Valóban hatásos fegyvernek látszik a rák ellen a minap megismert immunterápiás eljárás, ám kérdéses, hogy pusztító hatását sikerül-e csak a daganatokra korlátozni. Hasonló elven működő immunterápiák már léteznek a gyógyításban, de azok még sajnos súlyos mellékhatásokat okoznak. Így segített értelmezni lapunknak Bakács Tibor kutató, az orvostudományok doktora azt a hírt, miszerint egy vizsgálat alatt álló rákvakcinával egerekben eredményesen gyógyították a rákot. Ennek során közvetlenül a tumorba adott injekcióval stimulálták az állatok immunrendszerét. A módszerrel nemcsak magát a beinjekciózott tumort, de a testben található többi daganatot is sikerült elpusztítani.
A mostani kísérletsorozatban húsz új molekulát próbáltak ki. A kutatás első lépéseként tumorokat növesztettek az egerek testében azzal, hogy rákos sejteket ültettek a bőrük alá a hasuk két különböző pontján. Az egerekben emlődaganatot, vastagbél daganatot, melanomát és malignus lymphomát (vérképzőszervi rák) hoztak létre ezek. Miután a tumorok elkezdtek növekedni, a tesztelt molekulákat egyesével és különféle kombinációkban befecskendezték az egerek egy-egy tumorjába, aztán figyelték, milyen hatással van arra, illetve a közvetlenül nem kezelt másik daganatra. A kutatók szerint (Stanford University School of Medicine, California) 90 egérből 87 meggyógyult a daganatos betegségből, és a maradék három egérben létrejött kiújulások is jól reagáltak az ismételt kezelésekre.
– Régi próbálkozása a kutatóknak, hogy az immunrendszert megtanítsák a daganatok elpusztítására – állítja Bakács Tibor, aki kutatótársaival évtizedek óta elemzi az immunterápiákkal kapcsolatos tapasztalatokat. Ám ezt a feladatot eddig még soha nem sikerült tökéletesen megoldani – mondja. Ennek az az oka, hogy míg a kívülről jövő vírusok, bacilusok olyan antigén molekulát hordoznak , amit az immunrendszer idegenként ismer fel, a tumorsejtek a szervezetben alakulnak ki, így nincs rajtuk olyan jel, ami a védekezésért felelős T-sejteket akcióra sarkallná. Ezért azok a próbálkozások, hogy úgy immunizálják a szervezetet, ahogyan az a védőoltásokkal lehetséges, néhány tumortól eltekintve nem működik.
A nagy áttörés akkor jött, amikor egy Allison nevű amerikai kutató, rájött, ha blokkolja a T- sejtek reagáló képességét lassító (fékező) molekulák működését – van esély arra, hogy ezek a sejtek eredményesen vegyék fel a harcot a rákkal szemben is. Allison először a T-sejtek fékjét kapcsolta ki, s ezzel állatokban meg tudott gyógyítani bizonyos daganat-fajtákat. Amikor emberekkel is elkezdték a kísérletet, kiderült, hogy a módszer csak a betegek 15 százalékánál hat. Azt sem lehet megmondani előre, hogy ki az, akinél működni fog, s ki az akinél egyáltalán nem. A betegek nagy többségénél súlyos, olykor halált okozó autoimmun betegségek lépnek fel. A manipulált T-sejtek ugyanis nemcsak a daganatos sejteket, hanem az egészséges szöveteket is megtámadják.
Bakács Tibor kutató szerint a baromfi pestis vírusával valószínűleg a jelenlegi kezeléseknél hatékonyabban lenne kezelhető az egyik legrosszabb prognozisú agydaganat, a glioblastoma multiforme (GBM). A kór komplex műtéti-, sugár- és gyógyszeres kezelése nem sokat javult az elmúlt 30 év alatt. Az átlagos túlélés ma is 14,6 hónap. Ezért húsz évvel ezelőtt jelentős eredménynek számított, amikor Csatáry László és Bakács Tibor elsőként írta le az Amerikai Orvosi Szövetség lapjában (JAMA) egy ilyen beteg sikeres kezelését. Az akkor 14 éves fiút, akinél már minden lehetséges terápiát kipróbáltak, Newcastle Disease Vírus (NDV) (baromfi pestis) terápiával kezelték. A beteg daganata húsz hónap alatt az MRI szerint 95 százalékkal zsugorodott. A beteg azóta is jól van, dolgozik.
Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) korábbi, Nobel-díjas igazgatója, Harold Varmus szerint az ilyen kivételes eseteknek ösztönöznie kell a kutatásokat. A vírus terápia biztonságosságát és hatékonyságát időközben, számos daganatban, klinikai vizsgálatokkal bizonyították. Miközben egyre több vírust alkalmaznak daganatok gyógyítására, az NDV terápia eredményeit elfelejtették. Pedig az új vírusok még genetikai manipulációval sem képesek az NDV hatékonyságát elérni. Egy a GBM sikeres NDV kezeléséről szóló kommentár nemrég a Science Translational Medicine-ben jelent meg. Az NDV vírus-kezelés mégsem lett engedélyezett kezelés. Bakács Tibor szerint azért, mert egy nem manipulált vírust (NDV) alkalmazó terápiára nagyon nehéz olyan szabadalmat bejegyeztetni, ami biztosíthatná a terápia fejlesztésével járó óriási költségek megtérülését.
A The New York Times 2016 decemberében írta le cikkében a 61 éves Chuck Peal történetét, akinek bőrrákját az orvosok hét heti sikeres immunterápiával gyógyították, ám a férfi szervezete egyik pillanatról a másikra összeomlott. A sürgősségi osztály orvosai értetlenül álltak a tünetek fölött, és csak nagyon nehezen sikerült rájönniük, hogy lényegében a rákkezelés két legígéretesebb gyógyszere okozza az életét veszélyeztető tüneteket. Azzal ugyanis, hogy a készítményekkel kikapcsolták a beteg T-sejtjeinek fékjét, az elszabadult immunrendszer létfontosságú szerveit támadta meg. Az immunterápiák különösen a bélrendszerre, a májra, a tüdőre, a vesékre, a mellékvesékre, az agyalapi mirigyre, a hasnyálmirigyre és ritka esetben a szívre is veszélyes mellékhatásokat okoznak. Peal úrnál például a terápia csaknem a halálát okozó cukorbetegséget váltott ki.
Számos vezető újságban (The New England Journal of Medicine, Lancet Oncology, Journal of Clinical Oncology, stb) publikált tanulmány is jelezte, hogy ezeknek a gyógyszereknek a használata a betegek jelentős százalékánál súlyos, kórházi kezelést igénylő, időnként életveszélyt okozó mellékhatással jár.
Egyelőre hiába sikerült a kutatóknak olyan gyógyszert fejleszteniük, amely a szervezet immunrendszerét manipulálja több-kevesebb sikerrel a rák ellen, mert arra még nem találtak választ, hogy "dolguk végeztével", miként „rendeljék vissza őket a harcmezőről a kaszárnyába”, hogy az egészséges sejteket ne támadják meg.
Bakács Tibor emlékeztet arra, hogy már sokféle daganat ellen bevethetők a T-sejtek manipulációjára épülő terápiák. Ám mindnek megmaradt ugyanaz a problémája, hogy nem specifikusak, és megtámadhatják az az egészséges szöveteket is. További probléma, hogy egyetlen kezelés ára 150 ezer dollártól fél-, egymillióba is kerülhet, csak azoknak adják, akiknek a biztosítója vállalja a költségeket, vagy akár maguk is meg tudják fizetni a terápiát. (Magyarországon az egészségbiztosító évente 8-10 milliárd forintot költ a daganatos betegek immunterápiájára.)
Bakács Tibor szerint a január végén közölt egérkísérlet csodálatos tudományos eredmény. Ott azt csinálták a kutatók, hogy a tumorba közvetlenül adtak be olyan molekulákat, amelyek növelték az immunsejtek aktivitását úgy, hogy azok nemcsak a kezelt tumort pusztították el, hanem a távoli kezeletlen daganatokat is. A kísérlet azt is mutatja, hogy ezzel az eljárással a helyileg alkalmazott kezelés a teljes szervezetben kifejti a hatását. És nemcsak egyfajta tumornál sikerült ezt az áttörést elérni. A kísérletben a kutatók az egereknél nem tapasztaltak autoimmun betegséget okozó mellékhatásokat sem. Eddig ez gyönyörű – mondja a kutató, már csak az a kérdés, mi lesz, ha az új molekulákat elkezdik embereknél is alkalmazni, mert ott azért sok minden másként működhet, mint az egerekben.
