Böjt kezdődik a "Föld tüdejéért"

Publikálás dátuma
2018.02.26 16:57
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Túrós desszert, csokik, kekszek, tusfürdők, éttermi rántott húsok és sült krumplik - a Felelős Gasztrohős Alapítvány új kampányából nemcsak az derül ki, hogy ezekben mi a közös, hanem az is, hogy melyik vendéglátóhelyeken ehetünk anélkül, hogy hozzájárulnánk a trópusi esőerdők kiirtásához.

A Felelős Gasztrohős csapata márciusra Pálmaolaj Böjtöt hirdet, amelynek lényege, hogy egy hónapig ne vásároljunk olyan terméket, amelyben pálmaolaj van, és ne együnk olyan helyen, ahol pálmaolajat használnak - derül ki a közleményükből. Ez azonban nem egyszerű, mivel ez a zsiradék sokkal több termékben megtalálható, mint gondolnánk.

Mi a baj a pálmaolajjal?

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az olajpálma egy nagy terméshozamú növény, amely trópusi éghajlaton érzi jól magát. Ott, ahol egyébként a “Föld tüdeje”, vagyis az esőerdők élnek. A folyamatosan növő kereslet miatt azonban egyre több és több esőerdő helyét veszik át az olajpálma ültetvények. Becslések szerint naponta átlagosan öt margitszigetnyi esőerdő helyére kerülnek olajpálmák. A helyteremtés egyik “leghatékonyabb” módja az égetés, amely során rengeteg üvegházhatású gáz szabadul fel, valamint olyan fajok egyedei kerülnek veszélybe, mint például a borneói orangután.

Reméljük, hogy az elképesztő számok és adatok sokakat elgondolkodtatnak, és motiválnak a cselekvésre. Mi igyekszünk minél több segítséget, információt nyújtani a böjtölőknek, és reméljük, egy hónap elég lesz arra, hogy a pálmaolaj kerülése szokássá váljon - mondta el Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatója.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A kinyert pálmaolaj 80 százalékát az élelmiszeripar használja fel, a félkész és késztermékekben szinte biztos, hogy találkozunk vele. Olcsósága miatt a vendéglátóhelyek is előszeretettel használják. 

A böjthöz csatlakozni a Facebookon lehet.

Szerző
2018.02.26 16:57

Araikrek keltek ki Debrecenben

Publikálás dátuma
2018.09.21 15:35
Facebook/Debreceni Állatkert
Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert/
Először keltek ki sárga-kék ara ikrek a Debreceni Állatkertben.
Napra pontosan egy hónappal a zöldszárnyú ara papagáj fióka bemutatását követően újabb színpompás ara papagájok érkeztek a Debreceni Állatkertbe - tájékoztatott az intézmény.  Az állatkert történetében először keltek ki sárga-kék ara iker fiókák. A két, még ismeretlen nemű ara papagáj két hete repült ki a biztonságot nyújtó odúból, ahol az elmúlt három hónapban a szülőpár gondozta.
Az arák nagyon érzékeny állatok, nagy figyelmet, gondoskodást és sok játékot igényelnek. Az állatkert vendégei már láthatják, ahogy a papagájok az állatgondozókkal tréningeznek vagy, ahogy feltűnnek a biciklivel közlekedő gondozók vállán.
Október végéig hétvégente a látogatók testközelből találkozhatnak a Debreceni Állatkert négy, kézből nevelt ara papagájával. Tavasztól pedig látványos papagáj-bemutatót is lehet látni; az állatok játékosságukkal, ügyességükkel és intelligenciájukkal szórakoztatnak.  
A Földünk legnagyobb testű papagájféléi közé tartozó arákat jelenleg elsősorban az élőhelyvesztés és a nagyfokú illegális kereskedelem fenyegeti. Mindkét faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján.
2018.09.21 15:35
Frissítve: 2018.09.21 15:35

Még lehet szavazni az év fájára

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Idén 35 nevezés érkezett az Év Fája címre, amelyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe verseny szakmai zsűrije. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítése.
Nyáron már több mint tízezer szavazat érkezett a tizenkét döntősre, most a pécsi havi-hegyi mandulafa, a ceglédberceli falu fája, és a Római-part fái vetélkednek a dobogós helyekért. Az izgalmak fokozása érdekében a szavazás utolsó hetében titkossá teszik a verseny állását, és csak a november eleji díjátadón derül ki a végleges eredmény. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a fák, a természet és a közösségek fontos kapcsolatára, illetve tovább erősítse azt – olvasható a szervező, Ökotárs Alapítvány honlapján.
Bármely olyan egyedi fát vagy facsoportot be lehetett nevezni a versenybe, amely valamiért fontos szerepet tölt be a körülötte élők életében. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. Az Év Fája cím mellett az a jelölt, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye leginkább veszélyben van, elnyerheti a Hős Fa címet.
A 2018-as magyarországi Év Fája a jövő év eleji európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen háromszor nyert magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei verseny jelöltjei:

  • A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye)
  • Fák a Rómain (Budapest, III. kerület)
  • A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye)
  • A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület)
  • Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye)
  • A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye)
  • A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye)
  • A szebényi Nagy Fa (Baranya megye)
  • A tudás fája Kamuton (Békés megye)
  • A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye)
  • A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület)
  • Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye)
Az Év Fájára október 8-ig itt lehet szavazni. 
Témák
Év Fája
2018.09.21 12:14