– Kormányellenes szavazás történt – értékelte lapunknak a vasárnapi, váratlan ellenzéki győzelmet hozó voksolást Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezetője szerint nem jött be a kormánypárt taktikája, hogy felhergeli az indulatokat. – Így hiába mentek el a párt ősszavazói, nagyobb arányban járultak az urnák elé a korábban bizonytalannak tekintett választók. Ők pedig behúzták a Fidesz ellen a voksukat – fogalmazott a szakértő.
Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Csoport vezérigazgatója másképp látja. – Az országos médiafigyelem, és a szimbolikus hatás reményében az országos ellenzéki pártok kiemelt helyi támogatása, valamint az ellenzéki jelölt elszánt kampánya mozgósította a helyieket. Ugyanakkor mindezt 106 választókerületben nem lehet megismételni egyidejűleg hat hét múlva – jelezte a Népszavának a kormánypárti szakértő.
Lázár János kancelláriaminiszter városában, a Fidesz egyik fellegvárának tartott Hódmezővásárhelyen a 2014-es polgármester-választáson még simán nyert a kormánypárt. Az azóta elhunyt Almási István 61 százalékot szerzett, azaz 8160-an voksoltak rá, míg a jobbikos Molnár László Vilmosné 17,1 (2287), az MSZP-s Kis Andrea pedig 14,9 százalékkal (2004 szavazat) szerepelt. Vasárnap azonban sokkal többen mentek el, mint négy éve, 22918 ember, azaz a város csaknem 63 százaléka voksolt. Ezúttal ráadásul a szétaprózódás helyett az ellenzék egy jelölt, Márki-Zay Péter mellé állt: így csaknem 58 százaléknyian voksoltak rá (13076), míg a kormánypárti Hegedűs Zoltán nagyjából 42 százalékot kapott (9468).
Már a független jelölt győzelme is meglepetés volt, nem beszélve a különbségről. Márki-Zay több mint 15 százalékot vert a fideszesre egy olyan városban, ahol a Fidesz évtizedek óta egyeduralkodó. Ráadásul az eddigi ellenzéki jelöltek maximum 10 százalék körüli arányokat értek el a választásokon, most Márki-Zay 50 felett teljesített.
Tény ugyanakkor, hogy a vásárhelyi választási kampány valóban hetek óta foglalkoztatta a médiát – de nem Márki-Zay, hanem a Fidesz lejárató akciói miatt. A teljesség igénye nélkül: bekamerázták a független jelölt utcáját, rongálták a plakátjait, szórólapon listázták a támogatóit. A helyi plébános a kormánypárti jelölt érdekében prédikált, sőt Lázár János kancelláriaminiszter és Kósa Lajos tárca nélküli miniszter is utalt arra: nem feltétlenül lesz az állam kegyeltje Hódmezővásárhely, ha nem fideszes lesz a polgármester.
A kormánypárt nagy igyekezetének ellentmondott Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint ez egy tét nélküli (változatlan parlamenti többség melletti) időközi polgármester-választást volt. Egy helyi választásból valóban nem lehet országos következtetéseket levonni, az viszont Kiss Ambrus szerint biztos: iránymutatást kaptunk Hódmezővásárhelytől. – Eddig azt gondoltuk, hogy nehezen adódnak össze a különböző pártok szavazói, de a baloldaliak, – akik jelentős arányban vannak a településen –, szinte kivétel nélkül elmentek és a köztudottan jobbos, konzervatív beállítottságú jelöltre szavaztak, csak azért, hogy ne a Fidesz nyerjen.
Lázár János kancelláriaminiszter, a város egykori polgármestere az eredményhirdetés után azt mondta: 2002-ben ő is 9500 szavazattal lett polgármester, „mégsem volt kormányváltó hangulat”. Tizenhat éve 55,1 százalékos volt a részvétel, Lázár pedig 46,58 százalékot kapott. A miniszter tehát elismerte, hogy a Fidesz támogatottságát burok veszi körül. – Országosan is igaz ez az állítás, a kormánypártnak évek óta nagyjából 2- 2,5 millió szavazója van, de nagy erejük, hogy őket üzembiztosan elviszik a szavazóurnákhoz – hangsúlyozta Kiss Ambrus.
A Fidesznek tehát Hódmezővásárhelyen is sikerült a mozgósítás, viszont ez nem volt elég a győzelemhez. – A magas részvétel valóban nem kedvezett helyben a Fidesznek, láthatóan nem voltak tartalékai az inaktívak között – ismerte el Mráz Ágoston Sámuel is. A kormánypárti szakértő azonban hozzátette: az országos választási témák esetében azonban más a helyzet, a migráció ügyében folyó kormányzati küzdelmet szerinte az ellenzéki érzelműek és a bizonytalanok is támogatják.
