Orbán csak a pénzre megy

Publikálás dátuma
2018.02.23 17:47
Orbán Viktor az EU-csúcson. Forrás: Facebook / Orbán Viktor
Fotó: /
Javában faragják az EU költségvetését. Németország nem szűkmarkú, ha a befizetésről van szó, csakhogy a pénzesőt egy követelményhez kötné: a jogállamiság betartásához. Ezt Orbán Viktor a jelek szerint elengedte a füle mellett és a nemzeti érdek harcosaként üzent haza - és kéri a kerítéspénzt is.

Úgynevezett piros kártyás eljárásra tesz javaslatot a brüsszeli EU-csúcson Orbán Viktor – a kormányfő erről a Facebookra feltöltött videóban beszélt. Az eljárás lényege az lenne, hogy a nemzeti parlamentek focibírókhoz hasonlóan piros lapot osztogathatnának az Európai Parlamentben, így megállítva „vitákat”, ha úgy érzik, azok miatt nemzeti érdekeik sérülnek.

A kormányfő arról beszélt, hogy a brüsszeli csúcs legfontosabb témája „az unió belső átalakítása”. Mint említette, vannak olyan „abszurd javaslatok”, hogy a parlamenti helyek elosztásánál a befogadott menekültek számát is vegyék figyelembe, ami szerinte nem fogadható el.

És „persze szóba kell hozni a pénzt is” – tért rá Orbán Viktor a csúcs következő témájára: „európai szolidaritás nevében” még mindig várja, hogy Brüsszel kifizesse a határzárra költött pénz, egymilliárd euró legalább felét. Amiben az a pikáns, hogy úgy tűnik: nemcsak a menekülthelyzet kezelésére költötték, illetve rendesen túláraztak egyes projekteket.

És persze jóval nagyobb tételekről is szó van, hiszen javában zajlik az EU-költségvetés előkészítése. Jelen állás szerint, írja a hvg.hu, számos tagállamnak többet kellene befizetnie. Ezt Olaszország és Németország a maga részéről nem ellenzi. Vistzont Berlin azonban a másik kezével odacsapna a legnagyobb kedvezményezetteknek: Angela Merkel a csúcs előtt a német szövetségi parlament alsóházában kifejtette, a támogatást a jogállamiság betartásához és a menekültek befogadásához kötné.

Nagy titkot senki nem csinált abból, hogy a fenyegetés a legtöbb támogatásban részesülő Lengyelországnak, illetve Magyarországnak szól. (Az sem mellékes, hogy ezek az országok nem csak alapjogi kérdésekben állnak harcban a bizottsággal, de nem vesznek részt a felálló, az EU-forrásokkal kapcsolatban nyomozati jogkörrel is rendelkező uniós ügyészség munkájában sem.)

A csúcsra érkezve Sebastian Kurz osztrák kancellár is támogatta ezt az álláspontot, igaz, ő azt is hozzátette, „csak annyit kérnék, ne a menekültekre összpontosítsunk állandóan, hiszen a szolidaritás jóval többről szól, mint a menekültek befogadása”.

Szerző
2018.02.23 17:47
Frissítve: 2018.02.23 17:54

Erdogan október elején Budapesten találkozik Orbánnal

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:30
Orbán és Erdogan tavaly nyáron, Ankarában.
Fotó: HO / TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE / AFP/
Felavatja a felújított Gül Baba türbét, és a miniszterelnök mellett a köztársasági elnökkel is találkozni fog Törökország vezetője.
Az előzetesen egyeztetett tervek szerint október 8-9-re várják Budapestre Recep Tayyip Erdogant - tudta meg kormányzati forrásokból az atv.hu.
Erdogan elnök Gül Baba felújított türbéjét fogja hivatalosan felavatni, de a már egyeztetett program szerint találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János államfővel is.
Orbán Viktor elsőként gratulált júniusban, mikor Erdogant egy igencsak vitatott tisztességességű választáson ismét megszavazták országa teljhatalmú vezetőjének - még a szavazatszámlálás lezárultát sem várta meg a kormányfő. A miniszterelnök júliusban ott volt Ankarában, a török elnök beiktatási ceremóniáján is.
2018.09.24 19:30

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56