Varga adót csökkentene... a gazdagoknak

A gazdasági miniszter ismét belengette a 9 százalékos személyi jövedelemadót. Ezzel is a gazdagok járnának jobban.

A választások közeledtével, akárcsak 2014-ben a kormány ismét az egykulcsos, egyszámjegyű személyi jövedelemadó (szja) mellett kampányol, ez derült ki Varga Mihálynak a Magyar Idők számára adott interjújából. A nemzetgazdasági tárca vezetője ugyan pontos időpontot nem jelölt meg a feltehetően 9 százalékos szja-kulcs bevezetésére, sőt arról sem tett említést, hogy a jelenlegi 15 százalékos mértékből hány lépésben faragnának le, azt azonban megemlítette, hogy az átlagos keresetűek számára havi 15-20 ezer forintos megtakarítást jelenthetne az adócsökkentés. Varga Mihály egyértelművé tette, hogy mindez csak akkor valósulhat meg, ha a mostani koalíció tovább kormányozhat.

Egyértelműen a választási propaganda része az szja-csökkentés mostani "belengetése" - mondta a Népszava érdeklődésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda ügyvezetője szerint a kormány azért találta most megfelelőnek az alkalmat az egykulcsos, egy számjegyű szja napirendre tűzésére, mert ezzel egyrészt el akarják terelni a figyelmet arról, hogy a most záruló kormányzati ciklusban mindössze egy százalékponttal csökkentették az szja-t, ugyanakkor a multinacionálisokat sújtó szektoradókból jelentős mértékben faragtak le. Másrészt igyekeznek semlegesíteni az ellenzéki pártoknak azt a folyamatosan hangoztatott célját, hogy vissza kellene állítani a több kulcsos, progresszív szja-t, az ugyanis igazságosabb lenne a jelenlegi rendszernél, már csak azért is, mert így a magasabb lehetne a leggazdagabbaknak adója. (Ezt az elvet a szakszervezetek is támogatják.) Kiss Ambrus felidézte ezzel kapcsolatban a Microsoft alapítójának véleményét arról, hogy a jobb módúak magasabb adóterhe a társadalmi béke megteremtéséhez is hozzájárulhat.

Elvileg most a gazdaság állapota megfelelne az egyszámjegyű szja-kulcs bevezetésére, de csak több lépésben - fejtette ki véleményét a Népszavának Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője egy korábbi számítása szerint ez mintegy évi 500 milliárd forintos bevételkiesést jelenthetne a központi költségvetés számára. Egy olyan országban, ahol a GDP arányos államháztartási hiány évek óta 2 százalék körül van, ez elviselhető lenne. (Az már kevésbé, hogy ismét a felső jövedelmi osztályokba tartozók lennének az szja csökkentés fő nyertesei.)

Az szja egyszámjegyűsítése előtt azonban alapos hatásvizsgálatot kellene végezni. Ettől függetlenül mindenféle egyéb adócsökkentéstől célszerű lenne eltekinteni, beleértve a világrekordnak tartott 27 százalékos általános fogyasztási adót, a különböző járulékokat, a hat éves bérmegállapodásban rögzített emelések mértékét is újra kellene gondolni. (A hat évből eddig kettő telt el.) Vannak olyan vélemények is - emlékeztetett az elemző -, hogy a dohányáruk és a szeszes italok jövedéki adóját viszont emelni kellene. Azonban ennek a mértékét célszerű meggondolni, mert a túlzottan magas adótartalom a feketegazdaságnak kedvez. Elég csak arra gondolni, hogy a dohánytermékek forgalmánál már most is érzékelni lehet, hogy az eladások volumene csökkent ugyan, viszont a dohányosok száma aligha, feltehetően illegális csatornákon szerzik be az füstölnivalót. A szektoradók ismételt növelése sem lenne célszerű, mert az amúgy sem megnyugtató versenyképességünk ellen hatna.

Virovácz Péter hozzáfűzte: az egy számjegyű szja bevezetése csak olyan gazdasági körülmények között lehetséges, amikor a GDP éves növekedése legalább a 3-4 százalékos mértékét eléri. Előzetes várakozások szerint ez 2018-ban és 2019-ben teljesíthető, ám 2020 után, az új uniós gazdasági ciklusban, amikor az uniós támogatások összege csökkenhet, már korántsem ennyire biztos. Így a 9 százalékos szja-kulcs eléréséhez szükséges lépések, ha egyáltalán megvalósíthatóak, csak ezt követően várhatóak.

Általánosságban elmondható, hogy a jelentős szja-csökkentésnek gazdaságösztönző hatása van - vélekedett az elemző. A háztartások fogyasztása megnő, a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók, akiknek erre már nincs szükségük, feltehetően növelnék a megtakarításaikat, de a hitelpiacot is élénkíthetik. Az eddigi tapasztalatok szerint minden szja-csökkentés csak egyszeri "lökést" ad a gazdaság bővülésének.

Az elemző szerint az is alapos vizsgálatot igényelne, hogy az szja-csökkentése a családi adókedvezmények mérséklését is eredményezné, ezért ezt a rendszert is újra kellene gondolni.

Így nőne a fizetés

Tavaly éves átlagban az átlagos bruttó fizetés 297 ezer forint volt, a nettó pedig - családi adókedvezmény nélkül - 197 ezer forint - írta napi.hu szerkesztőségi blogja. Ha a szja-n kívül minden más paramétert - a járulékok miatti elvonást - változatlanul hagyunk, akkor a 9 százalékos kulcs esetében a 197 ezer forint egyből 215 ezer forint fölé emelkedne. Ha 2020-ra életbe lépne a 9 százalékos szja, az komolyan megdobná a havi bért.

Az idei költségvetési tervezet ugyanis 2018-ra 10,4 százalékos, 2019-re 7,4 százalékos bruttó bérnövekedéssel kalkulált. Ennek eredményeként a tavalyi 297 ezres bruttó helyett 2020-ra már 352 ezres bruttóval lehetne ráfordulni. Változatlan járulékkulcsok és 9 százalékos szja mellett nagyjából 255 ezer forintos nettót jelentene - átlagosan.