Tarlós: Orbán csak a fejét fogta

Publikálás dátuma
2018.02.23. 16:52
Népszava fotó

Jókora káosz lehet a Fideszben: Tarlós István főpolgármester szerint a párt meghatározó vezetői nem is tudtak a margitszigeti óriás-teniszstadionról benyújtott törvényjavaslatról. Mint megírtuk, az utolsó, keddi parlamenti napon a fideszes többség a NER legjobb pillanatait idéző módon két fideszes képviselő Szűcs Lajos és Kucsák László önálló indítványára egy nap alatt átnyomta a Parlamenten, hogy egy 26 méter magas betonkolosszus-stadion épüljön a Margitszigeten. A teniszszövetségi elnök Szűcs a közelgő Hungarian Open ATP World Tour tenisztornával indokolta, hogy sürgősen kell egy teniszstadion a szigetre. A főváros háta mögött született jogszabályról Tarlós rögtön kijelentette, hogy a főváros nem hajtja végre a döntést, és ezt személyesen is közölte Rogán Antal miniszterrel. „Ezt a törvényt el lehet felejteni” - mondta Tarlós István, a kormánnyal ugyan abban maradtak, hogy egy új teniszcsarnok építését a főváros is támogatja, ám ez csak az önkormányzattal és a fővárosi közgyűléssel egyeztetve valósulhat meg.

Tarlós mostani elmondásában félreértések vígjátékának írta le a történteket. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök Bulgáriában hallott az ügyről és amikor meghallotta, hogy mi történt a távollétében, csak a fejét fogta. Rogán Antal is csak a repülőtéren hallott a törvényjavaslatról és a miniszter abban a hitben volt, hogy a beterjesztők leegyeztették a dolgot a fővárossal. Gulyás Gergely frakcióvezetőt ellenben úgy tájékoztatták, hogy mindent megbeszéltek Rogánnal. Ezt utóbbit azért tarthatta fontosnak megjegyezni a főpolgármester, mivel a Fidesz frakciótagok név szerinti aláírásukkal támogatták, hogy sürgősségi javaslatként tárgyalja a törvényt a Parlament. Arra a kérdésünkre, a főpolgármester szerint elképzelhető-e, hogy két fideszes képviselő ilyen fajsúlyú ügyben partizánakcióba kezd a párt és a kormány háta mögött Tarlós leszögezte: ismeretei szerint a Fidesz mértékadó vezetői nem értesültek arról, hogy pontosan milyen törvény kerül a plénum elé.

Tarlós szerint Szűcs – akinek a javaslata máskülönben olyan gyöngyszemeket is tartalmazott, hogy az állam kisajátíthasson önkormányzati területeket, vagy hogy a betonstadion milliárdos közbeszerzését meghívásos módon bonyolítsák le – valóban tárgyalt a fővárossal, ám főváros egyáltalán nem adta az áldását az ötletre, ellenkezőleg, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a fenntartásait közölte az ügybuzgó fideszes képviselővel.

Meghalt Tomcsányi Pál kertészmérnök

Életének 94. évében meghalt Tomcsányi Pál, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, kertészmérnök, egyetemi tanár, a gyümölcsnemesítés neves szakembere, az agrármarketing hazai meghonosítója.

Tomcsányi Pált február 22-én érte a halál - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

"Tomcsányi Pál hihetetlen szorgalmú, nagy munkabírású ember volt. Bármivel foglalkozott, szigorú alapossággal, részletekbe menő háttérmunkával végezte feladatát. Halálával óriási veszteség érte az agrárszakmát" - írták a közleményben.

Tomcsányi Pál 1924-ben született Budapesten. 1946-ban szerzett mezőgazdasági mérnöki oklevelet a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Kutatóként nevéhez kötődik a fajtakutatás, a gyümölcs-, szőlő-, dísznövény- és erdészeti fajtaminősítés megalapozása és bevezetése. Társszerzője volt a gyümölcs fajtafenntartó szelekciós eljárásának és szabványosításának. Ennek alapján - többek között - a Jonathan és a Starking fajták esetében szelektált klónokat vezettek be a magyar almatermesztésben. Emellett kidolgozta a fajták ökonómiai és preferenciaértékelését, valamint a gyümölcs fajtafenntartó nemesítési módszertanát.

A jelenlegi NÉBIH jogelődjében, az Országos Mezőgazdasági Minősítési Intézetben több mint húsz éven át irányította a kertészeti szabványosítást. Meghatározó jelentőségű volt munkássága a pomológia tudományának hazai fejlesztésében. 1966-ban kidolgozta a kutatói ismeretgazdálkodás fogalomkörét, 1970-ben az agrármarketing tudományos módszereit, amelyeket a felsőoktatásba is bevezetett. Emellett elkészítette az élelmiszer-gazdasági marketing szakmérnökképzési tananyagát. A kutatói ismeretgazdálkodás fogalma alapján 1998-ban kidolgozta az általános kutatásmetodológiát, valamint az ismeretalkotás és -közlés elméletét, továbbá az ahhoz kapcsolódó gyakorlati megoldásokat. Ez utóbbi témában ő a szerzője az első olyan írásos tananyagnak, amely több doktori iskolában jelenleg is az egyik kötelező tantárgy, és amelynek tanításában évtizedekig ő is részt vállalt. Kezdeményezője és megalapítója volt az osztályközi Agrármarketing Bizottságnak.
Több mint 250 tudományos publikáció, 26 könyv és 13 könyvrészlet szerzője vagy társszerzője volt. Hat gyümölcs-fajtaismereti (pomológiai) könyvet írt.

Az MTA rendes tagjaként három akadémiai tudományos bizottságnak is (Agrár- és Bioműszaki, Agrár-közgazdasági, Kertészet-és Élelmiszer-tudományi Tudományos Bizottság) haláláig aktív tagja volt. A Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottság tiszteletbeli elnökeként és a Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságban is az Agrártudományi Osztályt képviselte.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1995-ben Széchenyi-díjat és Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díjat, 2014-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetését kapta. Ezeken kívül a Szent István Egyetem díszdoktora, a johannita rend jogi lovagja, Vásárosnamény díszpolgára, valamint az amerikai The Catholic Academy of Sciences levelező tagja is volt.

Szerző

Nyakó: büntetőeljárás folyik az NVI-s kopaszok ellen

Büntetőeljárás folyik Nyakó István pótmagánvádas indítványa alapján azon férfiakkal szemben, akik két évvel ezelőtt megakadályozták, hogy a szocialista politikus elsőként adja be a vasárnapi boltzáras népszavazási kezdeményezést. Ezt maga Nyakó jelentette be Budapesten, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Nyakó István, a szocialista párt sajtófőnöke felidézte, a Fidesz 2015-ben vasárnapi boltzárat vezetett be, majd "az NVB-Fidesz-bűnszervezet, azaz az állampárt" sokáig sikerrel akadályozta, hogy az MSZP népszavazási kezdeményezést adjon be a boltzár ellen. Felidézve a 2016. február 23-án az NVI előtt történteket úgy értékelt: az eddigi legjobban dokumentált választási csalás történt akkor. Nyakó elmondta, az ügyészség a történtek után fél évvel bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, ő viszont pótmagánvádat terjesztett elő.

A Fővárosi Törvényszék pedig most arról tájékoztatta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon pótmagánvádas indítványa nyomán Cs. Mihály és társai ellen kényszerítés miatt büntetőeljárás folyik. Mint mondta, az ilyen, magánvádas esetekben nem a Polt Péter vezette ügyészség képviseli a vádat, hanem maga a sértett. Szerinte a "kopaszügyben" és az Elios-botrányban egy személy a közös, Polt Péter. A legfőbb ügyész a Fideszt védi politikai és gazdasági ügyekben is - hangoztatta.

Szerző