Kilátástalanság Kelet-Gútában

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:33
Fotó: AFP/Samer Bouidani

Folytatódik a vérontás a szíriai Kelet-Gútában. Emberjogi aktivisták szerint a Damaszkusz melletti város elleni csütörtöki támadásban legalább 13 polgári személy vesztette életét. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíria Megfigyelő Központja közlése szerint a sérültek száma a százat is meghaladja. Duma városát a csütörtök reggeli órákban összesen mintegy 200 gránáttal lőtték. Maszen al-Sami helyi aktivista szerint percenként több lövedék csapódott be. Ezért a segélyszervezetek munkatársainak esélyük sem volt arra, hogy megközelítsék a sérülteket.

Kelet-Gúta a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta az egyik legsúlyosabb támadássorozatot éli át. Vasárnap óta becslések szerint legalább 350 polgári személy vesztette életét, a sérültek száma pedig eléri az 1700-at. A vérontás ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap esti ülésén is napirendjére tűzte. Svédország és Kuvait 30 napos fegyverszünetre vonatkozó javaslatot kívánt előterjeszteni.

António Guterres ENSZ-főtitkár földi pokolnak nevezte a még a lázadók kezén lévő régiót. Bár már szerdán is akadtak próbálkozások a fegyverszünetre, minden erre irányuló kísérlet kudarcba fulladt. Oroszország ezzel kapcsolatban a lázadókra hárította a felelősséget, mert „nem teljesítették” a Kremlnek a harcok beszüntetésére vonatkozó felhívását. „Kelet-Gútában kritikus humanitárius helyzet alakul ki” - hangzik az orosz közlemény.

Az ENSZ, valamint nyugati megfigyelők ezzel szemben úgy vélik, hogy a kilátástalan helyzet az oroszok által támogatott, Bassár el-Aszad elnök fémjelezte rezsim szűnni nem akaró légicsapásai miatt alakultak ki. Tény, hogy Oroszország csak a lázadókat szólította fel a harcok beszüntetésére, a kormányerőket nem. Félő, hogy még nagyobb humanitárius katasztrófa alakul ki a régióban, mivel az mintegy 300 ezer ember rekedt ott.

Drámai hangú nyilatkozatban bírálta a vérontás fő felelőseit az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Szaid Raad al-Husszein. „Állítsák meg Kelet-Gúta borzalmas megsemmisítését” - hangoztatta.

Szerző

EU-csúcs - Bemelegítő a költségvetési vitákra

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:32
Az új román kormányfő, Viorica Dancila először vesz részt a csúcson, találkozott Donald Tuskkal is Fotó: AFP/John Thys
Az Európai Unió Brexit utáni jövőjének két fontos eleméről: a költségvetésről és az intézményi reformokról tárgyalnak ma Brüsszelben a tagállamok állam- és kormányfői. A nem hivatalos csúcson nem vesz részt Theresa May brit miniszterelnök.

A megbeszélésen nem hoznak döntéseket, az ülésről nem születik írásos nyilatkozat. Az elnöklő Donald Tusk szándékai szerint a résztvevők a közösség 2021 utáni hosszútávú büdzséjének prioritásait, és a következő Európai Parlament összetételére vonatkozó javaslatokat vitatják meg.

Az állam- és kormányfők egyhangúan támogatják a felvetést, hogy csökkenjen a 2019. májusa után összeülő új EP létszáma. A tagállamok abban is egyetértenek, hogy a képviselőtestület nem veheti ki a kezükből az Európai Bizottság következő elnökének a jelölését. Mint beszámoltunk róla, a parlament azt szeretné, ha Jean-Claude Juncker utódát a jövő évi EP-választásokon induló politikai pártok listavezetői közül választanák ki. Azt nem zárják ki, hogy a választottjuk épp egy listavezető lesz, de ezt nem tudják és nem is akarják garantálni — ismertette egy magasrangú EU-diplomata a várható kompromisszum körvonalait.

Az Egyesült Királyság jövő márciusi távozása nem csak a brüsszeli intézmények összetételén hagy nyomot, hanem az uniós költségvetésen is lyukat üt. 2020 után a közösségnek évi 13 milliárd euróval kevesebből kell gazdálkodnia, ha a tagállamok nem akarnak mélyen a zsebükbe nyúlni. Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország egyelőre hallani sem akar róla, hogy kipótolják a keletkező hiányt, mondván: kevesebb országnak kevesebb pénz kell. A többiek viszont hajlandók lennének többet áldozni a közös célokra, ha megegyezés születne arról, hogy ezek valójában mik legyenek. A migrációval kapcsolatos feladatokra, a védelemre és a biztonságra, valamint a rendkívül népszerű diákcsere-programra minden ország kész pluszforrásokat juttatni. De nagy viták várhatók az uniós büdzsé két legnagyobb szeletének a jövőjéről: a mezőgazdasági juttatásokról és a felzárkóztatási támogatásokról. Az igazi csetepaté május 2-a után indul, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza részletes előterjesztését az EU következő keretköltségvetéséről.

Egy csúcs előtt köröztetett német javaslat ismét előhozakodik azzal, hogy a regionális pénzeket kössék össze az alapvető uniós értékek tiszteletben tartásával. Ilyennek ítéli Berlin a szolidaritást és a jogállamot. Az indítvány szerint az EU beruházási alapjaiból azokat az országokat is támogatni kell, amelyeknek a kormánya vállalja nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadását és társadalmi integrációját. A pénzt például lakásépítésre, a menekülteknek szóló nyelvtanfolyamok és képzések szervezésére lehetne fordítani. Az indítvány azt is tartalmazza, hogy a közösségi források odaítélését az alapvető jogállamisági normák tiszteletben tartásától is függővé kell tenni. A felvetések egyik buzgó támogatója az olasz kormány, amely azonban átalakulhat a márciusi parlamenti választások után, s így könnyen megváltozhat a véleménye is.

Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter a napokban Brüsszelben kikelt a tervek ellen, amelyek megvalósítása szerinte megfosztaná a tagállamokat az uniós szerződésben biztosított jogaik gyakorlásától. Egy másik közép-európai tagállam magas rangú diplomatája kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy az EU egyáltalán képes lenne-e egy objektív, átlátható, egységes és minden tagállamra kiterjedő jogállamisági feltételrendszert szabni.

A visegrádi országok álláspontja:

- Maradjon fenn az agrár- és felzárkóztatási támogatások jelenlegi szintje

- Továbbra is az EU valamennyi régiója részesüljön kohéziós támogatásban, de elsősorban a legfejletlenebb térségek és tagállamok

- A következő keretköltségvetés összege legyen magasabb, mint az európai GNI egy százaléka

- Maradjon fenn a támogatáspolitika megosztott irányítása, egyszerűsödjön a tervezés, a megvalósítás és az ellenőrzés

- Ne nőjön a nemzeti társfinanszírozás szintje

Virágzik a szatíra az arab tavasz óta

Publikálás dátuma
2018.02.23. 06:31
„Gyerünk, bajnok! Van 7 hitetlen, abból lefejezünk 5-öt. Mennyi hitetlen marad?” – olvasható az oldal egyik karikatúráján Forrás
Öt év alatt havi egymillió látogatója lett az Al-Hudood viccoldalnak. A kezdeti fenyegetésekről, valamint az iszlám és a humor kapcsolatáról az egyik alapító mesélt lapunknak.

Három nappal a mennybemenetele után ismét felrobbantotta magát Abu-Kahata mártír, aki ezáltal másodszor is életét vesztette. A robbanás következtében több szemtanú meghalt. Közülük többen is ott voltak akkor, amikor a Földön, első alkalommal megnyomta a robbanómellényére erősített detonátort – adta hírül a minap az Al-Hudood (Határok) nevű arab „híroldal”. Öt évvel az indulása óta már nem sokan lepődnek meg a jordániai eredetű szatíraoldal hírein és karikatúráin, ám az alapító szerint a kezdet kezdetén számos fenyegetést kaptak a régiós kormányoktól, hiszen nem csupán a vallási fanatikusokból, hitszónokokból csináltak viccet, hanem a közel-keleti „bukott államokból” és autoriter vezetőikből is.

„A 80-as évektől egészen 2010-ig konzervatív hullám futott végig a muzulmán világon, ami összefüggött a fokozatosan romló politikai és gazdasági helyzettel. Az emberek ennek eredményeképp sokkal érzékenyebbek és kevésbé toleránsak voltak. Az arab tavasz óta azonban sorra bukkannak fel a humoristák, és egyre népszerűbb a szatíra” – mondta a Népszavának a Londonban élő Isam Uraiqat az iszlám és a szatíra kapcsolatáról. Az Európában is nagy botrányt kirobbantó ügyek, így a 2005-ös dán Mohamed-karikatúra, valamint az ezt követő hasonló esetek az Uraiqat által említett konzervatív hozzáállást támasztják alá.

„Gyerünk, bajnok! Van 7 hitetlen, abból lefejezünk 5-öt. Mennyi hitetlen marad?” – olvasható az oldal egyik karikatúráján Forrás: alhudood.net

„Gyerünk, bajnok! Van 7 hitetlen, abból lefejezünk 5-öt. Mennyi hitetlen marad?” – olvasható az oldal egyik karikatúráján Forrás: alhudood.net

Ennek ellenére nagyon tudatos volt a műfajválasztásuk: úgy gondolták, hogy a humor mögé bújva „átjuthatnak a szűrőn”, amelyen mind gyakrabban akadtak fenn a hagyományos, idővel betiltott híroldalak. A viccoldallal egyszerűen kijátszották a törvényeket. Ugyanakkor azt tapasztalták – különösen Jordániában –, hogy nagyon nehéz bármiféle politikai-társadalmi változást indukálni, ám ezzel a módszerrel könnyedén tudtak tömegeket elérni.

A kezdeti ellenállás azonban nem csupán a hatóságok, hanem az olvasók részéről is megfigyelhető volt. A jordániai-palesztin humorista azt tapasztalta, hogy az emberek eleinte azt hitték: a kreatív csapatnak a sértegetés a célja, holott saját bevallása szerint ők csupán arra törekedtek, hogy az emberek hozzájuk hasonlóan kritikusan gondolkozzanak, és merjenek kérdéseket feltenni. „Az olvasóink végül rájöttek, hogy nem a rosszindulat vagy valami politikai cél vezérel minket, így idővel sokkal toleránsabbak lettek. Most már sokkal nyitottabban állnak a vitákhoz” – mondta a 33 éves férfi.

Bár első látásra úgy tűnik, hogy az oldalon – amelynek szlogenje: „Valamiféle jövő felé” – nincs tabu, a vallás mégis az. Hogy miért szabtak korlátokat egy olyan műfajban, amelynek épp a határok feszegetése a célja? „Nagy különbség van a hit és a vallási intézmények között. Az emberek hitbéli meggyőződéséből nem célszerű viccet csinálni. Nem a vallás okoz problémát a régióban, hanem az, ahogy a különböző kormányok és a hitszónokok felhasználják azt a gyűlöletkeltésre és a társadalom megosztására” – magyarázta Uraiqat.

Kellett a támogatás
Isam Uraiqat két társával alapította a pánarab szatíraoldalt 2013-ban. A régióban több kormány bukásához vezető arab tavasz után szerettek volna létrehozni egy olyan felületet, ahol szabadon reflektálhatnak a térség politikai változásaira. Uraiqat azóta Londonba költözött, s onnan vezeti a szerkesztőséget. Az alkotói gárda idővel mintegy 800 fősre duzzadt. Havonta egymillió, a világ különböző pontjairól kattintó látogatója van az oldalnak, amely részben a Demokráciáért Európai Alapítvány (EED) támogatásának köszönhetően tudott fennmaradni, hiszen a megosztó tartalom miatt a hirdetők elmaradtak.