Szcientológusok - Belegabalyodtak a kémgyanúba

Publikálás dátuma
2018.02.27. 06:04

A bíróság számára is rejtély, mire alapozta a Nemzeti Nyomozóiroda, hogy a szcientológusok kémkedéssel lennének gyanúsíthatók. Újabb részletek derültek ki a törvénysértőnek minősített eljárásról.

Egyértelműen jogellenes volt a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) razziája a Szcientológia Egyháznál, ezért a Budai Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül helyezte az akciót megalapozó határozatot. Ennek nyomán az NNI-nek vissza kell szolgáltatnia a több száz doboznyi jogellenesen lefoglalt iratot és informatikai eszközöket – írtuk szombati számunkban a szcientológusok lapunkhoz eljuttatott közleménye nyomán.

Most már a bírósági végzés is lapunk birtokában van. A dokumentum szerint az NNI „kémkedés bűntette és más bűncselekmények” miatt folytat eljárást a szcientológusok ellen. A nyomozóiroda házkutatást, motozást, valamint lefoglalást elrendelő határozatot hozott, az NNI emberei 2017 október 18-án jelentek meg az egyház budapesti, Váci úti székházában.

Szikinger István, a szcientológusok jogi képviselője panasszal fordult a Fővárosi Főügyészséghez, de nem járt sikerrel: beadványát a főügyészség elutasította. Ezt követte a bírósági forduló.

A jogi képviselő egyebek mellett sérelmezte a kényszerintézkedéseket elrendelő határozat bevezető részében szereplő „más bűncselekmények” kifejezést, mert erre vonatkozóan nem tartalmazott adatot a határozat, de más nyomozati dokumentum sem. Nehezményezte azt is, hogy a határozat még utalásszerűen sem tartalmazta azon dolgokat, amelyeket az NNI a házkutatás során keresett, így a házkutatás elszenvedőinek nem is volt módjuk önként átadni a felkutatni kívánt dolgokat. Felülbírálati indítványában Szikinger kitért rá, hogy a mindenféle válogatás nélküli lefoglalás olyan dokumentumokat is érintett, amelyek a vallási tevékenységhez kapcsolódnak.

A bíróság megállapította: a nyomozóhatóság egyáltalán nem élt azzal a lehetőséggel, hogy az adóhatóság által korábban lefoglalt igen tetemes mennyiségű adathordozót tanulmányozza. A házkutatást, motozást, lefoglalást elrendelő határozat bevezető részében „a személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmények gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőügyben” szövegrész szerepel, és az indokolásban sincs semmiféle hivatkozás kémkedés bűntettére.

A bíróság szerint a „nyomozati irathalmazból” nem került elő adat arra vonatkozóan, hogy a kémkedés büntette elkövetésének gyanúját a hatóság milyen tényekre alapozza. A szcientológusok elleni házkutatás elrendeléséről szóló határozat meghozatalakor nem érvényesült a szükségesség és arányosság elve.

A bíróság arra jutott, hogy a nyomozóhatóság házkutatást, motozást, lefoglalást elrendelő határozata elleni panaszok elutasítása nem volt megalapozott a főügyészség részéről. Mindezekre tekintettel a bíróság hatályon kívül helyezte a Fővárosi Főügyészségnek a „felülbírálati indítvánnyal támadott” határozatát, ennek folytán pedig az NNI határozatát is.  

Szerző

Határozott bizonytalanok Hódmezővásárhelyen

Publikálás dátuma
2018.02.27. 06:02
Forrás: Facebook
Nem a Fidesz törzsszavazóin múlt a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás eredménye: azok döntöttek, akiket jó ideje senki nem tudott mozgósítani.

– Kormányellenes szavazás történt – értékelte lapunknak a vasárnapi, váratlan ellenzéki győzelmet hozó voksolást Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezetője szerint nem jött be a kormánypárt taktikája, hogy felhergeli az indulatokat. – Így hiába mentek el a párt ősszavazói, nagyobb arányban járultak az urnák elé a korábban bizonytalannak tekintett választók. Ők pedig behúzták a Fidesz ellen a voksukat – fogalmazott a szakértő.

Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Csoport vezérigazgatója másképp látja. – Az országos médiafigyelem, és a szimbolikus hatás reményében az országos ellenzéki pártok kiemelt helyi támogatása, valamint az ellenzéki jelölt elszánt kampánya mozgósította a helyieket. Ugyanakkor mindezt 106 választókerületben nem lehet megismételni egyidejűleg hat hét múlva – jelezte a Népszavának a kormánypárti szakértő.

Lázár János kancelláriaminiszter városában, a Fidesz egyik fellegvárának tartott Hódmezővásárhelyen a 2014-es polgármester-választáson még simán nyert a kormánypárt. Az azóta elhunyt Almási István 61 százalékot szerzett, azaz 8160-an voksoltak rá, míg a jobbikos Molnár László Vilmosné 17,1 (2287), az MSZP-s Kis Andrea pedig 14,9 százalékkal (2004 szavazat) szerepelt. Vasárnap azonban sokkal többen mentek el, mint négy éve, 22918 ember, azaz a város csaknem 63 százaléka voksolt. Ezúttal ráadásul a szétaprózódás helyett az ellenzék egy jelölt, Márki-Zay Péter mellé állt: így csaknem 58 százaléknyian voksoltak rá (13076), míg a kormánypárti Hegedűs Zoltán nagyjából 42 százalékot kapott (9468).

Már a független jelölt győzelme is meglepetés volt, nem beszélve a különbségről. Márki-Zay több mint 15 százalékot vert a fideszesre egy olyan városban, ahol a Fidesz évtizedek óta egyeduralkodó. Ráadásul az eddigi ellenzéki jelöltek maximum 10 százalék körüli arányokat értek el a választásokon, most Márki-Zay 50 felett teljesített.

Tény ugyanakkor, hogy a vásárhelyi választási kampány valóban hetek óta foglalkoztatta a médiát – de nem Márki-Zay, hanem a Fidesz lejárató akciói miatt. A teljesség igénye nélkül: bekamerázták a független jelölt utcáját, rongálták a plakátjait, szórólapon listázták a támogatóit. A helyi plébános a kormánypárti jelölt érdekében prédikált, sőt Lázár János kancelláriaminiszter és Kósa Lajos tárca nélküli miniszter is utalt arra: nem feltétlenül lesz az állam kegyeltje Hódmezővásárhely, ha nem fideszes lesz a polgármester.

A kormánypárt nagy igyekezetének ellentmondott Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint ez egy tét nélküli (változatlan parlamenti többség melletti) időközi polgármester-választást volt. Egy helyi választásból valóban nem lehet országos következtetéseket levonni, az viszont Kiss Ambrus szerint biztos: iránymutatást kaptunk Hódmezővásárhelytől. – Eddig azt gondoltuk, hogy nehezen adódnak össze a különböző pártok szavazói, de a baloldaliak, – akik jelentős arányban vannak a településen –, szinte kivétel nélkül elmentek és a köztudottan jobbos, konzervatív beállítottságú jelöltre szavaztak, csak azért, hogy ne a Fidesz nyerjen.

Lázár János kancelláriaminiszter, a város egykori polgármestere az eredményhirdetés után azt mondta: 2002-ben ő is 9500 szavazattal lett polgármester, „mégsem volt kormányváltó hangulat”. Tizenhat éve 55,1 százalékos volt a részvétel, Lázár pedig 46,58 százalékot kapott. A miniszter tehát elismerte, hogy a Fidesz támogatottságát burok veszi körül. – Országosan is igaz ez az állítás, a kormánypártnak évek óta nagyjából 2- 2,5 millió szavazója van, de nagy erejük, hogy őket üzembiztosan elviszik a szavazóurnákhoz – hangsúlyozta Kiss Ambrus.

A Fidesznek tehát Hódmezővásárhelyen is sikerült a mozgósítás, viszont ez nem volt elég a győzelemhez. – A magas részvétel valóban nem kedvezett helyben a Fidesznek, láthatóan nem voltak tartalékai az inaktívak között – ismerte el Mráz Ágoston Sámuel is. A kormánypárti szakértő azonban hozzátette: az országos választási témák esetében azonban más a helyzet, a migráció ügyében folyó kormányzati küzdelmet szerinte az ellenzéki érzelműek és a bizonytalanok is támogatják.

Külföldi sajtó: nem lefutott az április választás sem
„Sokkoló vereségről” írt a brit The Guardian internetes oldala a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás kapcsán. Az újság szerint Orbán Viktornak nem várt kihívásokkal kell szembenéznie a közelgő országgyűlési választások előtt. Különösen fájó a Fidesznek a The Guardian szerint, hogy mindez egyik erős embere, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János „otthonában” történt.
Az egyik legrangosabb üzleti lap, a Bloomberg online kiadása „Orbán gyenge pontja” címmel közölt rövid elemzést, szerintük, ha az amúgy megosztott ellenzék képes összezárni a kormánypárt ellen, a Fidesz nagyon is sebezhető. Márki-Zay győzelmének kulcsát abban látták, hogy kampánya fókuszába a Fidesz korrupciós ügyeit és megfélemlítő kommunikációját állította, ami találkozott a választók érzelmeivel.
A The Washington Post idézte is a nyertes független jelölt egy mondatát: „a szeretet hatalma legyőzte a hatalom szeretetét”. Az amerikai lap szerint ezek után úgy fest, hogy a stabil kormánypárti fölényt mutató közvélemény-kutatási adatok ellenére nem lefutott az áprilisi választás. 

Szerző

Határozott bizonytalanok Hódmezővásárhelyen

Publikálás dátuma
2018.02.27. 06:02
Forrás: Facebook
Nem a Fidesz törzsszavazóin múlt a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás eredménye: azok döntöttek, akiket jó ideje senki nem tudott mozgósítani.

– Kormányellenes szavazás történt – értékelte lapunknak a vasárnapi, váratlan ellenzéki győzelmet hozó voksolást Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezetője szerint nem jött be a kormánypárt taktikája, hogy felhergeli az indulatokat. – Így hiába mentek el a párt ősszavazói, nagyobb arányban járultak az urnák elé a korábban bizonytalannak tekintett választók. Ők pedig behúzták a Fidesz ellen a voksukat – fogalmazott a szakértő.

Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Csoport vezérigazgatója másképp látja. – Az országos médiafigyelem, és a szimbolikus hatás reményében az országos ellenzéki pártok kiemelt helyi támogatása, valamint az ellenzéki jelölt elszánt kampánya mozgósította a helyieket. Ugyanakkor mindezt 106 választókerületben nem lehet megismételni egyidejűleg hat hét múlva – jelezte a Népszavának a kormánypárti szakértő.

Lázár János kancelláriaminiszter városában, a Fidesz egyik fellegvárának tartott Hódmezővásárhelyen a 2014-es polgármester-választáson még simán nyert a kormánypárt. Az azóta elhunyt Almási István 61 százalékot szerzett, azaz 8160-an voksoltak rá, míg a jobbikos Molnár László Vilmosné 17,1 (2287), az MSZP-s Kis Andrea pedig 14,9 százalékkal (2004 szavazat) szerepelt. Vasárnap azonban sokkal többen mentek el, mint négy éve, 22918 ember, azaz a város csaknem 63 százaléka voksolt. Ezúttal ráadásul a szétaprózódás helyett az ellenzék egy jelölt, Márki-Zay Péter mellé állt: így csaknem 58 százaléknyian voksoltak rá (13076), míg a kormánypárti Hegedűs Zoltán nagyjából 42 százalékot kapott (9468).

Már a független jelölt győzelme is meglepetés volt, nem beszélve a különbségről. Márki-Zay több mint 15 százalékot vert a fideszesre egy olyan városban, ahol a Fidesz évtizedek óta egyeduralkodó. Ráadásul az eddigi ellenzéki jelöltek maximum 10 százalék körüli arányokat értek el a választásokon, most Márki-Zay 50 felett teljesített.

Tény ugyanakkor, hogy a vásárhelyi választási kampány valóban hetek óta foglalkoztatta a médiát – de nem Márki-Zay, hanem a Fidesz lejárató akciói miatt. A teljesség igénye nélkül: bekamerázták a független jelölt utcáját, rongálták a plakátjait, szórólapon listázták a támogatóit. A helyi plébános a kormánypárti jelölt érdekében prédikált, sőt Lázár János kancelláriaminiszter és Kósa Lajos tárca nélküli miniszter is utalt arra: nem feltétlenül lesz az állam kegyeltje Hódmezővásárhely, ha nem fideszes lesz a polgármester.

A kormánypárt nagy igyekezetének ellentmondott Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint ez egy tét nélküli (változatlan parlamenti többség melletti) időközi polgármester-választást volt. Egy helyi választásból valóban nem lehet országos következtetéseket levonni, az viszont Kiss Ambrus szerint biztos: iránymutatást kaptunk Hódmezővásárhelytől. – Eddig azt gondoltuk, hogy nehezen adódnak össze a különböző pártok szavazói, de a baloldaliak, – akik jelentős arányban vannak a településen –, szinte kivétel nélkül elmentek és a köztudottan jobbos, konzervatív beállítottságú jelöltre szavaztak, csak azért, hogy ne a Fidesz nyerjen.

Lázár János kancelláriaminiszter, a város egykori polgármestere az eredményhirdetés után azt mondta: 2002-ben ő is 9500 szavazattal lett polgármester, „mégsem volt kormányváltó hangulat”. Tizenhat éve 55,1 százalékos volt a részvétel, Lázár pedig 46,58 százalékot kapott. A miniszter tehát elismerte, hogy a Fidesz támogatottságát burok veszi körül. – Országosan is igaz ez az állítás, a kormánypártnak évek óta nagyjából 2- 2,5 millió szavazója van, de nagy erejük, hogy őket üzembiztosan elviszik a szavazóurnákhoz – hangsúlyozta Kiss Ambrus.

A Fidesznek tehát Hódmezővásárhelyen is sikerült a mozgósítás, viszont ez nem volt elég a győzelemhez. – A magas részvétel valóban nem kedvezett helyben a Fidesznek, láthatóan nem voltak tartalékai az inaktívak között – ismerte el Mráz Ágoston Sámuel is. A kormánypárti szakértő azonban hozzátette: az országos választási témák esetében azonban más a helyzet, a migráció ügyében folyó kormányzati küzdelmet szerinte az ellenzéki érzelműek és a bizonytalanok is támogatják.

Külföldi sajtó: nem lefutott az április választás sem
„Sokkoló vereségről” írt a brit The Guardian internetes oldala a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás kapcsán. Az újság szerint Orbán Viktornak nem várt kihívásokkal kell szembenéznie a közelgő országgyűlési választások előtt. Különösen fájó a Fidesznek a The Guardian szerint, hogy mindez egyik erős embere, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János „otthonában” történt.
Az egyik legrangosabb üzleti lap, a Bloomberg online kiadása „Orbán gyenge pontja” címmel közölt rövid elemzést, szerintük, ha az amúgy megosztott ellenzék képes összezárni a kormánypárt ellen, a Fidesz nagyon is sebezhető. Márki-Zay győzelmének kulcsát abban látták, hogy kampánya fókuszába a Fidesz korrupciós ügyeit és megfélemlítő kommunikációját állította, ami találkozott a választók érzelmeivel.
A The Washington Post idézte is a nyertes független jelölt egy mondatát: „a szeretet hatalma legyőzte a hatalom szeretetét”. Az amerikai lap szerint ezek után úgy fest, hogy a stabil kormánypárti fölényt mutató közvélemény-kutatási adatok ellenére nem lefutott az áprilisi választás. 

Szerző