Bihari utca - Emberek a tervek útjában

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:05
ÉLETVESZÉLY - Az épületet 2010-ben több mint 600 millió forintért újították fel Fotó: Tóth Gergő
A kőbányai önkormányzat kiürítené és lebontaná a Bihari utcai bérházat, a környéken pedig irodaházak és lakóparkok épülhetnek. A lakók hiába akarták kérdőre vonni a polgármestert.

Százhúszezer négyzetméternyi iroda, valamint 420-480 lakásos lakópark épülne Kőbányán, az Üllői út-Ceglédi út-Bihari utca-vasúti pálya által határolt területre – derült ki a kerület fejlesztési tervéből. A nagyszabású építkezés érintené azt a Bihari utcai bérházat is, amelyet az önkormányzat életveszélyességre hivatkozva ürítene ki és bontana el.

Az ügy pikantériája, hogy az épületet 2010-ben több mint 600 millió forintért újították fel. Azt ráadásul nem tudni, hogy mennyibe kerülne az azóta kialakult életveszélyes állapot megszüntetése, erről ugyanis az önkormányzat nem készített hivatalos becslést. Ennek ellenére a kerületi vezetés állítja, olcsóbb, ha kiürítik a bérházat és ledózerolják.

Tóth Balázs, az LMP helyi politikusa szerint mindenképpen érdekes adalék, hogy a kerület nagyszabású tervének - a későbbi ütemek során -útjában áll a bérház is.

A politikus a csütörtöki képviselő-testületi ülésre két beadványt is megpróbált napirendre vetetni: az egyik a Hős utcai gettóban élők esetében, a másik a Bihari utcaiakra vonatkozóan mondta volna ki, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell a lakók elhelyezéséről, a rendezési tervek megszületéséig pedig nem szabad az utcára tenni őket. A fideszes többségű testület azonban nem támogatta a javaslatok napirendre vételét, ezért ezekről a testület nem határozott. Volt azonban egy másik javaslat is, amelyet szintén helyben vettek volna napirendre Kovács Róbert polgármester javaslatára. Ez a több önkormányzat által már elfogadott Soros-ellenes nyilatkozat elfogadásáról szólt, ennek a napirendre vételét már támogatta a testület.

Az ülésen megjelenő lakók, valamint A Város Mindenkié nevű szervezet képviselői megpróbáltak felszólalni a 2017-es költségvetés módosításáról szóló napirendnél, de Kovács Róbert úgy ítélte meg, hogy ügyükkel eltértek a témától ezért megvonta a szót. A lakók számon kérték volna a polgármestert, miért nem foglalkozik az ügyükkel, de Kovács félbeszakította az ülést és kormánypárti társaival kiment a teremből.

Az önkormányzat utólag kiadott közleményében a lakókat bírálva azt írta, hogy az életveszélyessé vált házakat mindenképpen le kell bontani, és „ez jelenthet megoldást a törvényen kívüli életmódra berendezkedett csoportok felszámolására is”.

Szerző

Ön gyógyszert szed? Erre érdemes figyelnie

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:00
Fotó: Tóth Gergő
A lakosság és a gyártók állták a sarat: csökkent az állami támogatás, nőttek a betegek terhei.

Tavaly 16,5 százalékkal fizettek többet a vényköteles gyógyszereikért a betegek, mint egy évvel korábban. Ennek oka, hogy az állam kevesebbet költött támogatásra, valamint feltehetően a betegek a korábbinál több drága és új készítményt váltottak ki – derült ki Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemzéséből. A szakértő lapunknak azt mondta: a politikai közbeszédben a lakossági teherviselésről hangoztatott nulla százalékkal szemben a piacot is megdöbbentette ez a 16,5 százalék. Hozzátette: a terheket a fogyasztók részben maguk választják, amikor a korszerű, ám de drágább készítményeket kérik.

Az utóbbi években a gyógyszertámogatásra költhető összeg apadásával párhuzamosan szűkült a támogatott készítmények köre, és összességében – a 2012-es és 2015-ös év kivételével – valamennyi évben nőttek a betegterhek is. A gyógyszerpiac alakulásáról szóló Pharmorient-elemezések szerint 2010 óta hektikusan változott az orvosságok árához adott tb-támogatás. Miközben a magyarok egészségi mutatói az uniós államok átlagánál lényegesen rosszabb, nálunk a legmagasabb a betegek által fizetendő önrész. Míg az Orbán-kormány első évében, 2010-ben a betegek a vényköteles készítmények árából átlagosan csaknem 40 százalékot fizettek térítési díjként, addig a tavaly átlagosan 2512 forintba kerülő orvosságok dobozonkénti árának már valamivel több mint felét (51,2) százalékát kérték el tőlük a kasszánál. Mindezt úgy, hogy a támogatott szerek átlagos doboz ára az elmúlt nyolc évben 82 forinttal lett kevesebb.

A gyógyszerpiac árainak megfékezésére számtalan eszközt vetett be az Orbán-kormány, köztük a vaklicitet. Az eljárással az egészségbiztosító lényegében megversenyeztette az azonos hatóanyagú orvosságok gyártóit és csak a legolcsóbb szer árához szabott támogatást adott mindegyiküknek. Ezzel ugyan csökkent a biztosító gyógyszerköltsége, ám ha a beteg nem a legolcsóbb terméket kapta az orvostól, vagy ragaszkodott a megszokott készítményéhez, akkor a korábbi térítési díj többszörösét fizethette ki. A vaklicit bevezetésekor, 2012–2013-ban csökkent az állami gyógyszerkiadás, aztán 2014 – 2015-ben ismét nőtt.

Az egészségbiztosító statisztikája szerint 2014 elejére a biztosító 14 százalékot, a lakosság 3 százalékot nyert az új támogatás politikán. Azóta több gyógyszer-kassza kiigazító programja is volt az egészségbiztosítónak, ezek eredményeként együttesen 2010-hez képest tavaly mintegy 20 milliárd forinttal költöttek kevesebbet ártámogatásra. A tárca korábban úgy számolt, hogy a betegek is megtakaríthattak tízmilliárdot.

A hazai közforgalmú gyógyszerpiacon 2017-ben (703 milliárd forintnyi) orvosság fogyott, ebben benne vannak a recept nélkül, szabadon beszerezhető (vitaminok, láz és fájdalomcsillapítók stb.) készítmények is. Ez négy százalékkal több mint amennyit egy évvel korábban vásároltak a betegek. Fekete Tibor számításai szerint ezt a piaci növekedést egyértelműen a lakosság és kisebb hányadában a gyártók finanszírozták. A teljes piacon a lakossági tehernövekedés 11,9 százalék volt, és csak a vényköteles orvosságok körében a már említett 16,5 százalék.

Fekete Tibor elemzéséből az is kiderül, hogy az átlagos magyar tavaly 70 918 forintért vásárolt gyógyszert, ebből az orvos által felírt szerek 54 600 forintba kerültek a patikában.

Szerző

Ön gyógyszert szed? Erre érdemes figyelnie

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:00
Fotó: Tóth Gergő
A lakosság és a gyártók állták a sarat: csökkent az állami támogatás, nőttek a betegek terhei.

Tavaly 16,5 százalékkal fizettek többet a vényköteles gyógyszereikért a betegek, mint egy évvel korábban. Ennek oka, hogy az állam kevesebbet költött támogatásra, valamint feltehetően a betegek a korábbinál több drága és új készítményt váltottak ki – derült ki Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemzéséből. A szakértő lapunknak azt mondta: a politikai közbeszédben a lakossági teherviselésről hangoztatott nulla százalékkal szemben a piacot is megdöbbentette ez a 16,5 százalék. Hozzátette: a terheket a fogyasztók részben maguk választják, amikor a korszerű, ám de drágább készítményeket kérik.

Az utóbbi években a gyógyszertámogatásra költhető összeg apadásával párhuzamosan szűkült a támogatott készítmények köre, és összességében – a 2012-es és 2015-ös év kivételével – valamennyi évben nőttek a betegterhek is. A gyógyszerpiac alakulásáról szóló Pharmorient-elemezések szerint 2010 óta hektikusan változott az orvosságok árához adott tb-támogatás. Miközben a magyarok egészségi mutatói az uniós államok átlagánál lényegesen rosszabb, nálunk a legmagasabb a betegek által fizetendő önrész. Míg az Orbán-kormány első évében, 2010-ben a betegek a vényköteles készítmények árából átlagosan csaknem 40 százalékot fizettek térítési díjként, addig a tavaly átlagosan 2512 forintba kerülő orvosságok dobozonkénti árának már valamivel több mint felét (51,2) százalékát kérték el tőlük a kasszánál. Mindezt úgy, hogy a támogatott szerek átlagos doboz ára az elmúlt nyolc évben 82 forinttal lett kevesebb.

A gyógyszerpiac árainak megfékezésére számtalan eszközt vetett be az Orbán-kormány, köztük a vaklicitet. Az eljárással az egészségbiztosító lényegében megversenyeztette az azonos hatóanyagú orvosságok gyártóit és csak a legolcsóbb szer árához szabott támogatást adott mindegyiküknek. Ezzel ugyan csökkent a biztosító gyógyszerköltsége, ám ha a beteg nem a legolcsóbb terméket kapta az orvostól, vagy ragaszkodott a megszokott készítményéhez, akkor a korábbi térítési díj többszörösét fizethette ki. A vaklicit bevezetésekor, 2012–2013-ban csökkent az állami gyógyszerkiadás, aztán 2014 – 2015-ben ismét nőtt.

Az egészségbiztosító statisztikája szerint 2014 elejére a biztosító 14 százalékot, a lakosság 3 százalékot nyert az új támogatás politikán. Azóta több gyógyszer-kassza kiigazító programja is volt az egészségbiztosítónak, ezek eredményeként együttesen 2010-hez képest tavaly mintegy 20 milliárd forinttal költöttek kevesebbet ártámogatásra. A tárca korábban úgy számolt, hogy a betegek is megtakaríthattak tízmilliárdot.

A hazai közforgalmú gyógyszerpiacon 2017-ben (703 milliárd forintnyi) orvosság fogyott, ebben benne vannak a recept nélkül, szabadon beszerezhető (vitaminok, láz és fájdalomcsillapítók stb.) készítmények is. Ez négy százalékkal több mint amennyit egy évvel korábban vásároltak a betegek. Fekete Tibor számításai szerint ezt a piaci növekedést egyértelműen a lakosság és kisebb hányadában a gyártók finanszírozták. A teljes piacon a lakossági tehernövekedés 11,9 százalék volt, és csak a vényköteles orvosságok körében a már említett 16,5 százalék.

Fekete Tibor elemzéséből az is kiderül, hogy az átlagos magyar tavaly 70 918 forintért vásárolt gyógyszert, ebből az orvos által felírt szerek 54 600 forintba kerültek a patikában.

Szerző