozakodik azzal, hogy a regionális pénzeket kössék össze az alapvető uniós értékek tiszteletben tartásával. Ilyennek ítéli Berlin a szolidaritást és a jogállamot. Az indítvány szerint az EU beruházási alapjaiból azokat az országokat is támogatni kell, amelyeknek a kormánya vállalja nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadását és társadalmi integrációját. A pénzt például lakásépítésre, a menekülteknek szóló nyelvtanfolyamok és képzések szervezésére lehetne fordítani. Az indítvány azt is tartalmazza, hogy a közösségi források odaítélését az alapvető jogállamisági normák tiszteletben tartásától is függővé kell tenni. A felvetések egyik buzgó támogatója az olasz kormány, amely azonban átalakulhat a márciusi parlamenti választások után, s így könnyen megváltozhat a véleménye is.

Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter a napokban Brüsszelben kikelt a tervek ellen, amelyek megvalósítása szerinte megfosztaná a tagállamokat az uniós szerződésben biztosított jogaik gyakorlásától. Egy másik közép-európai tagállam magas rangú diplomatája kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy az EU egyáltalán képes lenne-e egy objektív, átlátható, egységes és minden tagállamra kiterjedő jogállamisági feltételrendszert szabni.

A visegrádi országok álláspontja:

- Maradjon fenn az agrár- és felzárkóztatási támogatások jelenlegi szintje

- Továbbra is az EU valamennyi régiója részesüljön kohéziós támogatásban, de elsősorban a legfejletlenebb térségek és tagállamok

- A következő keretköltségvetés összege legyen magasabb, mint az európai GNI egy százaléka

- Maradjon fenn a támogatáspolitika megosztott irányítása, egyszerűsödjön a tervezés, a megvalósítás és az ellenőrzés

- Ne nőjön a nemzeti társfinanszírozás szintje